Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Ottományi Katalin: Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének É/l. helyiségében
TISICUM XXVI. késői, IV—V. század fordulóra tehető formák közé. Ezt a keltezést lelőhelye (felső, paticsos omladék: 2013.11.6.9.) is alátámasztja. Kihajló, egyenesen álló korsóperem, peremből induló szalagfüllel került elő a fűtőcsatorna szintjéről (2013.11.9.8.). Anyaga a szokásos szürke színű, jól iszapolt, keményre égetett házi kerámia. Ugyanilyen anyagból készült egy tölcséresen kihajló korsóperem töredék is, peremből induló szalagfüllel, a felső, köves omladékból (2013.11.2.5.). Ez a tölcséres peremkiképzés a IV. század második felétől gyakori mind a házi, mind a mázas kerámiában.79 Galléros korsóperem (2 db): mind a két darab a felső paticsos omladékból származik. Színük fehér, illetve sárgásvörös, foltosán szürkére égve. Szemcsés, csengőén keményre égetett anyagból. A nagyobbik töredék válla kiugrik, hasa enyhén bordázott (6. kép 1). Az erőd nyugati épületszárnyából és az udvar DK-i sarkának legkésőbbi paticsomladékából ismerünk hasonlókat.80 Analógiákat a IV. század utolsó harmadától az V. század közepéig találunk hozzá.81 Szintén a felső paticsomladékból származik egy téglaszínű, szemcsés anyagú korsóváll, belsejébe beleragadt zöld mázrögökkel. Miután a mázrögök a belsejében vannak, nem valószínű, hogy a kész edénybe került bele. Inkább törés után, másodlagosan használhatták fel a töredéket a mázas kerámiagyártásnál. Bögre-fazék: 43 db peremtöredék és sok oldal, illetve talp, melyeket nem lehet pontos formához kötni. Van néhány vékonyfalú kis hastöredék vagy fülindítás, esetleg behúzott talp, melyek biztosan bögrékhez tartoztak (kb. 6 db), de a többségnél nem mondható meg a forma. A peremek fele-fele arányban kihajló (19 db) és fedőhornyos kiképzésűek (19 db). Legáltalánosabbak a kihajló peremek, néha kívül bemélyedő vonalakkal tagolva (2013.11.3.8.). Ilyen osztott peremmel többnyire bögrék készültek a IV. század folyamán.82 Ugyancsak bögre volt egy vízszintes peremű, téglaszínű töredék (É/l. és É/lll. helyiség felső paticsréteg), egy másiknak pedig a vállát és hasát díszítették bekarcolt, körbefutó vízszintes vonalak (2013.11.6.19.). A fedőhornyos peremkiképzés a IV. század második felétől lesz gyakoribb.83 Az ún. leányfalui típus pereme kihajló vagy fedőhornyos egyaránt lehet. Nyaka lefelé szélesedik, válla kiugrik, és többnyire korongolásnyomokkal bordázott. Anyaga mindig szemcsés, csengőén keményre égetett, szürke vagy sárgásfehérre égett. Négy perem- és három válltöredék sorolható ide, valamennyi a felső paticsos omladékból származik. Ez a forma alkotja a nyugati épületszárny bögre/fazék típusainak több mint a felét (66%). A déli épületszárnyban és az udvaron már jóval kevesebb van (kb. 16-19%).84 Általában fül nélkül készül, néha egyfülű bögreként. Ritka változata az É/l. helyiségben lévő nagyméretű, kétfülű edény 79 Pl. OTTOMÁNYI Katalin 1989.514. Fig. 121.11 (V. század eleje). 80 OTTOMÁNYI Katalin 2012.379.2. kép 9 (4. periódus); OTTOMÁNYI Katalin 2018.8. kép 1,11. kép 2. 81 LÁNYI Vera 1981.75. Typ III. Abb. 3-7 (Tokod); OTTOMÁNYI Katalin 1991. 10.15. t. 2,3a. 16.1.11.17. t. 13a (Leányfalu); OTTOMÁNYI Katalin 2008. 169-170.15. kép 2-4 (Biatorbágy). 82 OTTOMÁNYI Katalin 2015. 22.10. kép 3 (3a réteg); OTTOMÁNYI Katalin 1989. Fig. 130. 27-28 (Constantinus-dinasztia-Valentinianus); FIORVÁTH Friderika 2011.622. Abb. 8 (IV. század első fele-közepe). 83 OTTOMÁNYI Katalin 2015.22.6. kép 10.10. kép 4 (2-4. periódus, további analógiák a 103-104. lábjegyzetekben); VARSIK, Vladimir 2011. 