Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - P. Fischl Klára–Hajdu Tamás: Mezőnagymihály–Nagyecsér-Észak lelőhely bronzkori temetkezései

TISICUM XXV. - RÉGÉSZET nyélnyújtványos tőrök nagy kronológiai szóródást mutatnak a korai bronzkor kezdetétől a bronzkor/vaskor váltásáig.36 Egyik periódusban sem tartható kimondottan vezető tárgytípusnak. Míg a kora és közép­ső bronzkoriak inkább rombusz keresztmetszetűek, a késő bronzkori példányokra jellemzőbb a középbordás kiképzés.37 A nagyecséri erő­sen kopott tőrt nehéz mindezek alapján besorolni, hasonlókat a kö­zépső bronzkor időszakából Tiream/Mezőterem (Ro) és Carei-Bobáld/ Nagykároly-Bobáld (Ro) lelőhelyekről ismerünk.38 Az 58. sír mind kerámia és fémmellékletei, mind az őt körülvevő körárok alapján a halomsíros időszak korai fázisába datálható. A sírból előkerült és feltehetően az eredeti síregyütteshez tartozó tőr alapján a halottat a késő bronzkor korai szakaszára jellemző rítussal, de részben középső bronzkori tárgyakkal temették el. A másik magyarázata a rablógödörben megtalált tőrnek, hogy a sírrabló ejtette el, esetleg bele a sírba a bolyga­tás során. Ez a variáció sem mond ellent a korai datálásnak, hiszen ha a rabló még középső bronzkori jellegű tőrrel volt felszerelve, úgy a te­metés, és az azt követő bolygatás szintén a középső bronzkorhoz közeli időszakban kellett történjen. Az Alföld északi peremvidékéről ismert halomsíros és pilinyi leletanyagok (Mezőcsát-Hörcsögös,39 Igrici-Matata,40 Tiszafüred-Majoroshalom,41 Egyek-Szőlőhegy,42 Detek, Halmaj43 jó kronológiai és kulturális keretet adnak a nagyecséri temetkezések értékeléséhez. A rendelkezésre álló adatok alapján - körárkok megléte, sírbolygatás, tipológiai adatok - a nagyecséri sírokat ennek a körnek az idősebb szakaszába (RBrB1-B2) kell sorolnunk. Amennyiben elfogadjuk Kemenczei Tibor azon datálását, miszerint a mezőcsáti és a tiszafüredi sírok RBrB2 korúak, az itt bemu­tatott nagyecséri körárkos sírok - de kiváltképp az 58. sír, melyből kellő datálásra alkalmas információval rendelkezünk - talán még a koszideri korszakban kerültek megásásra. Késő bronzkori urnás temetkezések (RBrD-HaA) Az urnás temetkezések S56, S57, S61, S62, S63, S65, S92 a RBrD-HaA időszakhoz kapcsolhatók a kerámiamellékletek és a rítus alapján. S57 és S92 a halomsíros, körárkokkal körülvett S58 és S88 vázas sírok fe­lett, a sírgödör mértani középpontjában feküdtek. Ezek alapján feltéte­lezhetjük, hogy a későbronzkor ezen időszakában a körárkokon belüli halmok még jól látszottak a felszínen és a két sír helyének kiválasztása során szerepet játszhatott a halmok legmagasabb pontja. Az urnasírok gödrét nem ásták az altalajig, az edények a humusz alsó rétegében, pár centiméterrel az altalaj felett foglaltak helyet. Ez vagy a bronzkori humuszréteg vastagságával és egy nem túl mélyre történő temetéssel magyarázható, vagy felmerülhet a lehetőség, hogy az edények egy ré­sze az egykori felszín felett volt, melyre kis halmot emeltek. Két esetben (S62, S65) csak az urna alsó része maradt meg a hamvak egy részével, ami a mezőgazdasági művelésnek és a humuszolásnak tudható be, bár 36 POPA, Cristian loan 1999-2000.; B0JENARU, Radu-POPESCU, Anka-Diana 2012. 37 BEUENARU, Radu-POPESCU, Anka-Diana 2012. 38 NÉMETI János-MOLNÁR Zsolt 2012.60. kép 1., 4. 39 HÄNSEL, Bernhard-KALICZ, Nándor 1986. 40 KALICZ Nándor 1958. 41 KOVÁCS Tibor 1975. 42 KOVÁCS Tibor 1966. 