Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai

KERTÉSZ RÓBERT: SZOLNOK KÖZÉPKORI TEMPLOMAI

16. kép: Az 1550-1552-ben épített szolnoki palánkvár és a tőle nyugatra található mezőváros - a feltehetően Pálóci Imre által az 1470-es években

emeltetett templommal (tollrajz 1553-1554-ből, SZENDREI János 1889.138.)

szén, éppen a királyi végvár kőből emelt nyugati kaputornyához vezető, a Zagyván átívelő híddal szemben, tagoltan építette ki.136 A középső vonal mögött Szendrei János „apró karikákat” észlelt, amiket török katonákként értelmezett.137 Véleményünk szerint akkor kerülhetünk közelebb az igazsághoz, ha ily módon az oszmánok ostromágyúit jelölhették.138 A Móré-per tollrajzán a mezőváros területén mindössze egyetlen épületet ábrázoltak, amely a török ostromsáncoktól és árkoktól közvetlenül északra található, annak szilárd lezárásaként. Ennek alaprajza szerencsére viszonylag pontosan feltüntetésre került, (16. kép) és amennyiben alaposabban szemügyre vesszük, akkor választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy mi lehetett a funkciója. A téglalap alakú, kifejezetten nagyméretű építmény ugyanis gyakorlatilag keletelt tájolású, a kelet felé néző rövidebb oldala pedig a nyolcszög három oldalával záródik, ami alapján szentélyként határozható meg. Mindezek figyelembevételével arra a

136 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2014.369.

137 SZENDREI János 1889.139.

138 KERTÉSZ Róbert 2015.261. Már korábban rámutattunk, hogy az ellenséges támadásnak főként az erődítmény nyugati és keleti kortinája, illetőleg az azokon kialakított kapuk voltak kitéve. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.416.

logikus következtetésre jutottunk, hogy a masszív épület kétségkívül a késő középkori Szolnok legjelentősebb építészeti emléke, a mezővárosi plébániatemplom lehet, amely később nyomtalanul elpusztult.139 (17. kép) A templom pontosabb elhelyezkedését azonban az elnagyolt vázlatrajz alapján nem könnyű meghatározni, ám a következő képi forrásunk, a Wilhelm Dilich 1600-ban megjelent könyvében publikált Szolnok-veduta szerint a mezőváros központi részén található téren azonosítható,140 (14., 15/4. kép) amely többé-kevésbé a jelenlegi Megyeháza-Szabadság tér, illetőleg Szolnoki Törvényszék-Varga Katalin Gimnázium térségében rekonstruálható.141 (15/2. kép) A tollrajz georeferálása alapján megállapítható, hogy az épület minden bizonnyal a piac/vásártér tér északi részén, a Szolnoki Törvényszék, illetőleg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet helyén állt. Ezt alátámasztja, hogy a szóban forgó terület még a XVIII. század végén is csak igen szórványosan volt beépítve. (18. kép)

139 KERTÉSZ Róbert 2014.369.; KERTÉSZ Róbert 2015.262.

140 DILICH, Wilhelm 1600.

141 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 52.10/5. ábra; KERTÉSZ Róbert 2014. 361. 7/4. kép; KERTÉSZ Róbert 2014a. 18. 11/3. ábra; KERTÉSZ Róbert 2015.257.8/2. kép.

369