Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Bagi Gábor: Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei középkori régészeti lelőhely azonosítása, történeti források alapján

BAGI GÁBOR: EGY JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI LELŐHELY AZONOSÍTÁSA, TÖRTÉNETI FORRÁSOK ALAPJÁN

hogy itt jelezte a középkori Alcsi helyét 1984-es munkájában a Szolnokon is dolgozott Szabó János Győző,30 és ezért is érthetetlen, hogy azt a közelmúltban Kertész Róbert mégis több km-re délkeletre, a tiszántúli Tenyői-halomtól északra helyezte, a szajoli határba.31 Felmerül azonban a kérdés, hogy ha 1973-ban nem a középkori Alcsi falu helyét semmisítették meg, akkor vajon mit?

3. A megoldás a régi fenyői határban?

Az olajtárolók építésekor érintett terület a régi Tenyői-halom környékére esik, a mai szajoli határ délnyugati felére. Ezért logikus lenne, hogy a középkori Szajol határában keresnénk az elpusztult faluhelyet. Ám van egy kis probléma! Szajol határa csak az 1930-as évekre alakult ki, pontosabban növekedett csaknem háromszorosára. E kis település lakói 1914- ben Besenyszögtől a 751 kh-nyi Pete-szigetet vásárolták meg, majd az 1930-as években Törökszentmiklóstól az Almásy-féle tenyői hitbizományi birtok 4.446 kh-s területe is a községhez került. Ez utóbbi lépéssel nagyjából a Szolnok-Debrecen vasútvonaltól délre eső részek kerültek Szajolhoz.32 Mivel a jelzett faluhely is itt feküdt, érdemes kitérnünk e terület középkori történetére is.

A középkori Tenyő monostoros faluként helyileg nem azonos a mai Ti- szatenyővel. Neve (Tenyő) személynévi eredetű, esetleg a török ’Tinó’ szóhoz kapcsolható.33 Korábban a „Tenyő/Pelő" helynévpár kialakulása alapján az 1075-ben a garamszentbenedekieknek adott Pelu föld részének tekintették, bár inkább csak annak határosa lehetett. Sokáig csak monostorát említették, ennek virágzása a tatárjárás előtti időre eshetett. Bártfai Szabó László bencés alapításnak vélte, és a besenyőkhöz kapcsolta, míg Györffy György a Szolnok főúri nem nemzetségi monostorának tartotta.34 Pázmány Péter az Ágoston rendi Jeruzsálemi Szent Sír kanonokrend birtokának gondolta,35 míg Fügedi Erik a XIII. századi lateráni kanonoki rendházakhoz sorolta.36 A XIV. század első felében társaskáptalan, a prépostja egyben váci kanonok is.37 1299-ben III. Béla meghagyta Tiburcius fiai Péter comesnek és Tamásnak ama nógrádi javak átadását Haab váci püspök számára, amiket a Szent Péter tenyői prépostság Halász földjéért cserélt el. A bevezetés alkalmával, majd 1303-ban Pál,38 1329/31-ben Miklós váci kanonok a prépostja.39 1339-ben Péter tenyői prépost Szécsényi Tamás vajda és szolnoki ispán papja,40 utóbb Miklós (1341), Péter (1342,1347) és István (1379,1388) váci kanonok is betöltik még ezt a tisztet.411388-ban a monostor már nem működött.42

