Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - P. Fischl Klára–Hajdu Tamás: Mezőnagymihály–Nagyecsér-Észak lelőhely bronzkori temetkezései
P. FISCHL KLÁRA-HAJDU TAMÁS: MEZŐNAGYMIHÁLY - NAGYECSÉR-ÉSZAK LELŐHELY BRONZKORI TEMETKEZÉSEI Régészeti összefoglalás A két későbronzkori időszak RBrB1-B2 és RBrD-HaA között a temetőből eddig ismertté vált temetkezések alapján időbeli hiátus figyelhető meg. A korai halomsíros leletek és a későbronzkor 2-3 fordulójára datálható urnás temetkezések leletei között nem tudunk kronológiai kapcsolatot kimutatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a későbronzkori temetkezési hely teljességének ismeretében nem kerülnek elő olyan temetkezések, melyek összekötik a két korszakot, hiszen egyre több adatunk van a RBrC-HaA időszak viszonylatában kontinuus, egyhelyben történő megtelepedésre.54 Antropológiai értékelés Anyag és módszer A Mezőnagymihály-Nagyecsér lelőhelyen feltárt antropológiai leletek a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti osztályának gyűjteményében találhatók meg. A lelőhelyről összesen 3 csontvázas és 4 hamvasz- tásos sír anyagát vizsgáltuk. A hamvasztásos temetkezések leleteit Chochol55 alapján, Nemeskéri és Harsányi,56 Pap és mtsai57 (2009), valamint Ubelaker58 útmutatásait figyelembe véve elemeztük. A csontvázas sírok esetében az elhalálozási kor becslése Stloukal és Hanáková,59 Ferembach és mtsai,60 Bemert és mtsai,61 Schour és Massier,62 a morfológiai nem meghatározása Éry és mtsai,63 a kóros elváltozások vizsgálata Ortner64 munkája alapján történt. Eredmények A csontvázas sírok anyaga a vizsgálható egyének alacsony száma és nem túlságosan jó megtartási állapota miatt a korábban közölt halomsíros leletekkel65 részletes összevetésre nem ad lehetőséget. A hamvasztásos rítus szerint temetettek embertani elemzésének eredményei alapján ugyanakkor a temetkezési rítusra vonatkozóan számos következtetés levonható. A vizsgált hamvasztásos temetkezések mindegyike egyetlen egyén maradványait tartalmazta, ezek között a koponya és vázrészek mindegyike előfordult. A temetkezés során a test bármely részét érintő tudatos 54 Oszlár-Nyárfaszög: KOÓS Judit 2005.; Igrici: KIRÁLY, Ágnes-FISCHL, Klára in print 55 CHOCHOL, Jan 1961. 56 NEMESKÉRI, János-HARSÁNYI, László 1968. 57 PAP, Ildikó-FÓTHI, Erzsébet-JÓZSA, László-BERNERT, Zsolt-HAJDU, Ta- más-MOLNÁR Erika-BERECZKI, Zsolt-LOVÁSZ, Gabriella-PÁLFI, György 2009. 58 UBELAKER, Douglas H. 2009. 59 STLOUKAL, Milan-HANÁKOVÁ, Hana 1978. 60 FEREMBACH, Denise-SCHWIDETZKY, llse-STLOUKAL, Milan 1979. 61 BERNÉRT Zsolt-ÉVINGER Sándor-HAJDU Tamás 2007.; BERNÉRT Zsolt- ÉVINGER Sándor-HAJDU Tamás 2008. 62 SCHOUR, Isaac-MASSLER, Maury 1941. 63 ÉRY Kinga-KRALOVÁNSZKY Alán-NEMESKÉRI János 1963. 64 ORTNER, Donald J. 2003. 65 KŐVÁRI, Ivett-MARCSIK, Antónia 2004.; HAJDÚ Tamás 2012a., 2012b; KÖHLER, Kitti—HAJDÚ, Tamás 2008.; TÓTH Gábor 2013.; ZOFFMANN, K. Zsuzsa 2008., 2009. szelekció tehát nem történt meg. A temetkezés időpontjában nagy víztartalmú lágyrészek fedték a csontokat, amelyre a jellegzetes, a csontok hossztengelyére merőleges (tehát keresztirányú) lefutású, gyakran kagylós törések utalnak. A hamvasztás tehát nem sokkal a halál beállta után történhetett, vagyis a holttesteket a hamvasztást megelőzően nem szárították ki. A hamvak súlya és mennyisége minden vizsgálható esetben nagyon kevés volt, valószínűleg csak a töredéke annak a mennyiségnek, amely egy őskori hamvasztás során a máglya leégése után keletkezhetett, és amelyet az egykor a temetési szertartást végzők összegyűjthettek. Ezt ugyanakkor a lelőhelyet érintő intenzív mezőgazdasági művelés nagymértékben befolyásolhatta. A kalcinált csontok kiégetettsége közepes mértékű. Krétafehérre égett, barnás, kékes és ritkán fekete csontdarabok egyaránt előfordultak a leletanyagban. A különböző testrészek között a kiégetettséget tekintve jelentős, szisztematikusan jelentkező különbség nem volt megfigyelhető. A kalcinált csontok között égett állatcsontot nem különítettünk el. A fenti megfigyelések jól megfelelnek mind a halomsíros, mind a pilinyi kultúra temetőinek anyagában korábban megfigyelt jelenségeknek.66 Köszönetnyilvánítás Ez úton köszönjük Szörényi Gábor Andrásnak a leletanyag feldolgozásra való átengedését, Nagy S. Józsefnek a művészi színvonalú rajzokat és a Herman Ottó Múzeum minden dolgozójának a munkáját, aki a dokumentáció készítésében és a leletanyag publikálásra való előkészítésében részt vett. Köszönjük Tarbay Gábornak a tőr meghatározásában nyújtott segítségét. Jelen kutatási projekt az Országos Tudományos Kutatási Alap/Nem- zeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (pályázati azonosító: K-108597), a MTA Bolyai Kutatási Ösztöndíja, az MTA Lendület Mobilitás pályázata és az ELTE Tehetséggondozási Tanács pályázatának támogatásával valósult meg. 66 KÖHLER Kitti 2008.; KÖHLER, Kitti-HAJDU, Tamás 2008., 2009.; HAJDÚ, Tamás 2008., 2012a., 2012b.; PALECKOVÁ, H. 1961.; VLCEK, E. 1958.; STLOUKAL, Milan-FURMÁNEK, Václav 1982. 157
