Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
CSÖNGE ATTILA: KI VOLT SZOLNOK VÁROSRENDEZÉSI TERVÉNEK ATYJA? jelenlegi tevékenységével arra, hogy szabadpályán eltöltött idejét javasoljuk beszámítani. Érdemei egyáltalán nincsenek.” A városrendezés és újjáépítés érdekében végzett főmérnöki munkája nem számított, mivel itt egyértelműen politikai érdemeket kértek számon. Ellenpéldaként említhető Zsemlye Ferenc, a város polgármestere, aki „a Horthy rezsim alatt illegális kommunista tevékenységet fejtett ki, melyért abban az időben szabadságvesztésre is volt Ítélve.”, avagy Fazekas Ferenc városi tanácsnok, aki szintén „Az illegális munkásmozgalom tevékeny résztvevője volt, melyért a múltban üldöztetést szenvedett”, és még mások, akik hasonló pártszempontok alapján részesültek kedvező elbírálásban.102 Bajor az őt sorozatosan érő, hátrányos, politikai szempontú döntések miatt 1950-ben áthelyezését kérte Budapestre, azonban a személyzeti bizottság ezen kérését elutasította, ami szintén a városra nézve üdvös munkásságát bizonyítja, hiszen kedvezőtlen megítélése ellenére sem akartak megválni tőle.103 Bár Szolnokon tartották, a minisztertanács fizetésemelési rendeletének végrehajtásakor újból megalázták. 1950. február 24-én a főelőadói munkakör 3. fizetési fokozatába sorolták be. Ez ellen július 7-én a belügyminiszterhez fellebbezett kijelentve: „Nem fogadom el [...] főelőadói munkakör szerinti besorolásomat, mert a betöltött munkaköröm, végzettségem és gyakorlatom szerint engem [...] ügyvezető főmérnök munkakör illet meg. Nem fogadom el a besorolási határozatot azért sem, mert március 1. óta kevesebb fizetést kapok, mint március I. előtt.” A belügyminiszter a felszólalási határidő lejártára hivatkozva nem vette érdemi tárgyalás alá a jogorvoslati kérelmet, de augusztusi válaszában kifejtette: „Figyelemmel arra, hogy Szolnok város polgármesterének jelentése szerint a besorolás tévesen történt, Belügyminiszter Úr nem tesz észrevételt, ha [...ja Végrehajtó bizottság nevezettet saját hatáskörében ténylegesen betöltött munkakörének megfelelő üres helyre besorolja. [...] tekintettel kell lenni a rendelkezésre álló anyagi keretre.” A főkönyvelői széljegyzet szerint: „a fedezet rendelkezésre áll, azonban a v. tanács új normál státusában főmérnöki állás nincs.” Bajor panaszát előbb mérnöki kinevezéssel kívánták orvosolni, amit szeptemberben ugyanúgy elutasított megyei tanácshoz írott levelében: „Tizennégy év óta vezető főmérnöki munkakört töltök be. Az a munka, amit ma is végzek, teljesen kimeríti a vezető főmérnöki munka fogalmát. 1946. augusztus 1-én a Népi demokrácia engem kimondottan vezető főmérnöki munkára hívott vissza a városhoz. [...] 32 évvel ezelőtt kezdtem mint mérnök, ott semmiképpen sem kezdhetem újból.” Hivatkozott arra is, hogy olyan újítást jelentett be, mely a városnak több ezer forint megtakarítást eredményezett, amiért nem jutalmat kapott, hanem lefokozást. „Mi volt a minisztertanács márciusi fizetésemelési rendeletének értelme velem szemben? [...] Amennyiben Szolnok város végrehajtó bizottsága szemüvegén keresztül úgy látja, hogy a 251 munkaköri kulcsszám 3 fokozata szerint fizetés nem illet meg, úgy törvény szellemében és igazságosan csak úgy járhat el velem szemben, ha nyugdíjba küld.” Határozott és magabiztos kiállásának meglett az eredménye, így főmérnökként folytathatta munkáját. Az, hogy 1950-ben, gyakorlatilag „osztályellenségként”, ilyen stílusban utasította el téves fizetési besorolását szintén annak a jele, hogy 102 MNL JNSZML XXIII. 19. Szolnok MTVB Személyzeti Osztály közig. ir. 1950- 1951.16. rsz. Jegyzőkönyv, 1949. június 15. 103 Uo. Jegyzőkönyv, 1950. március 22. szaktudását minden személyével kapcsolatos ellenszenv dacára sem tudta mással helyettesíteni a városvezetés.104 Egy 1951-ben keletkezett jellemzés tökéletesen összefoglalja, hogyan is látta őt a korabeli hatalom: „Párton kívüli és nem is közelgett a Párt felé. Jó lehet, hogy munkáját jól végzi, de nem igyekszik a fejlődéssel együtt haladni. Felesége gazdatiszt családból származik.”105 106 E három rövid mondatban minden benne van, mely pályáját ezen időszakban meghatározta. Az 50-es években eközben a városrendezési tervek megvalósítását minden addiginál jobban centralizálták. A „tempót és az elvégzendő munkát az Építési Minisztérium Város és Falurendezési Osztálya” szabta meg. Ugyancsak központilag állapították meg, hogy az egyes településeken a rendezési célokra mekkora összeg szükséges az elkövetkezendő években, melyről ezentúl az állam maga gondoskodott. A városrendezés 1950-es állapotáról készült rövid összefoglalóját Bajor József az alábbiakkal zárta: „A városrendezési munkák elvégzésére a Városrendező és Tervező N.jemzeti] V.[állalat] van kijelölve. A városok építési és közlekedési osztályának az a feladata, hogy a tervező N. V.nak a szükséges adatokat rendelkezésére bocsássák, illetve az általuk kidolgozott terveket az anyagi lehetőségekhez mérten keresztül vigyék."105 (9. kép) 9. kép - Bajor József az 1950-es években (HM Hadtörténeti Levéltár) A város főmérnöke ezen feladatait is magas színvonalon láthatta el, hiszen bár 1954-ben betöltötte hatvanadik életévét, ekkor még nem, csak egy évvel később, 1955. április 30-án vonulhatott nyugdíjba. Utódjául Király Lajost nevezték ki május 1-i hatállyal.107 Felmerül a kérdés, miért 104 MNL JNSZML XXIII. 19. Szolnok MTVB Személyzeti Osztály közig. ir. Személyzeti dosszié 7254. 105 Bajor 1954-ből fennmaradt önéletrajza szerint szüleitől 8 hold földet és egy kis, két szoba-konyhás családi házat örökölt (valószínűleg Pomázon). A földet 1948-ban a Földműves Szövetkezet igénybe vette, és a helyi tszcs művelte. HM Hadtörténeti Levéltár AKV11894/46. ő. e. 106 MNL JNSZML XV. 16. Szolnok város rendezésével kapcsolatos iratok 1950. november 4. 107 MNL JNSZML XXIII. 602. Szolnok Városi Tanács VB jegyzőkönyve, 1955. május 4.96/1955. 365
