Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Porhászka Péter: Adalékok a Tiszabura tiszai gáti avar lelőhelyek kutatástörténetéhez

TISICUM XXVI. 4. kép - Fettich Nándor rajza az 1880-ban a múzeumba került tiszaburai avar leletekről (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Adattár) Még a késő avar övék tartozéka volt az indadíszes kisszíjvég, a pat­kóalakú lyukvédő, valamint a kisméretű áttört mellékszíjat díszítő veret (3. és 4. kép), melyek igen változatos kialakításban az egész késő avar szállásterületről ismertek.38 A préselt kerek, szélén és közepén pontkörökkel díszített veretek (3. kép) kisebb példányai övveretek voltak, amint azt a tiszafüredi 995. és a Szék­­kutas-Kápolnadűlő 271. sírjában talált párhuzamaik jelzik.39 Nagyobb változataik, mint a zamárdi temető 1.653. sírjának leletei azonban lószer­számdíszként voltak használatban.40 Az összegyűjtött női ékszerek közül a lengőcsüngős fülbevalónál a rajz alapján nem dönthető el, hogy lemezes vagy köves csüngővei volt ellátva (3. kép). A típusnak számos változata ismert a VII. század utolsó harmadá­tól a Vili. század végéig az avar leletanyagban. Az öntött félhold és csillag formájú csüngős fülbevaló (3. kép) a későavar korszak jellemző típusa,41 38 Lásd pl. GARAM Éva 1995.252. és 256. 39 GARAM Éva 1995. Taf. 139/2-6. és B. NAGY Katalin 2003.168.95. kép: 6-8. 40 BÁRDOS Edit - GARAM Éva 2016. Taf. 182/10-11. 41 KISS Attila 1996.196. hasonló került elő a tiszafüredi temető 493. sírjában.42 Jellemzően a gaz­dagabb női sírok melléklete, amit ugyan a szlávokkal hoztak kapcsolatba, azonban igen gyakran figyelhető meg az avar nők temetkezéseiben.43 A lerajzolt leletek arról tanúskodnak, hogy 1880-ban késő avar, Vili. századi női és férfitemetkezések kerültek elő a gátépítés során. Az Archaeologiai Értesítő 1899. évi első kötetében válogatás jelent meg a Tiszafüredi Múzeum új szerzeményeiről. A császárkori és V. századi viseleti tárgyak mellett Hampel József külön tanulmányban mutatta be az újabb tiszaburai leleteket.44 Ezek valószínűleg ugyancsak az 1880. évi gátépítés során gyűjthették össze, azonban a múzeumnak csak 1898-ban adta őket Berár Lajos domaházi földbirtokos. A múzeum jelentésében er­ről a következő olvasható:45 „A harmadik csoportot tiszaburai leletek képe­zik, melyeket ott a tiszai gát emelése alkalmával találtak. Múzeumunknak Berár Lajos domaházi birtokos úr ajándékozta. Kiváló ékszerek az antik mustrát mutató ezüst hajtü, aranylemez borítás nyomaival, aranyos véggel; antik ezüst karperecz, aranylemez borításokkal, kigyófejet ábrázoló arany­végekkel; továbbá három kis bronzcsat; három csatoló tag, egy négyszö­gű ezüst lemezke, kis korong rossz ezüstből, melyet zöld patina borít." Az aranyozás nyomait viselő ezüst hajtű (5. kép) a kora avar kori női te­metkezések jellemző melléklete, amely viseleti tárgy valószínűleg germán közvetítéssel jelent meg az avar viseletben.46 Az ezüst stilizált kígyófejek­ben végződő karperec (5. kép) különleges darabnak számít az avar kori leletanyagban, melyet a VII. századra datálhatunk.47 Hasonló kígyófejben végződő, azonban vasból készült karperec volt a zamárdi-rétiföldeki te­mető 1.916. sírjában. Ennek végeire húzták azon bronz lemezeket, me­lyeken stilizált kígyófej látható.48 Az egyedi kidolgozás és fejek kőberaká­­sos díszítése alapján valószínűleg egy nyugati műhelyben készülhetett. A négyszögletes ezüst lemezke stilizált állatábrázolásokkal ugyancsak e csoportjába tartozik az avar kori emlékanyagnak (5. kép).49 A kerek ezüst­lemez a szalagfonatos díszítéssel (5. kép) talán egy amulettkapszulát díszített, amely mindenképpen figyelemreméltó, mivel e tárgyak eddig legnagyobbrészt a Dunántúlon kerültek elő.50 Pajzs alakú testtel bíró csat és egy zsanéros nagyszíjvég szíjbefogó része fogazott ornamentikával és szalagfonatos díszítéssel (5. kép) ugyancsak a nyugati germán kultúrkör­höz kapcsolható.51 E díszítéssel bíró tárgyak a kora avar korra jellemzők a VI. század utolsó harmadától a VII. század második harmadának végéig.52 A táblán ábrázolt kis bronz csat nyelvformájú testtel - a formája alapján feltételezhető, hogy térdcsatocska lehetett, amint a Kölked-Feketekapu В temető 85. sírjában feltárt két példány.53 (6. kép) 42 GARAM Éva 1995.67. és 72. 43 GARAM Éva 1995.276-280. 44 HAMPEL József 1899. 45 MILESZ Béla 1899a. 13. 46 KISS Attila 1996.189-190; DAIM Falko 2002. 47 HEINRICH-TAMÁSKA Orsolya 2006b. 23-24. 48 BÁRDOS Edit - GARAM Éva 2009. Taf. 204/12-13. 49 HEINRICH-TAMÁSKA Orsolya 2006a. 50 VIDA Tivadar 1995.239-250. 51 FETTICH Nándor 1926.13-14; HEINRICH-TAMÁSKA Orsolya 2006a. 523., 570. 52 HEINRICH-TAMÁSKA Orsolya 2006a. 508., 588-589. 53 KISS Attila 2001.36, Taf. 31.2-3. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom