Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Vadász István: A Tiszafüredi Spartacus időszaka: 1963 - 1971
TISICUM XXVI. vált világhírűvé a hibrid sertéstenyésztés révén. Labdarúgó segédedzői oklevelet is szerzett. A füredi focisták hatalmas precizitására emlékeznek. Itt az ifjúsági játékosokkal foglalkozott. Részletes megfigyeléseket végzett az ellenfél játékáról, és a megfigyelésbe bevonta tanítványait. Olyan gyakorlatokat végeztetett az edzéseken, amelyek elősegítették a mérkőzések közbeni feladatok rutinszerű megoldását.27 A visszaemlékezések szerint a labdarúgók az edzéseket már akkor is igen komolyan vették. Télen, január második hetében kezdődtek az alapozó edzések az akkori gimnázium tornatermében (a mai Kossuth Lajos Általános Iskola tornaterme). Az edzés része volt, hogy Tiszaörvényig, a falu közepén álló római katolikus templomig kifutottak (5,5 km), majd ott visszafordultak. A tornateremben különféle, bordásfalon végzett gyakorlatsorozat, szekrényugrás és egyéb gimnasztikái gyakorlatsor, játék és a csapatjátékot fejlesztő kosárlabdázás szerepelt az edzéstervben.28 A labdarúgó csapat szereplését az is segítette, hogy a szervezeti feltételek rendeződtek. Az egyesület 1963. március 17-i névváltozásáról döntő közgyűlésen Bodnár Károly testnevelő, iskolaigazgató személyében új elnököt választottak, és az egyesület vezetősége is kiegészült a három támogató ipari-szolgáltató szövetkezet vezetőségéből. Ez azt jelentette tehát, hogy a sportegyesület fő támogatója a továbbiakban a helybeli Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezet, a Szolgáltató Kisipari Termelőszövetkezet és a Háziipari Szövetkezet lett.29 Ennek nyomán más sportágakkal kapcsolatban is megfogalmazódtak az elvárások. így például a sportkör fejlesztési terveiben különböző új szakosztályok szerepeltek: röplabda, teke, sakk, asztalitenisz létrehozása, de folyamatos volt az igény az úszó szakosztály alakítására is. Végh Lukács agrármérnök a röplabda, Végh Miklós gyógyszerész pedig az úszószakosztály megszervezését sürgette.30 Több sportágban formálódtak a szakosztályi szerveződés feltételei: a labdarúgásban már hosszabb ideje rendelkezésre álltak a személyi feltételek (Veress József, Fejér Sándor, Lipcsey Elemér, Gombácsi Zoltán edzők) a röplabdában Végh Lukács, az úszás területén Végh Miklós gyógyszerész és Ferenczi György volt a szervező. Schiller Bernât ÉMÁSZ-kirendeltségvezető 1963 első feléig volt az egyesület elnöke, majd őt Bodnár Károly iskolaigazgató követte. A sportegyesületen belül kialakult az a vezető-irányító szervezet, amely már szükséges volt a sokszínű munkához. Az egyesület mindenkori elnöke (előbb Schiller Bernât, majd Bodnár Károly, 1963 végétől 1969 decemberéig dr. Bártfai István állatorvos, 1969 decemberétől 1971 elejéig Nagy Sándor szolgáltatási ágazatvezető) mellett állandó jelleggel, szerény tiszteletdíjért gazdasági vezetőként látta el a nem kevés gazdasági-ügyviteli tennivalókat Pallagi Lajos, a sportpályán szertáros volt Tomkovics Sándorné, klubügyeletesként Kiss József és létesítményfelelősként Kocsis Lajos tevékenykedett. Az 1960-as évek közepén a labdarúgó szakosztály elnöke Fekete Gáspár volt, az egyesület felügyelőbizottságának elnöke pedig Nagy János lett.3’ A kedvezőnek tűnő feltételek ellenére az 1960-as évek második fele a tiszafüredi labdarúgás történetének kevésbé sikeres időszaka. Az évtized 27 Ferge Kálmán, Ferge László és Percze Miklós visszaemlékezése. 28 Ferge Kálmán visszaemlékezése. 29 SZML SZMTVB TSB iratai, XXIII. 20.10. doboz, 1964. Iktatott iratok 1-177. sorszám, 52. irat. A Tiszafüredi Spartacus SC egyesületi elnökének levele, 1963. március 19. 30 Sz. M. Néplap, 1963. augusztus 31., 4.: Őszintén - Tiszafüred sportjáról. 