Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Cseh János: Kelta és gepida megtelepedés emlékei a szajoli Tenyőhalomtól délnyugatra eső magasparton
TISICUM XXVI. fragmentumon a befésült hullámvonalköteg is föltűnik; az egyik esetben barázdálással kombinálva. A terepbejárások gepida leletei között, a promontóriumi ház mellett, csak itt fordulnak elő korsók/kancsók - ovális-szerű átmetszetű - fülmaradványai. A sort egyenesen levágott fenékdarabok zárják (itt egy talpátmérő 8-10 cm). Mutatóban a durva, szabad kézzel formált edényféleséget jelezvén két oldaltöredék került táblára. Üvegedény szélesen kitett peremrészénél kérdéses, vajon régészeti leletről van-e szó (természettudományos meghatározása lenne szükséges); nem is beszélve arról, gepida kori-e. Egy fenőkő esetében ugyanez a helyzet. A lelőhely 1994. évi terepbejárásom során közel féltucatnyi hamus objektumfoltot figyeltem meg, gazdagabb kerámiaanyaggal. Továbbra is meggyőződésem, hogy (amíg bepecsételt díszítésű cserép elő nem kerül) itt ugyancsak egy, a Gepida Királyság virágkorát megelőző évtizedekben élő településhelyet sikerült fölfedeznem. Jelen helyszín és a Fehértó-parti temetkezési hely közötti távolság talán valamivel meghaladja az 5,5 km-t, ezzel legmesszebb van, ha kevéssel is, a Tinóka-menti kora népvándorlás kori településnyomok sorában. Egyéb korszakok: őskor (bronzkor/vaskor, kelta periódus), római császárkor, Árpád- illetve középkor; más tárgyi anyag: kőbalta/fenőkő, patics, állatcsont. Függelék: Állati hosszúcsontból készített áraki lyukasztók és tűk a gepida régészeti emlékanyagban - csonteszköz, csontár, csonttű, csontszerszám, csontlyukasztó A 2015. évi törökszentmiklósi gepida földbemélyített ház leletei közül a csonteszközöket választottam ki arra a célra, hogy a kapcsolódó tárgyak körét és azok lehetőleg teljes irodalmát összeállítsam. Egy 33 tételt (tárgyat) tartalmazó lajstrom jött össze, 18 lelőhelyről, illetve elkülönülő leletkörnyezetből - ezek sorában 10 a teleplelőhely. Eme utóbbiak 19 lelettel szerepelnek, a többi mind sírból került napvilágra. (25. kép.) (Nem akarom említetlenül hagyni, hogy a kidolgozottabb törökszentmiklósi példánynak megfelelője származik Tiszaug-Kisrétpart késő szarmata kori telepéről, saját ásatásomból.) A keleti germán gót-gepida nyelvemlékekből ismert olyan kifejezés, amely - ha nem is kifejezetten árat/lyukasztót, de - egyértelműen tűt jelent, éspedig fokán lyukkal ellátott varrótűt, amelynek régészeti megjelenése az alábbi leletek között ritkábban figyelhető meg (Id. a baráthelyi és a bihari, több vonatkozásban kérdéses leleteket). 1. Baráthely/Bratei. La Nisipuri, Rogoaze, 1. számú település, 1. ház (1960-1977) „1 poinçon en os” „alêne en os” „os travaillé” (?); hosszúsága számításom szerint 13,6 cm - Bârzu 1994-1995 295. Fig. 21.5 (rajz 3 nézetben is), 263,257.; Cseh 2011-2016 11. 