30 SZABÓ János Győző 1984.58.

31 KERTÉSZ Róbert 2014.7. térkép.

32 BOTKA János 1989.757. (Tőrökszentmiklós)

33 KISS Lajos 1997. II. 636.

34 BÁRTFAI SZABÓ László 1938.471.; GYÖRFFY György 1983.331.

35 KURECSKÓ Mihály-STOSSEK Balázs 1998.100.

36 FÜGEDI Erik 1972.72.

37 F.ROMHÁNYI Beatrix 2000. 68.

38 SZENTPÉTERI Imre 1987. II.4. 224.; ÁMTF III. 315.; KURECSKÓ Mihály- STOSSEK Balázs 1998.100.

39 AO II. 535., AO XIII. 1329.103., XIV. 278. (Dl. 69.209.)

40 KOVACSÓCZY István 1885. 314., BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.193. (DL 40.802., DF 288.344.)

41 CHOBOT Ferenc 1915.61., 86., 875-876.; BORSA Iván 1990.42., 60.

42 F.ROMHÁNYI Beatrix 2000. 58.

Talán néptelen birtokként került a garamszentbenedeki apátság kezébe, amelyet aztán Henrik apáttól (1376-1406) - István tenyői prépost jóváhagyásával - a nagykunsági kunok sok évtizedig béreltek.431436-ban állítólag Pálos László és kunjai megszállták, mire Zsigmond király Pálosnak és a szajoli (?) Vértesi Lászlónak adta. Emiatt a szentbenedekiek nevében tiltották Vértesi Miklóst, a magyarokat és kunokat, hogy az apátság ősi birtokát maguknak kérjék.44 1439-ben Külső-Szolnok megye előtt Hidagai Bálint apáti tiszt tiltakozott, mert Simon és Bódénak mondott János, Miklós, Csirkének mondott György csunai kun kapitányok más kunokkal együtt több éve Tenyőt (Pelew) elfoglalták. Ekkor még a bencések visszakaphatták. 1442-ben I. Ulászló elégtétel adására utasította Külső-Szolnok megyét és Pohárnok István jász és kun ispánt, mert Hidagai Bálint, a garamszentbenedeki apátság tisztje szerint a Tenyőre költözött rácok kapitányai és vajdájuk négy ellopott ökör miatt alpári jobbágyokon kezeseket vettek. 1443-ban Újlaki és Hunyadi erdélyi vajdák tiltották a tenyői rácoknak az Alpárra való átköltözést.45 A falu török kori rác népességének kialakulása - a közeli Kengyelhez hasonlóan - bizonnyal ekkortól datálható, noha egy részét továbbra is a kunok bérelték. 1459-ben Boda János kunt is idevalónak mondták.46 Az apátság azonban a század végére elvesztette birtokát, és 1489-ben már azt sem tudták, hogy kinek a kezében is van.47 A század végén a Csulai Mórék szerezték meg, akik Balaszentmiklós körüli kis uradalmukhoz csatolták. Mint Alcsinál már említettük, 1504-ben a család három tagja osztozott rajta.481527-ben Szapolyai az I. Ferdinánd- hoz pártolt Móré Lászlótól a környékbeli birtokokkal együtt elvette, és a Martonosi Pöstényieknek adta. 1530-ban Pöstényi Gergely, Szapolyai udvarmestere és szegi Dóci János is állították, hogy Balaszentmiklós és a környező falvak Tenyővel őket illetik,49 de utóbb is Pöstényi özvegye és fiai bírták. 1551-ben I. Ferdinánd Feledi Leusták neje Katának, Móré László és Bakócai Magdolna (Újlaki Lőrinc özvegye) lányának adta más javakkal Alcsit és Tenyőt,50 ám még ezévben Erdődi Péter tenyői és kakati részeit Pöstényi Gergely özvegye, Anna és fia András, valamint Nagy Péter Csanádi prefektus kapták az uralkodótól.511559 végén Csömöri Zay Ferenc, Liszti János és Vicmándi János kapta a magtalanul elhalt Pöstényiek javait, így Tenyőt is.52 Utóbb emiatt Pöstényi özvegye Paksi Anna, valamint Móré János (Móré László fia) többször is hiába tiltakoztak.53 1551-ben Pöstényi özvegyének négy, 1552-ben 18 portája volt itt. 1559-ben a gyulai kapitány kétszer is 14 forint 30 dénár cenzust hajtott be Forintos Benedek bírón. 1561-ben Pöstényiné 13 portáját említették itt.54 A török elleni felszabadító háború idején néptelenedett el.

43 KNAUZ Nándor 1890.245-246.; KMLFA DL 13.693.

44 KNAUZ Nándor 1890.245-246.

45 BENEDEK Gyula 2011.51-57. (MÓL DL 13.298., 13.691., 13.745.)

46 CSÁNKI Dezső 1890.1.670.

47 KNAUZ Nándor 1890.241-242.

48 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (Dl. 21.324.)

49 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (MÓL Révay család levéltára, fase. VI., no. 2.)

50 KNAUZ Nándor 1890.249-250.

51 MOL A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Királyi Könyvek (Libri Regii) II. 540.

52 CSERGHEŐ Géza 1893.148.

53 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (MÓL Erdődy levéltár, Fasc. 72., No. 3360.); BENEDEK Gyula 1993.253-254.

54 BALÁSSY Ferenc-SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 456.; MAKSAY Ferenc 1990.1.449.

349