Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Ottományi Katalin: Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének É/l. helyiségében
OTTOMÁNYI KATALIN: KÉSŐ RÓMAI KERÁMIA VISEGRÁD-GIZELLAMAJOR ERŐDJÉNEK ÉSZAKI I. HELYISÉGÉBEN mindössze három köthető formához. Az egyik egy bikónikus tál simított hastöredéke a köves omladékból. A másik egy kihajló peremű fazék, kívül-belül sűrű vízszintes vonalkázással, a fűtőcsatorna szintjéről (8. kép 2; 9. kép 2). Pontosan ugyanez a forma, ugyanilyen díszítéssel korongolt változatban is előfordul a habarcsos padló feletti égett rétegben. Visegrád-Gizellamajorban tehát az átépítéshez köthető a típus. Ilyen, sűrű vonalkázással díszített, lassú korongolt fazék más Valentinianus-korban épült, de az V. századot is megért őrtoronyban, erődben is előfordul, pl. Leányfalun.92 Lassú korongon készült egy nagy, vízszintesen befelé ívelő peremű tárolóedény is, peremén, a perem alatt és a vállán több sorban bekarcolt hullámvonalköteggel díszítve (7. kép 2; 8. kép 3). Ez a paticsos, égett omladékból származik. Pontosan ugyanilyen forma, ugyanilyen díszítéssel készült a tokodi fazekasműhelyben a IV-V. század fordulóján.93 Ezek a nagyméretű, lassú korongolt tárolóedények bekarcolt hullámvonaldíszítéssel a római belső erődök és a táborok legkésőbbi periódusához tartoztak, pl. Keszthely-Fenékpuszta, Győr. Hun kori telepeken is előfordulnak.94 A Dunától északra, az Alföld északi részén, Erdély ÉNy-i peremén a D1-D2 periódusban és Szlovénia IV-VI. századi házi kerámiájában is feltűnik.95 Kézzel formált edények (15 db): színük az elégtelen égetés következtében többnyire foltosán, illetve rétegesen más színűre égett: szürke (4 db), feketésszürke (2 db), barnásszürke (4 db), rétegesen vörösre égett szürke (3 db), feketésbarna (2 db). Anyaguk gyakran kavicsos (9 db), ebből három durván kidolgozott, de előfordul kis fehér kaviccsal soványított töredék is. A csillámos anyagúak között (3 db) az egyikben aranylóan fénylő, nagy csillámok vannak. Mind a három peremtöredék kihajló, kisebb bögréhez vagy nagyobb fazékhoz egyaránt tartozhatnak (9. kép 1, 3). Általános, a IV. századon belül pontosabban nem keltezhető formák.96 A többi oldal- vagy talptöredék. Új típusú kerámia a IV-V. század fordulóján (111 db, 23%) A helyiség teljes anyagának 23%-a késői kerámia.97 A IV. század második felén-végén használatos edények egy része is megérhette az V. 92 OTTOMÁNYI Katalin 1991.12.27. t. 33. 93 LÁNYI Vera 1981.78-79. Typ XXXII. Abb. 17.2. 94 HORVÁTH Friderika 2011. 624-625. Abb. 14.17: Keszthely-Fenékpusztán Sági az V. század közepéig keltezte az alföldi leletek alapján. Az Alföld északi részén a IV-V. század fordulóig előfordulnak (irodalom a 200-202. lábjegyzetekben); TOMKA Péter 2004. Taf. 8.2 (népvándorlás kori 3. periódus); OTTOMÁNYI Katalin 2008.171.17. kép 1-2 (Biatorbágy: a forma nem ugyanolyan, de hullámvonaldíszesek). 95 VARSIK, Vladimír - KÖLNIK, Titus 2011. Obr. 6.9. és 14 (Cífer-Pác, C3/D1 periódus); GINDELE, Robert 2010.54.191. Abb. 15. (Csengersima-Petea 5. fázis). Abb. 21.7. Abb. 22.11. (a késő Przeworks kultúra északról jövő hatása a D1 periódusban); CIGLENECKI, Slavko 2000. Abb. 83.10. Abb. 84.1 (Tinje). 96 OTTOMÁNYI Katalin 2012. 383.16. kép 4, 6.; OTTOMÁNYI Katalin 2015. 46-47.15. kép 3, 7-11.; OTTOMÁNYI Katalin 1999. 360-361. Pl. XIII. 3-6 (analógiák a 120-122. lábjegyzetekben); HORVÁTH Friderika 2011. 642. Abb. 14.12-15. 97 A déli épületszárnyban ez a szám 10-19%, az udvaron ennél kicsivel több (29,5%) és viszonylag sok a nyugati épületszárnyban is (OTTOMÁNYI Katalin 2012.383). századot,98 * de csak a század utolsó harmadában feltűnő új formákat, kiviteli módokat és díszítéseket soroltam be ide. Az új edények többsége házi kerámia (84%), 6,3% besimított, 4,5% simított, és egyformán kevés (2,7%) a mázas és lassú korongolt kerámia. Mázas kerámia (3 db): a sárgásfehérre égett, esetleg bordázott felületű vagy szemcsés, keményre égetett anyagú töredékek tartoznak ide. A helyiség mázas kerámiájának 12%-a (3. kép 3). Besimított kerámia (7 db, 87%); a nyolc töredékből csak hét darabot soroltam ide, mivel az I. csoportba tehető bögre még a IV. század második felének kerámiaművességéhez tartozik (3. kép 2,4,5,7; 7. kép 1). Simított felületű kerámia (5 db, 10,4% + 2 db lassú korongolt): kivitel alapján a fényes, fekete simítású edények tartoznak a legkésőbbi csoportba (3 db). Közülük az egyik lassú korongon készült. Formát tekintve ide soroltam a bikónikus tálakat (egyik lassú korongolt) és a galléros korsóperemet. Házi kerámia (93 db, 24,4%): kidolgozás alapján a korongolásnyomokkal bordázott és/vagy fehérre égetett edények a legkésőbbiek (6. kép 2). Formát tekintve az S-profilú tálak (5. kép 4.), a bikónikus tál, a galléros peremű korsók (6. kép 1.) és a leányfalui bögre/fazék típus (6. kép 4). A bekarcolt hullámvonaldíszítés is új a római edényeken (2 db; 5. kép 7). Lassú korongolt kerámia (3 db, 37,5%): egy fényes fekete simítású töredék, egy simított, bikónikus táltöredék és a bekarcolt hullámvonaldíszes hombár tartozik ide (7. kép 2)." 98 Pl. alávágott peremű fedő, vízszintes peremű tál (se a sárgásfehér szín, se a bordázott felület nem fordul elő rajtuk). A fedőhornyos perem is csak akkor került az V. századi kerámiához, ha fent említett kiviteli sajátosságok jellemezték. A simított edényeknél sem kerültek ide a megtörő falú tálak, csak akkor, ha bikónikus tálról van szó. 99 A kézzel formált kerámián belül nincs egyértelműen V. századi forma. A számbeli növekedés mutatja, hogy egyre kedveltebb lett a római kor végén. 129