207. Obr. 109.11 (D1-D2 periódus). 84 OTTOMÁNYI Katalin 2012.3. kép 6-7.9-10 (3-4. periódus); OTTOMÁNYI Katalin 2015. 23. 10. kép 5-10. 16. kép 5-6. stb. (2-3a periódus); OTTOMÁNYI Katalin 2018.9. kép 2-4 (3a-4. periódus). (magassága 32 cm; 6. kép 3; 8. kép 1). Hasonló kétfülű forma töredékei a nyugati épületszárnyban kerültek elő.85 Nagyméretű, egyfülű fazék ismert Tokodról, ahol helyben gyártották, és egy hunkori telepről Biatorbágyon.86 Valószínűleg a bordázott oldalfalú töredékek többsége is leányfalui típus lehetett. Bár bordázott fallal más típusú fazekak (6. kép 2.), továbbá S-profilú tálak és korsók is készülhettek.87 A bordázott felületű házi kerámia általánosan elterjedt stílus a késő császárkorban és a kora népvándorlás korban az egész Kárpát-medencében.88 Sűrű vonalkázás díszít egy kihajló peremű fazekat (2013.11.11.2.). Mind a forma, mind a díszítés a lassú korongolt fazekakra jellemző (Id. 9. kép 2). Az erőd nyugati épületszárnyában volt még hasonló díszítésű, majdnem ép, korongolt edény, az alsó padlószint feletti betöltésben.89 Hasonló díszítés van még kb. hat töredéken. Az egyiken egymást keresztező, seprűzésszerű minta. Hombár (10 db): peremtöredék nincs, valamennyi vastag falú oldal- és talptöredék. Kivitelük jól iszapolt, közepesen keményre égetett. Vörösesbarna, vörösesszürke színűek, gyakran rétegesen égve. Kettőnek a felülete sima, de nem simított. További tárolóedény még a lassú korongolt kerámiában található. Fedők (5 db): valamennyi élesen alávágott peremű és egy fedőgomb is van közte (6. kép 3). Színük szürke, egyiknek a pereme másodlagosan égett. Szemcsés, keményre égetett anyagból készültek. Ez a leggyakoribb fedőforma az erődben. AIV. század második felétől lesz általános.90 Lassú korongolt és kézzel formált kerámia: 23 db (4,7%) Lassú korongolt (8 db): a töredékek többnyire szürkésbarnára, vörösesbarnára égtek, de van foltosán sárgásvörösre égett szürke edény is. Ritkán egyszínű barna vagy sötétszürke. Hat darab közepesen keményre égett, jól iszapolt, kettő kavicsos, s egy darab durván kidolgozott. Háromnak a felülete simított, ebből az egyik fényes, feketén simított, mint a legkésőbbi, V. századi edények (csatorna feletti omladékból). Ez a simítás nem mindig a díszítést szolgálja, az edény felületének vízáteresztő képességét is csökkentheti.91 A nyolc töredékből 85 A köves omladékréteg aljáról (zs/10) és az 1 -2. csatorna közti feltöltés anyagából (zs/13) összeillő töredékek (közöletlen). 86 LÁNYI Vera 1981.75. Typ I. Abb. 2.8.; OTTOMÁNYI Katalin 2008.170.16. kép 15. 87 OTTOMÁNYI Katalin 2015. 6. kép 2-3. 9. kép 9-10. 10. kép 4, 6. stb..; OTTOMÁNYI Katalin 2018.11. kép 3.; OTTOMÁNYI Katalin 2008.170-171 (további analógiákkal). 88 BOCSI Zsófia 2012.189-191.193.195.5. kép 1-2.7. kép 1/lb (Ordacsehi- Kis-töltés, V. század), 8. kép a-b. 9. kép 3/lc (Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő, V-VI. század): a házi kerámia 1-2. és 3c. csoportja, jól iszapolt vagy szemcsés, csengőén keményre égetett, gyakran bordázott felülettel. A szerző szerint a késő római házi kerámiával rokon a telepek kerámiájának 1-2. csoportja.; KULCSÁR, Valéria - MÉRAI Dóra 2011. Fig. 12-14.; CSEH János 1996.106. 6. ábra. 89 OTTOMÁNYI Katalin 2013.16. kép 8 (a leírásban tévesen lassú korongonként szerepel). 90 OTTOMÁNYI Katalin 2012.4. kép 4-5 (2-4. periódus); OTTOMÁNYI Katalin 2015.24. 5. kép 10-11 (2+3a réteg).; HORVÁTH Friderika 2011.625. Abb. 7.2,5.; PETZNEK, Beatrix 1998.264. 91 A simított felületű, lassú korongolt edényekről Id. HORVÁTH Friderika 2011. 639. Abb. 14.1-9. 128
