Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai
TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A piac/vásártéren számos keresztút találkozhatott: hosszirányban ezt osztotta ketté az a legfontosabbnak tekinthető, Pestről Debrecenbe vezető főút/országút, amely hozzávetőleg a mostani Kossuth Lajos út nyomvonalával megegyezően haladt, és a tiszai rév felé vezetve a városkapu, illetőleg a várkapu között a teljes várost átszelte.142 (15/3. kép) Ideális elhelyezkedéséből adódóan tehát a várból is könnyedén meg lehetett közelíteni, a nyugati Zagyva-ágon átívelő híd közbeiktatásával. Sőt a Zagyva-parti, minden bizonnyal török elnevezését napjainkig megőrző Tabán városrész zegzugos közeinek, sikátorainak egy része ugyancsak ide nyílt. Szolnok birtokosa 1537-től Werbőczy István, a király fő- és titkos kancellárja lett. Szapolyai János király a következő évben, 1538. február 1-én kelt bizonyságlevelében a mezővárosnak vásártartási jogot adományozott.143 Ezeknek, valamint később, a török kori hetivásároknak144 ugyancsak eme tér adhatott otthont. 17. kép: Szolnok gótikus plébániatemplomának az 1553-1554. évi tollrajzon megörökített alaprajza (szabadkézi rajz), valamint az épület alaprajzi rekonstrukciója (KERTÉSZ Róbert-SZŐKE Balázs 2016.8.5. ábra) 18. kép: A XVIII. század végi Szolnok rekonstrukciója: Joseph Riemel eredeti (1753) és Buxbaum von Lindenfeld átrajzolt (1778) térképének georeferálásával (KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 43.39. kép) 142 KOMÁROMY József 1943. 77. 2. kép; ELEK István 1940. 8.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 88.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; SELMECZI László 1975.31.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.63.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 52. 10/7. ábra; KERTÉSZ Róbert 2014.361.7/7. kép; KERTÉSZ Róbert 2014a. 18.11/4. ábra; KERTÉSZ Róbert 2015.257.8/3. kép. 143 GOROVÉ László 1821.48.; BENEDEK Gyula 2007.130. 144 ÁGOSTON Gábor 1988. 242. A mezőváros plébániatemploma tehát a piac/vásártér északi részén állt, ám nagyon keveset tudunk róla. Sajnos sem alapításának pontos idejét, sem építési periódusait, de még patrocíniumát sem ismerjük. Mérete és szentélyzáródása alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy létesítésére valamikor a késő középkor folyamán kerülhetett sor, gótikus stílusban. A gótikára jellemző ugyanis, amikor a szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Erre vonatkozóan, valamint a felhasznált építőanyagot illetően Zay Ferencnek, az 1550-1552-ben épített királyi végvár legelső prefektusának 370
