Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Vallástudomány - Hegedüs Gabriella: Homo religiosus – avagy a vallás eredetének nyomában
TISICUM XXV. - VALLÁSTUDOMÁNY Amellett, hogy a vallás emberi univerzalitás, tehát valamennyi mai és egykoron létezett társadalomban fellelhető, a kutatók többsége egyetért abban, hogy a vallás emberi jellegzetesség is, azaz csak az emberi társadalmakra, kultúrákra jellemző. Jelenleg ugyanis nincsenek meggyőző bizonyítékaink arra, hogy a nem emberi főemlősöknek volna vallása, habár annak néhány alapvető eleme jelen van távoli unoka- testvéreinknél is.4 Az elmúlt évtizedekben egy sor, addig biztosnak hitt tényt cáfoltak meg a kutatók emberszabású rokonainkkal kapcsolatban, és ezzel párhuzamosan olyan mentális modulok létezését bizonyították náluk, amelyek a később létrejövő szociális konstrukciók (állam, tulajdon, vallás stb.) bázisát képezik.5 A vallás szempontjából többek között az eszközhasználatot és az eszközkészítést, a szándékosságot, a tudatelméletet,6 a szociális érzelmeket és a rituális viselkedést kell megemlíteni (a nem emberi főemlősök között gyakoriak például a közösségépítés rítusai).7 Ezek olyan szellemi képességek, olyan mentális modulok, amelyek (mások mellett) a vallás megjelenésének kognitív alapját biztosítják. Az evolúciós pszichológia nézőpontjából mindez arra utalhat, hogy a vallás, illetve a vallásos viselkedés előzményeit a főemlősök és főként az emberszabásúak kognitív működésében kell keresnünk.8 Különösnek tűnhet az emberi vallásosság vizsgálatánál a főemlősöket vagy emberszabású rokonainkat emlegetni, a kutatók egy része azonban úgy véli, a vallás eredetének evolúciós perspektívájánál mindez megkerülhetetlen. Az „állati” és az „emberi” között lévő különbség „ugyan minőségi, de az átmenet folytonos”.9 Az emberré válás folyamatában nincsen egyetlen, jól körvonalazható mozzanat, amelyre rábökve kimondhatjuk: ekkor lépett ki az ember az állati törzsfejlődésből, s kezdte meg „saját” útját. Ez a fokozatos, folyamatos, apró változásokból álló haladás jellemzi (többek között) az agy, a mentális modulok, az intelligencia fejlődését is.10 11 így sokan azon az állásponton vannak, hogy az emberi elme, gondolkodás és viselkedés megértése céljából, és ebből adódóan a vallásosság eredetének felderítése végett a később kialakuló szociális konstrukciók alapjait, előzményeit is tanulmányoznunk kell. Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, mikor született meg az első vallásos elképzelés. A kutatók ugyanakkor megegyeznek abban, hogy az európai felső paleolitikum művészete (legalábbis a barlangfestmények és a kisméretű szobrok egy része), valamint az ebből az időszakból származó temetkezések valamiféle hiedelemvilág meglétére utalnak.11 Ezen a ponton túl azonban nincsen egyetértés. Néhányan csupán valamiféle egyszerű vallásos elképzelésnek, esetleg azok kisebb, laza csoportjának tartják a fent említett régészeti leleteket, jelenségeket, míg mások szerint ekkor jelent meg elsőként maga a vallás. A középső paleolitikum idején élt őseink hasonló viták kereszttüzében állnak: kevés információval rendelkezünk róluk, néhány jel mégis arra mutat, 4 ROSSANO, Matt J. 2006.14. 5 MAROSÁN György 2008.101.; MAROSÁN György é. n. http://xn-marosn- tta.hu/gondol/index.html Hozzáférés: 2016.10.30. 6 BERECZKEI Tamás 2003.331-335., 338-347. 7 ROSSANO, Matt J. 2006.14. 8 ROSSANO, Matt J. 2006.4., 15. 9 MAROSÁN György é. n. http://xn-marosn-tta.hu/gondol/index.html Hozzáférés: 2016.10.30. 10 BERECZKEI Tamás 2003.331. 