Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Hoppál Krisztina: „Vestis serica et odium luxoriae”. Kínai selyemleletek Pannoniában
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET mérhető példány hossza 6,8 cm, szélessége 3,7 cm. A szövet láncfelületű vászonkötésű, láncfonalai kék, zöldes-barna és sárga színűek, sodratlanok. Vetülékfonalai bézs és zöldes-barnás színűek, sodratlanok. Négyzetcentiméterenkénti szövetsűrűsége 126-162/22-24. A szövet vetülékfonalainak elemzése alapján a kék szín indigó (Indigóiéra tinctoria) vagy festőcsülleng (Isatis tinctoria) használatának köszönhető. A szövet díszítése rendkívül töredékes, csupán sárga alapon kék/barnás kontúrral ellátott állatalakok és növényi ornamentika részletei vehetők ki. A felirat is hiányos, mindössze a fényes, fenséges értelemben használt ming és a fennkölt, magasztos, nagyságos értelmű tai X írásjegyek olvashatók.35 (4. kép) Noha a minta töredékessége miatt a teljes ornamentika nem kiszerkeszthető, A. Stauffer felhívja a figyelmet a Gansu tartományban található mozuizi SlKIMí 62. sírból előkerült selyemszövettel való hasonlóságra.36 4. kép: Schmidt-Colinet-Stauffer-al-As’ad 2000. Taf. 92. 35 Részletesen: SCHMIDT-COUNET, Andreas-STAUFFER, Annemarie-AL- AS’AD, Khaled 2000.189-190.; FALKENHAUSEN, Lothar von 2000.65-66., 74. 36 STAUFFER, Annemarie 1996. 428.; GANSUSHENG BOWUGUAN ttMI# fitt 1972.19. A palmyrai szövetek helye Mindkét kínai írásjegyekkel díszített szövet az úgynevezett jin fíjj textilek azon típusába tartozik, amelyek jellegzetessége a polikróm láncfonalak által kialakított minta. A típus már a Hadakozó Fejedelemségek korában (Kr. e. 453/403-221) megjelenik, de igazán a Han-dinasztia (Kr. e. 206/202-Kr. u. 220) alatt válik elterjedtté. Az időszakra keltezhető etimológiai szótár, a Shi ming rendkívül értékes szövettípusnak nevezi, amely az időszak legdrágább selyemtextiljének tekinthető. A mintakincs, valamint a szín használatát elsősorban a taoista ideológia szimbólum- rendszere határozta meg, amelyet a szöveteken megjelenő feliratok egy része is igazol.37 A fent bemutatott leletek egyértelműen kínai árunak tekinthetők, s ezáltal nem csupán a távolsági kereskedelem, de a helyi ízlés egyes részleteire is rávilágítanak. E jellegzetesen kínai mintakinccsel rendelkező textilek ugyanis a helyi műhelyekre és - C. Finlayson véleménye szerint38 - divatra is hatást gyakoroltak. Előbbit a kínai selymek gyapjúszöveten történő imitációi is alátámasztani látszanak, mint az ugyancsak Kitot sírjából származó 54. számú textil, vagy a „költséghatékony'’ módon selyemfonállal átszőtt 224. katalógusszámú gyapjúszövet. (5. kép) Emellett mind mennyiség, mind minőség tekintetében jelentős a különböző festékanyagok kínai selyemszöveteken történő alkalmazása.39 További érdekes adalék, hogy a palmyrai fejfedőviselet tekintetében - C. Finlayson kutatása alapján - a sírsztéléken a II. századtól kimutatható a kínai selymek hatása. A kutató egyes, növényi ornamentikával ellátott, többdimenziós, lágyan omló kelmék vizuális tulajdonságait a palmyrai női portrék fejdíszeinek motívum- és szövetelrendezésében véli felfedezni, hangsúlyozva, hogy az alkalmazott mintakincs tekintetében határozott eltérések foghatók meg. Az A-típusnak elnevezett, egyszerű, díszítetlen fátyolviselettel rendelkező portrékat a legkorábbi, Kr. u. 95 előtti időszakra keltezi, amelyből további, már összetettebb díszítésű altípusokat vezet le. Ezek egyike a Kr. u. 110/150-től megjelenő, füge, pálma és akantuszábrázolásokkal gazdagon dekorált, összetett turbán- és fátyolszövetekkel kiegészített viselet. C. Finlayson szerint 150/220-tól összetett növényi ornamentikával és fogazással ellátott kompozícióval egészül ki a palmyrai repertoár, amelynek jellegzetessége a féldrágakő betétekkel és kiegészítőkkel díszített fátylak többdimenziós, határozott vonalakkal történő megjelenítése. A fejfedők egyes elemei a síkból kiemelkedve, a textúra hangsúlyozásával kerülnek ábrázolásra, amely a kutató véleménye alapján a hasonló vizuális tulajdonságokkal rendelkező kínai selymek hatását tükrözi. Mindezt Finlayson kutatásai értelmében alátámasztaná, hogy e mintakincs tekintetében helyi fejlődés eredményeként, azonban megjelenítésükben kínai jellegzetességeket hordozó ábrázolások Palmyra kereskedelmi tevékenységükről ismert családjainak sírjaiból kerültek elő.40 (6. kép) 37 ZHAO, Feng 1999. 41., 52., 66-67., 70-71. Példákon keresztül illusztrálva: KUHN, Dieter 1995.106. 38 FINLAYSON, Cynthia 2002. 7-9. 39 STAUFFER, Annemarie 1996.427. A motívum párhuzama ugyanakkor Uthal király Hatrából származó, II. századra keltezhető szobrának ruházatán figyelhető meg: SCHMIDT-COUNET, Andreas-STAUFFER, Annemarie-AL- AS’AD, Khaled 2000.13. taf. 68C. Az anyagvizsgálatok szerint az 54. szövet pamut. V. ö.: uo. 113. Az átszövésről: uo. 13. A 224. textilről: uo. 142-143. Festékanyagokról: uo. 47. 40 FINLAYSON, Cynthia 2002. 7-9. 210
