Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai
TOLNAY GÁBOR: A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIRTOKSZERKEZET VÁLTOZÁSA11895 ÉS 1944 KÖZÖTT Szolnok megye 398 0,94 54.617 6,94 137,23 100-200 kát.Békés megye 252 0,74 33.518 5,58 133,01 hold A Tisza bal partja 1.803 0,56 246.879 4,25 136,93 Magyarország 10.275 0,43 1.403.452 3,81 136,59 Szolnok megye 194 0,46 60.334 7,66 311,00 200-500 kát.Békés megye 106 0,31 31.897 5,31 300,92 hold A Tisza bal partja 1.153 0,36 363.546 6,25 315,30 Magyarország 6.448 0,27 2.021.432 5,48 313,50 Szolnok megye 89 0,21 61.847 7,85 694,91 500-1000 kát.Békés megye 46 0,13 33.941 5,66 737,85 hold A Tisza bal partja 564 0,18 401.567 6,91 712,00 Magyarország 3.145 0,13 2.239.638 6,08 712,13 Szolnok megye 90 0,21 212.476 26,97 2.360,84 1000 kát. hold Békés megye 66 0,19 220.281 36,69 3.337,59 felett A Tisza bal partja 660 0,21 2.194.244 37,74 3.324,61 Magyarország 3.769 0,16 11.902.780 32,29 3.150,07 Szolnok megye 42.265 100 787.749 100 18,64 Együtt Békés megye 34.108 100 600.388 100 17,60 A Tisza bal partja 321.771 100 5.814.244 100 18,07 Magyarország 2.387.535 100 36.857.579 100 15,44 Elmondható mindez az 1.000 kát. holdon felüli kategóriára is, hiszen mindössze a terület közel 27%-át birtokolták, és az átlagterület majdnem 2.361 kát. hold volt. Az ország birtokstruktúrájára a szélsőséges birtokviszonyok a jellemzők. Ugyanez azonban nem mondható el Jász-Nagykun-Szolnok vármegye birtokmegoszlására, amelyet mind a történeti fejlődés, mind a talajviszonyok, mind a gazdálkodás módja, mind az öröklési szokások és a tőkés fejlődés helyi vonásai a birtokviszonyokat az országos átlagtól - de még a szomszédos megye átlagától is - nagyon eltérően alakította. Azt azonban ki kell emelni, hogy ha az országos adatoktól való különbséget magyarázhatjuk is más természeti adottságokkal, ha a gazdaságok megoszlásának arányait említjük, le kell szögezni, hogy az eltérések meghatározó tényezője a tőkés fejlődés fokbeli eltérése Mindez leolvasható a 2. számú táblázat adatairól is. A statisztikai táblázat elemzéséből kitűnik, hogy különleges kiugrás nincs a közigazgatási területek között. Nagyjából hasonló adatokat tapasztalhatunk minden területen. Bizonyítják a számok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye egészséges birtokmegoszlását, valamint Békés vármegyének jobban a nagybirtokra alapozott gazdálkodási rendszerét. Mégis érdemes a következő adatok összefüggésére figyelni. A 20-100 kát. holdig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vezet a kategóriákon belül mind a gazdaságok száma, mind a gazdaságok területe százalékos részesedésében. (Ez öt kategória! Főleg a bővített újratermelésre képesek köre, de nem a nagybirtokosoké - ez a gazdagparaszti és középbirtokos kategória!) Ennek még az az érdekessége is megvan, hogy csak az 50-200 kát. hold között vezet az átlagterület nagysága tekintetében, ami a korrelációt bizonyítja e jelenség és a gazdaságok száma viszonyszámainak elsősége között. De a gazdagparaszti és a kö- 11 11 PUSKÁS Júlia 1960.464. zépbirtokok jelenléte arra is utal, hogy az 1.000 kát. hold feletti kategória átlagterülete is majdnem ezer kát. holddal alacsonyabb megyénkben, mint a többi területen. Mindez azonban azt is eredményezi, hogy az átlagterületek rangsorában is megyénké a vezetés a 18 kát. hold 1.024 négyszögöles területtel. A 0-5 kát. hold aránya megfelel az átlagnak, de az 1 kát. holdon aluli kisebb arány következtében a 0-5 kát. holdas kategória is alacsonyabb szinten van emiatt. Az 1 kát. hold alatt 26,57%, az I-5 kát. hold közötti 27,76%, összesen 54,33% megyénkben. Az 5-50 kát. holdas kategória aránya messze a legmagasabb megyénkben, de az 50-100 kát. holdas kategória is vezető helyen van. Ebből következik magában az 5-100 kát. holdas kategóriában is elfoglalt vezető pozíciója. Mindez a jászkun redempció, ebből következőleg az életképes középparaszti réteg prioritását mutatja. A 100-1.000 kát. holdas kategóriában elfoglalt vezető helye ugyancsak egyértelműen a redempciónak köszönhető, amit éppen a 100-500 kát. holdas kategóriában elfoglalt elsősége bizonyít legjobban. Az 1.000 kát. holdon felüli birtokosok száma megfelel az átlagnak, de ne becsüljük le a 0,02-0,03%-os differenciát, ami a szomszéd megyétől, illetve az Alföld átlagától megkülönbözteti, és ami szintén az egészséges birtokmegoszlást mutatja. Egy dologra azonban fel kell figyelni ennél a kategóriánál is. A területi részesedést tekintve 6-11%-kal alacsonyabb megyénk részesedése a környezet részesedésénél. Ennek egyik okát abban látjuk, hogy megyénkben valamivel hamarabb indult meg a birtokok aprózódásának a folyamata, amely egyik jelének tekinthető a megyénkben a kapitalista gazdálkodási folyamat korai betörésének. Ennek pedig az az oka, hogy sikerült kiragadni a megye nagybirtokainak tekintélyes részét a feudális rendszerben gazdálkodó nagybirtokosok kezéből, és az új tulajdonosok - akik között jó néhány kereskedő-tő325