11 ROSSANO, Matt J. 2006.13. hogy valamilyen vallásos elképzelés már ekkor is létezett. Ezt jelzi a tény, hogy halottaikat eltemették, helyenként vörös okkerrel, állatcsontokkal vagy - a pollenvizsgálatok tanúsága szerint - virágokkal. Eckart Voland szerint a középső paleolitikum végén lezajlott „szimbolikus forradalom” a vallásgyakorlat meglétét jelenti.12 Ettől az időszaktól kezdve minden társadalomban tapasztalhatunk vallási jelenségeket, és ez egyértelműen az emberi evolúció mellékterméke, az emberi természet része. Számára a vallás transzkulturális jelenség, ezért a vallásosság az emberi képességet jelenti a vallásos viselkedésre.13 Azaz onnantól, hogy biológiailag alkalmasak vagyunk rá, vallásosak vagyunk. Ez az elképzelés nem egyedülálló a kutatók körében, Robin Dunbar szintén a „szimbolikus forradalom” változásaival hozza kapcsolatba a vallást. Annak első szakaszát „egyéni vallásként” definiálja, amely nagyjából 40-50 ezer évvel ezelőtt jelent meg.14 Nem sokban tér el ettől Marosán György nézete sem, aki nagyrészt elfogadja Dunbarnak a vallás szintjeire vonatkozó gondolatait. A „szimbolikus forradalom” után színre lépő vallást úgy határozza meg, mint a túlvilági lényekben való hitet, a meggyőződést, hogy befolyásolhatjuk őket, valamint a rituálék által kiváltott vallásos élményt.15 Voland úgy fogalmazott, a vallásosság legalább olyan régi, mint az emberi szimbolikus kultúra, és elválaszthatatlanul összefonódik az emberi természettel.16 Az evolúciós pszichológus Matt J. Rossano hasonló véleményen van: mivel a felső paleolitikum emberei anatómiailag modern emberek voltak, és a vallás emberi univerzalitás, így biztosnak tűnik az a következtetés, hogy a vallás a felső paleolitikum legkorábbi időszakától (nagyjából 35.000 éve) kezdve jelen volt. Ám ő tovább megy ennél, és kísérletet tesz annak megfejtésére, hol és milyen formában találhatjuk meg a vallás „csíráit”. Az első vallási jelenségek feltűnését (durván 300.000-150.000 év között) elő-vallásként definiálja, amely kizárólag eksztatikus rítusokra korlátozódott. A felső paleolitikumot megelőző időszakkal kapcsolatban (durván 150.000-35.000 év között) már átmeneti vallásról beszél, ahol az eddigi rítusok mellett megjelennek a sámánisztikus gyógyító rituálék. A felső paleolitikum kezdetén ezek bővültek ki elit rituálékkal, valamint az ősök tiszteletével.17 Habár jelenleg sem a rendelkezésünkre álló régészeti leletek, jelenségek, sem pedig a különböző tudományágak adatai, eredményei nem bizonyítják meggyőzően a vallás jelenlétét a felső paleolitikum előtti időszakban, összességében azonban határozottan arra utalnak, hogy néhány viselkedési forma vallásos elképzelést takarhat. A kutatók között tehát nincsen egységes válasz arra a kérdésre, mikor alakult ki a vallás, s talán nem meglepő, hogy nincsen közmegegyezés abban sem, miért. Létezik olyan elképzelés, amely szerint a vallás csupán egy véletlenül kifejlődött társadalmi jelenség. Előfordulhat ugyanis, hogy egy jellemvonásnak nincsen semmiféle hatása a túlélésre vagy a szaporodásra, egyszerűen csak „belesodródik” a társadalom. Számos 12 A szakemberek egy része „szimbolikus forradalomként” jelöli az emberi fejlődés azon szakaszát, amikor megjelennek a szimbolikus viselkedési formák, tárgyak, eszközök; ezt egyes kutatók a középső paleolitikum második felére, míg mások annak végére vagy a felső paleolitikum kezdetére datálják. 13 VOLAND, Eckart 2009. 9-24.; Voland kritikájához lásd: MEIER, Thomas- TILESSEN, Petra 2014.69-71. 14 MAROSÁN György 2008.101. 15 MAROSÁN György 2008.102.; MAROSÁN György é. n. http://xn-marosn- tta.hu/gondol/index.html Hozzáférés: 2016.10.30. 16 VOLAND, Eckart 2009.9. 17 ROSSANO, Matt J. 2006. 340