31 SZML SZMTVB TSB iratai, XXIII. 20.. 9. doboz, Iktatott iratok, 196. tétel végére ugyanis a tiszafüredi labdarúgócsapat egy időre búcsút mondott a megyei II. osztályú szereplésnek, és két esztendőn át a magyar labdarúgás hetedik vonalában, a járási bajnokságban szerepelt. Az 1966-os esztendő azzal indult, hogy az országos és megyei bajnokság rendszerét illetően Szolnok megyében is új tervek születtek. Ennek nyitányát jelezte, hogy a megyei szakszövetség 1966 februárjában döntést hozott: a jövő évtől átszervezik a megyei labdarúgó bajnoki rendszert. 1967-től a megyei másodosztály csak egycsoportos lesz. A 3-8. helyezettek (12 csapat) maradnak, a hat járási-városi bajnokcsapat (a kunszentmártoni, a törökszentmiklósi, a tiszafüredi, a jászberényi, a szolnoki járási és a Szolnok városi) osztályozót vív majd, és közülük kettő kerül a megyei másodosztályba.32 Március végén el is kezdődött a bajnokság. Az ekkor még kétcsoportos megyei másodosztály Északi csoportjában az alábbi csapatok indultak: Bucsa, Jászapáti, Tiszabura, Kunhegyes, Jásztelek, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászkisér, Tiszagyenda, Jászladány, Tiszaroff, Tiszafüred, Tiszasüly, Jászfényszaru, Karcag. A Tiszafüredi Spartacus vereséggel kezdett Tiszaroffon: Tiszaroff-Tiszafüred 1:0, majd győzelmet aratott (Tiszafüred-Tiszagyenda 3:2) és egy döntetlent játszott (Jászszentandrás-Tiszafüred 2: 2). Ekkor Tiszafüred a 8. helyen állt a táblázaton (három mérkőzésből egy-egy győzelem és döntetlen, illetve egy vereség, 5: 5-ös gólarány és 3 pont).33 Később a hullámzó teljesítmény tovább folytatódott: április közepén Tiszafüred-Jásztelek 0:0, majd Tiszabura-Tiszafüred 3:2. Aztán május közepén Jászapáti-Tiszafüred 2:1. Majd május második felétől egyfajta vesszőfutás vette kezdetét: Kunhegyes- Tiszafüred 3:1, Tiszafüred-Jászdózsa elmaradt, június elején Jászkisér-Tiszafüred 2:1. Ekkor a füredi csapat már a kieső helyen, azaz a 14. helyen állt: 10 mérkőzésből mindössze kettőt nyert, két döntetlent játszott és hat alkalommal vesztett, a gólarány 12:17 volt és csak 6 pontot gyűjtött.34 Június második felében újabb vereségek jöttek: Jászladány- Tiszafüred 2:1, Jászfényszaru-Tiszafüred 6:2. Július elején tudta csak összeszedni magát a csapat, két győzelem révén (Tiszafüred-Tiszasüly 4:1 és egy másik győzelem, melyről nem sikerült részleteket kideríteni). A tavaszi idény végén így a 11. helyen állt Tiszafüred: 14 mérkőzésen négy győzelmet aratott, két döntetlent ért el, nyolc alkalommal szenvedett vereséget, 25 gólt rúgott és 26-ot kapott, 10 pontot szerzett.35 Rövid pihenő után július végén indult az őszi szezon. Hullámzó teljesítménnyel, felváltva, hol vereséggel, hol győzelemmel (Bucsa-Tiszafüred 5:3, Tiszafüred - Karcagi Honvéd: 4:0, Jászapáti-Tiszafüred 4:1, Tiszafüred-Kunhegyes 3:1, Tiszafüred-Jászkisér 4:0, Jászladány-Tiszafüred 1:0). Ezzel az „adok-kapok” sorozattal szeptember közepére a tiszafüredi csapat a tabella 6. helyére küzdötte fel magát: 21 mérkőzésből nyolc alkalommal győzött, háromszor döntetlent játszott, és tízszer kapott ki. A 33:36-os gólarány és a 19 szerzett pont már reményt adott arra, hogy a csapat a bajnokság végén elkerülheti a kiesést.36 A furcsa 32 Sz. M. Néplap, 1966. február 6., 4. 33 Sz. M. Néplap, 1966. március 31., április 8., április 14. 34 Sz. M. Néplap, 1966. április 21., 28., május 19., 27., június 2., 9., 4. 35 Sz. M. Néplap, 1966. június 23., július 7., 16., 4. A megyei napilap 1966. július 16-i számában közzétett végeredménnyel kapcsolatban annyit hozzáfűzhetünk, hogy a hírlapi tudósításokból nem derül ki, hogy 13 vagy 14 mérkőzést játszott-e, illetve 3 vagy 4 győzelmet aratott-e a tiszafüredi csapat. 36 Sz. M. Néplap, 1966. augusztus 5., 11., 18., 25., szeptember 9., 15., 4. 388
