Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Porhászka Péter: Adalékok a Tiszabura tiszai gáti avar lelőhelyek kutatástörténetéhez
PROHÁSZKA PÉTER: ADALÉKOK A TISZABURA TISZAI GÁTI AVAR LELŐHELYEK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ 5. kép - Az 1898-ben megszerzett tiszaburai leletek (HAMPEL József 1899.88. III. tábla) A tárgyak összetétele alapján Hampel joggal mutatott rá arra, hogy „a tisza-burai leletben alighanem több egyén holmija került össze és a mellett hiányos... a többféle csat alighanem több sírra enged következtetni...”.54 A párhuzamok alapján e leletek a VII. századra jellemzőek, és igen szoros kapcsolatban állnak a meroving kultúrkörrel. E tekintetben a tiszaburai lelőhelyen bolygatott avar temetkezőhelynek mindenképpen kellett, hogy legyen egy kora avar - VII. századi - része is. A germán, meroving jellegű viseleti tárgyak avar leletkörnyezetben leginkább a Dunántúlon kerültek elő, viszont a tiszaburai leletek alapján mindenképpen számolni kell azzal, hogy az avarok szállásterületének más részein, egyes kiemelt fontosságú pontjain előfordulhatnak. Az utolsó lapon látható leletekkel kapcsolatban Fettich a leltárkönyvre alapozva jegyezte le: „Lh: Tiszaburai pótgát emeléséből 1907. Frey Józsefi sz. mérnöktől." Ugyan az egylet Főfelügyelőségnek tett jelentésében nem szerepelnek e leletek,55 azonban a helyi sajtóban megjelent gyarapodási közleményében Milesz utal az ajándékozóra és a tárgyakra:56 „Frey József tiszaszabályozó társulati mérnök (Tiszarof) gátemelés alkalmából felkerült 16 db. bronzöntvényt: loszerszámrészeket, karikákat, lánczszemeket, mint avarkori tárgyakat” adományozott a gyűjteménynek. A lerajzolt tárgyak Vili. századi késő avar veretek és lószerszámdíszek. Ezek közül a csótár kapta a legnagyobb figyelmet Garam Éva tanulmányának köszönhetően.57 E tárgy a lovak homlok-, illetve tarkószíjának közepén volt, és toliforgóként funkcionált. A Kárpát-medence 54 HAMPEL József 1899.87. 55 MILESZ Béla 1908a. 56 MILESZ Béla 1908b. 57 GARAM Éva 1987.83. Abb. 7a. 6. kép - Fettich Nándor rajza az 1907-ben a múzeumba került tiszaburai avar leletekről (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Adattár) avar kori leletanyagában meglehetősen ritkán jelentkezik, és alig kéttucat példánya ismert.58 A késő avar katonai réteg egyes kiemelkedő tagjainak lovait díszítette.59 A két négyszögletes, indadíszes, öntött bronz, füles függesztő veretet már Fettich közölte, azonban funkciójuk kérdéses, valószínűleg a lószerszámhoz tartozhattak.60 A gyöngysor keretezésű veret hasonló típusú, mint az 1880-ban összegyűjtött darabok, és vagy övét vagy lószerszámot díszített. Az áttört geometrikus motívummal bíró, csillagmintás, kerek veret női temetkezések melléklete, amint azt a Tiszafüreden talált darabok is jelzik.61 A pótgát építésénél a leletek alapján az előkerült temetkezések a Vili. századra datálhatok, amelyek között a csótár jól jelzi az ide temetkező egyik személy kiemelkedő státuszát az avar haderőben. A levéltári és könyvtári kutatásoknak köszönhetően számos olyan forrás került elő, amelyek új adatokkal egészítik ki a tiszaburai leletekről ismerteket. Ezek alapján a tiszaburai gát építésekor egy nagyobb, több száz 58 SZENTPÉTERI József 1993.49-50. 59 SZENTPÉTERI József 1993.56-57. 60 FETTICH Nándor 1935. Taf. XXVII/5-6. 61 GARAM Éva 1995.316., 320. 179 I I