43 KEMENCZEI Tibor 1969. az előbbi minden bizonnyal jelentősebb károsodást okozhatott a temet­kezések roncsolásánál, mivel a gépi bontás során a magasabb szinten megtalált urnasírokra nagyon figyeltek (lásd S61 esete). Az itt bemutatott leletanyag fiatalabb periódusához köthető sírjai két eltérő kerámia ízlésvilágot tükröznek. Az 57-es sír nagyobb edénye és két csészéje (5. kép 1-3), az 56. sír (9. kép 4) és a 61. sír (8. kép 1) urnái azonos stílusúak, a későpilinyi időszak általános formai felépítését mu­tatják. Bikónikus test, a rövid váll kannelurázott, a hasvonalon bütykök, a nagyobb edények esetében a nyakon és a hason lancsedíszek. Ezt a formakört mutatja a RBrD korú késő pilinyi anyagok közül a litkei,44 a Jászberény-cserőhalmi,45 a Muhi-princztanyai46 és a Mezőkeresztes- csincsetanyai47 illetve a még publikálatlan geleji későbronzkori temető is48 a teljesség igénye nélküli felsorolásban. Szintén hasonló formakin- csű a HaA korú a korai Kyjatice kultúrához sorolt szajlai temető anyag is.49 Ezzel szemben a 63. sír mellékletei az ún. Proto-Gáva - Gáva körhöz kapcsolhatók. A szinte teljesen ép kisméretű edény (10. kép 4) füzérmin­tája nagyon kedvelt motívum a Gáva időszakban is, ám ekkor jobbára a nagyobb edények nyakán figyelhetjük meg. Az edény párhuzamait Gyoma-Kádár tanyáról (MRT 1989, 25. t. 3) és Biharkeresztes-Láncos- major 2. objektumából ismerjük.50 Az utóbbi leletegyüttes már a Gáva kultúra időszakába sorolható.51 Az edényforma és díszítés kombinációja Szabónál a XXIV. A tipológiai kategóriában mindkét periódus tárgyalásá­nál megtalálható. Hasonló díszítéskombinációval ellátott egyfülű korsó került elő az Igrici HaA korú edénydepóban is.52 A turbántekercses pe­remkiképzés tálak esetében (10. kép 2) mind a Proto-Gáva, mind a Gáva időszakban megtalálható. A lendületes, sodrott, fonatszerű kialakítás már a Proto-Gáva időszakban megjelenik, de a Gáva periódusban lesz vezető a tálak peremkiképzésénél (Szabó 2002,51, XXI.D.1). Mindezek alapján az itt bemutatott leletanyagban a legfiatalabb leletegyüttesnek a 63. sír anyaga tartható, mely a RBrD-HaA időszak fiatalabb korszakába sorolható. A kérdés az, hogy a későpilinyi stílusú és a proto-Gáva-korai Gáva stílusú sírok időbeli egymásutániságot je­lentenek az itt bemutatott minden bizonnyal nagyobb temetőhöz tartozó temetőrészleten belül, vagy a két kerámiastílus egyidőben élt két eltérő kerámiahagyománnyal rendelkező közösség emlékanyagaként értékel­hető. Az itt bemutatott kis RBrD-HaA korú temetőrészlet leletanyaga a kettős stílusjegyek tekintetében nagy hasonlóságot mutat a geleji temető még jobbára publikálatlan későbronzkori sírjaival. Míg a geleji temetőben a sí­rok több mint 2/3-a a későpilinyi stílushoz sorolható, addig a temetőhöz tartozó település feltárt kis teleprészletből származó leletanyagban a proto-Gáva - Gáva és a későpilinyi stílusjegyek fele-fele arányban érhe­tők tetten.53 Mindez utalhat a telep és a temetkezési hely eltérő kerámia­használatára, vagy kronológiai különbségekre is, akárcsak Nagyecsér esetében. 44 KEMENCZEI Tibor 1984. Taf. VII-XI. 45 KEMENCZEI Tibor 1966. 46 KEMENCZEI Tibor 1965. 47 KEMENCZEI Tibor 1989. Abb. 6-7. 48 KEMENCZEI Tibor 1989. 49 KEMENCZEI Tibor 1975.; KEMENCZEI Tibor 1984. Taf. LXXI-LXXXVII. 50 SZABÓ, Gábor 2002.138/9-11. 51 SZABÓ, Gábor 2002. Katalógus 7.2. 52 B. HELLEBRANDT, Magdolna 1990.2. kép 4. 53 FISCHL Klára-REBENDA János Pál 2010. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom