Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Vallástudomány - Hegedüs Gabriella: Homo religiosus – avagy a vallás eredetének nyomában
HEGEDŰS GABRIELLA: HOMO RELIGIOSUS - AVAGY A VALLÁS EREDETÉNEK NYOMÁBAN genetikai mutáció szelektíven semleges, és néhány szakember azt állítja, a vallás néhány elemének talán hasonlóképpen nincsen oka és értelme, azok mindössze a szeszélyes véletlen művei.18 Ám a többség a vallási jelenségek megjelenésére (evolúciós perspektívából) általában e két nagyobb magyarázat keretei között keresi a megoldást: (1) néhányan úgy vélik, a vallás evolúciós melléktermék, (2) és vannak, akik evolúciós adaptációnak tekintik. 2.2 Melléktermék vs. adaptáció A kortárs evolúciós tudományok egyik domináns nézete szerint a vallás és a vallásos viselkedés evolúciós melléktermék (by-product) az elme kognitív felépítményében. Azaz más adaptív problémák megoldása miatt kialakult pszichológiai mechanizmusok nem tervezett „eredménye”.19 Nem adaptív mechanizmus, hanem olyan evolúciós adaptáció, amelynek érthető és jól körvonalazható funkciója van a vallás tárgykörén kívül.20 Ezt úgy is megfogalmazhatnánk, mint a vallás evolúciójának nem-funkcionális megközelítése.21 Rodney Stark és William Bainbridge szerint az emberi elme úgy lett „kialakítva”, hogy olyan magyarázatokat adjon, amelyek különböző, nem vallási kontextusú haszon megszerzésében kiválóan használhatók. Csakhogy bizonyos előnyöket, mint például az eső szárazság idején vagy az örök élet, nem lehet „megkaparintani”. Ez azonban nem akadályozott meg minket abban, hogy akarjuk azokat az előnyöket, így kitaláltunk isteneket, akikkel alkut kötöttünk azokért a dolgokért, amelyeket nem kaptunk meg. Ez egyértelműen a vallás melléktermék-elmélete: valami, ami önmagában nem adaptív, csupán adaptív dologhoz kötődik.22 Néhány kutató, mint Pascal Boyer, Scott Atran és Lee A. Kirkpatrick elképzelése ettől kissé eltér ugyan, ám az evolúciós pszichológián alapuló koncepciójuk végkövetkeztetése ugyanaz: a vallás elemeit ők is úgy képzelik el, mint mentális modulok melléktermékeit, amelyek nemvallásos kontextusban alakultak ki.23 Az evolucionisták közül sokan úgy vélik, a vallás kognitív struktúrák evolúciós mellékterméke, amely más adaptív folyamatokon élősködött, és csak később olvadt be adaptív célra.24 Stephen Jay Gould és Richard Lewontin egy mára már híressé vált építészeti példával demonstrálták véleményüket: amikor két boltív kerül közvetlenül egymás mellé, akármilyen szöget zárjanak is be, felső részükön elkerülhetetlenül létrejön egy háromszög alakú felület. Ennek az akaratlanul létrehozott térnek - a boltívekkel ellentétben - semmilyen funkciója nincsen, de ha utólag szenteket festünk rá, mint dekoratív tér, másodlagos szerephez jut.25 Szerintük tehát egy jellemvonás lehet nem adaptív mellékterméke valami másnak. Ugyanakkor Candace S. Alcorta és Richard Sosis például rávilágított arra, hogy miközben elképzelhető, miszerint a vallás és a vallásos 18 WILSON, David Sloan - GREEN, William Scott 2007.8. 19 KIRKPATRICK, Lee A. 1999.921. 20 ATRAN, Scott 2002.44.; POWELL, Russell - CLARKE, Steve 2012.457., 460. 21 POWELL, Russell - CLARKE, Steve 2012.459-460. Ezen elméletek közül az egyik legismertebb a „Standard Model”. 22 WILSON, David Sloan - GREEN, William Scott 2007.9. 23 ATRAN, Scott 2002.; KIRKPATRICK, Lee A. 1999.; WILSON, David Sloan- GREEN, William Scott 2007. 9. 24 ROSSANO, Matt J. 2007.8.; POWELL, Russell-CLARKE, Steve 2012.457., 460. 