2. Baráthely/Bratei. La Nisipuri, Rogoaze, 1. számú település, 5. ház (1960-1977) „alêne en os” „os travaillé”; hosszúsága számításom szerint 13,2 cm - Bârzu 1994-1995 295. Fig. 21.6 (rajz), 263,257.; Cseh 2011-2016 11. 3 3. Baráthely/Bratei. La Nisipuri, Rogoaze, 1. számú település, 50. ház (1960-1977) „un perçoir en os” „alêne en os”; hosszúsága számításom szerint 11,6 cm - Bârzu 1994-1995 295. Fig. 21.2 (rajz 3 nézetben is), 257,266.; Cseh 2011-201611. 4. Baráthely/Bratei. La Nisipuri, Rogoaze, 1. számú település, 50. ház (1960-1977) „un perçoir en os” „alêne en os”; hosszúsága számításom szerint 11,2 cm - Bârzu 1994-1995 295. Fig. 21.3 (rajz 3 nézetben is), 257,266.; Cseh 2011-201611. 5. Baráthely/Bratei. La Niisipuri, Rogoaze, 1. számú település, 16. gödör (1960-1977) „un perçoir en os” „alêne en os”; hosszúsága számításom szerint 15,4 cm - Bârzu 1994-1995 295. Fig. 21.1 (rajz 3 nézetben is), 257,269. 6. Baráthely/Bratei. Nisipuri-Prisacä, Rogoaze 2. számú település, 4. ház (22/1965) „un poinçon en os, percé”; méretadat nélkül - Zaharia 1994-1995 355. Fig. 19.6 (fotó), 304.; Cseh 2011-201613. A leletet a gödörház szuperpozíciós viszonya miatt vettem föl - időben a nagykorszakot tekintve paralel a 3. számú sírmezővel. 7. Baráthely/Bratei. La Nisipuri, Rogoaze, 3. számú temető, 8. sír (1965- 1969) „Die beinerne, 7,5 cm lange und 0,4-0,5 cm starke Nähnadel... weist ein abgeflachtes Ende mit Öse auf.” „beinerne Nähnadel (Dimensionen: L: 7,6 cm; ST.: -6 mm...” - Bârzu 2010 281. Taf. 3. G. 8 2 (rajz), 133,174. 8. Bethlenszentmiklôs/Sînmiclàuç. Rästoci, házalap, számozás nélkül (1974) „Obiectele de os cuprind un ас uçor curbat, lucrat dintr-o ulnä de cevideu cu ambele extremitäti rupte, lätit la un capät §i perforât (I. 7,7 cm, d. 0,4 cm) - Anghel-Bläjan 1977 292. Fig. 6.5,289,293.; Cseh 2011-2016 22. 9. Bihar/Biharea. Grâdina SA, Baraj (1973-1980) „ас de os” - Dumitraçcu 1994 441. PI. LXXXI. 1 (rajz); Cseh 2011-2016 35. A bihari ásatások monográfia kötetének szövegében nem találtam rá való hivatkozást, a táblán Kr. u. 4-5. századi edény, sírkeramika (?) mellett szerepel, méret nélkül. 10. Biharkeresztes. Ártánd, Január 1 Tsz, Állami Gazdaság, Róth tanya, Kapitány dűlő (1976) „csonttűk, árak” „Zwei andere Werkzeuge ... bestehen aus langen, gebogenen Knochen mit rundem Querschnitt, die sehr sorgfältig spitz zugeschliffen worden waren. Das intakte Exemplar: Fl: 17,3 cm, Dm: 0,6- 0,9 cm.” „Knochenpfriem” - A debreceni Déri Múzeum 1977 49.; Nepper-Máthé 1978 183.6. kép alul (fotók), 182.; Tóth 1983 8. kép 5 (rajz), 97, 98-99.; Tóth 2006 Taf. 2.5 (rajz), 19,75.; Cseh 2011-2016 37. 11. Biharkeresztes. Ártánd, Nagyfarkasdomb (1973, 1965-1975 illetve 1976) „csontárak és csonttűk” „Knochenahlen” - Nepper 1974A 318.; Nepper 1974B 53.; A debreceni Déri Múzeum 1977 41, 43.; Nepper-Máthé 1978 179.; Nepper 1984 202. XXIX. tábla 12 (rajz), 235.; Cseh 1993 rajzos följegyzéseiben; Cseh 2011-2016 38. A kiállításon és rajzos táblán a cca. ugyanolyan méretű kétsoros csontfésű mellett kiállítva és publikálva. 28