25 WILSON, David Sloan - GREEN, William Scott 2007.8. jelenségek adaptív mentális modulok melléktermékei, úgy tűnik, módosították is azokat a modulokat (az ökológiai kihívásokra reagálva).26 Az evolúciós perspektíva kortárs kutatóinak másik része ugyanakkor elutasítja a melléktermék-teóriát - szerintük a vallás szükségszerűen megjelenő evolúciós adaptáció. Egy költséges, ám összeségében az egyéni és a közösségi rátermettséget is javító konstrukció.27 Ez a jellege többek között két dologra utal: problémákra és az ezek megoldását jelentő válaszokra. A pszichológia adaptációs magyarázata szerint az élőlények folyamatosan problémákkal szembesülnek, amelyeket (túlélésük vagy eredményes szaporodásuk érdekében) meg kell oldaniuk. Mentális képességeik tehát szelekciós nyomás révén, a problémákhoz és a környezethez történő alkalmazkodás „kényszere” miatt, a rátermettséget közvetlenül növelő szándékkal jöttek létre. Az ember kognitív folyamatai is azért alakultak ki, hogy az evolúció során újra és újra felmerülő adaptációs problémákra választ, illetve megoldást nyújtsanak.28 Az adaptáció tehát problémamegoldó eszköz. Jelentős számú tanulmány született az elmúlt néhány évben, amelyek a vallás valamennyi aspektusát (hit, gyakorlat, miszticizmus, rítus, mítosz, szertartások, ősök tisztelete stb.) teljes mértékben evolúciós adaptációknak tekintik.29 Más szóval a vallás „adaptív problémák megoldására szolgáló, [...] mentális, anyagi és szimbolikus elemekből összeszerveződő, funkcionális eszköz”.30 De milyen problémákat kellett megoldania a vallásnak? És milyen válaszokat tudott adni ezen problémákra? A vallás mint adaptáció mellett érvelő evolucionisták többsége a társadalmi együttműködésben látja az eredet forrását. Viszonylag széles körben vallott nézet, miszerint a múltban (ahogy gyakran napjainkban is) a vallás nagy valószínűséggel a társadalmi kötődések erősítésére szolgált. Rossano is úgy véli, a vallás legkorábbi formája (a társadalmi ellenőrzés mechanizmusán keresztül) elősegítette a társadalmi egység, a csoporton belüli összefogás, összetartás megszilárdítását. Ezenkívül hozzájárult a szociális érzelmek és a viselkedési normák kialakulásához.31 Márpedig a csoporton belüli társadalmi együttműködés és a megerősített erkölcsi normák, ennek következtében egy sikeresebb közösség, evolúciós előnyt jelentenek.32 Habár néhányan szkeptikusan fogadták, az emberi kötődések megszilárdításának kapcsán érdekes elképzelése van a vallás legkorábbi formájáról. Ahogy korábban már említettem, a felső paleolitikum kapcsán már vallásról beszél, az ezt megelőző korszakban pedig átmeneti vallásról, illetve elő-vallásról.33 A vallás legkorábbi formája (az elő-vallás időszakában) eksztatikus rítusok használatára korlátozódott, amelyek a társadalmi kötődések megerősítését szolgálták.34 Ugyanakkor nem ő az egyetlen, aki úgy gondolja, 26 ROSSANO, Matt J. 2007.8. 27 MAROSÁN György 2008. 99.; MAROSÁN György é. n. http://xn--marosn- tta.hu/gondol/index.html Hozzáférés: 2016.10.30. 28 BERECZKEI Tamás 2003.22-32. 29 VOLAND, Eckart 2009.9. 30 MAROSÁN György é. n. http://xn-marosn-tta.hu/gondol/index.html Hozzáférés: 2016.10.30. 31 ROSSANO, Matt J. 2006.; ROSSANO, Matt J. 2007. 32 VOLAND, Eckart 2009.16. 33 ROSSANO, Matt J. 2006.13-22., 35. 34 ROSSANO, Matt J. 2006.7-8. A hagyományos társadalmak rítusai többnyire tánccal, zenével, valamiféle pszichotróp anyag szervezetbe vitelével járnak együtt, eksztatikus érzelmi állapotot állítva így elő. Az ilyen jellegű rituálékról kimutatták, hogy elősegítik az erős szociális és érzelmi kötődés kialakulását. 341
