Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - P. Fischl Klára–Hajdu Tamás: Mezőnagymihály–Nagyecsér-Észak lelőhely bronzkori temetkezései

P. FISCHL KLÁRA-HAJDU TAMÁS: MEZŐNAGYMIHÁLY - NAGYECSÉR-ÉSZAK LELŐHELY BRONZKORI TEMETKEZÉSEI Mindezek alapján a nagyecséri sírok tájolása beleillik a kor temetkezési szokásaiba. A tájolás és a halott neme közötti összefüggés tekintetében a korszak nem mutat egységes képet. A pitteni temetőben J. Blischke elemzése a csontvázas sírok esetében nem mutatott ki nemspecifikus tájolási vagy fektetési módot.16 A mezőcsáti temetőnél az eltérő antropológiai ered­mények figyelembe vételével is hasonló eredményre jutott a szerző.17 Ezzel szemben a tiszafüredi és a tápéi temető esetében összetettebb a helyzet. Blischke szerint Tiszafüreden tetten érhető a középső bronz­kori nemspecifikus temetkezési hagyomány az egyes sírcsoportokban eltérő ritmussal. A mellékletadás szokásában az egy tű jelenlétét illetve a bepödrött fejű tűt a férfisírok jellegzetességének tartja.18 A tápéi te­mető esetében a sírcsoportok között eltérő, bipoláris vagy monopoláris tájolási szokást állapít meg.19 A nemspecifikus mellékletadás tekinteté­ben Trogmayer Ottó figyelte meg a tápéi temető kapcsán, hogy a férfi­sírokban általában egy tű volt a kulcscsonttal egy magasságban, mely rövidebb volt a női sírokban található tűpároknál.20 Mindez összefüg­gésbe hozható a temetéskori ruházattal is és nem kizárólag a temetési szertartás során tudatosan alkalmazott eltérő testkezelési és melléklet­adási rítussal. A pitteni temető elemzése során szintén a fémmellékletek nemjelző szerepét emelik ki státuszjelző szerepükkel ellentétben, míg a nemspecifikus tájolás a korábbi időszakhoz képest módosult formában jelenik meg a szerzők szerint.21 Az 58. sír tőre - bár bizonytalan a sírhoz tartozása - és az egy tű jelenléte jól illik a korszak férfisírjairól kialakult képbe. A nagyecséri négy csontvázas sír közül három egyértelműen későbbi sírbolygatás nyomait mutatta (50,58,88), míg egy sírban egyáltalán nem kerültek elő csontok. A sír temetés utáni másodlagos felnyitása - ér­telmezzük ezt sírrablásként vagy utólagos rítuselemként - a halomsíros időszakban ismert jelenség. A pitteni temető elemzése során J. Blischke arra a következtetésre jutott, hogy ez a szokás csak a temető két korábbi fázisában Az MDI és ll-es periódusokban, vagyis a RBrA2-B1 időszak­ban volt használatban. így a rabolt sírok kronológiai jelző szereppel is bírnak a pitteni temetőben.22 A Dolny Peter-i temető 6 körárkos sírja közül 3 esetben (7,9 és 20. sírok) a körárokhoz kapcsolódóan tűzhely nyomait figyelték meg.23 A tűzhelyek részben az árkokon kívül, részben azokban feküdtek, mélységük a le­írások szerint azonos az árokéval. A tűzhelyek hamus faszenéből került az árok betöltésébe is, vagyis az árkok nyitottak voltak a tűz égésekor. A nagyecséri égett kerámia és paticsfolt (S89) az S87 árok betöltése fölött került elő. A dokumentáció tanulsága szerint az árok már betöltő­dött, amikor ez a jelenség keletkezett. Az ásató a területre borított patics és kerámiakupacként értékelte S89-et. Nem állítható kétséget kizáróan, hogy itt egy a temetés utáni, a körárkos sírhoz kapcsolódó rítus nyomát találtuk meg, de a Dolny Peter-i adatok alapján nem is zárható ki ennek ténye. 16 BLISCHKE, Jobst 2002.215. 17 BLISCHKE, Jobst 2002.156-159. 18 BLISCHKE, Jobst 2002.194. 19 BLISCHKE, Jobst 2002.131. 20 TROGMAYER Ottó 1975.150. 21 SORENSEN, Marie Louise Stig-REBAY, Katharina Christina 2005. 22 BLISCHKE, Jobst 2002.216. 23 DUSEK, Mikulás 1969.51., 54., 56., 63. A leletanyag A csontvázas temetkezésekből előkerült leletanyag viszonylag kisszá­mú. A kis füles bögrék (6. kép 1-2, 7. kép 2) általános típusai a korszak­nak. Legjellemzőbb formai sajátosságaik a hasvonalon, vagy az alatt található apró bütykök, mely az 50. sír bögréjének (7. kép 2) esetében is megfigyelhető. Számos párhuzama ismert, többek között Tiszafüred­ről (Kovács 1975, pl. 1, 3. sír 2; pl.: 4, 46. sír 1),24 Mezőcsátról25 és az alacsony csőtalptól eltekintve azonos az emődi 116. sír bögréjével is.26 Hasonlóan korszakjelző a perem füllel szembeni oldalon történő enyhe emelkedése is. Mindezek mellett az 58. sír két füles bögréje, különösen a gömbölydedebb, vállán a lencsedísszel (6. kép 1) a megelőző koszideri korszak formakincsébe is beleillik, de ismerünk hozzá hasonlókat ha­lomsíros környezetből is.27 Az 58. sír kétfülű edénye (6. kép 3) azonban pontos formai párhuzam nélkül áll. A kis talpkarika divatja már a koszideri időszaktól megfigyelhető és általános jellemvonás marad a halomsíros időszakban. A két fül és a fülekhez kapcsolódó íves, plasztikus díszek azonban viszonylag ritka jelenségek az északalföldi leletanyagban. A tápéi temető 458-as sírjának kiöntőcsöves edénye, mely egy szimbo­likus sírból került elő, a kiöntőcsőtől eltekintve jó formai párhuzam.28 Muhi-Csüllődombról is ismerünk egy kétfülű edényt, de aljkiképzése nem azonos a nagyecsérivel29 és Tiszafüredről30 is közölt egy kétfülű, alacsony csőtalpas, de eltérő díszítésű és jelentősen kisebb bögre. A váll rovátkolása általános halomsíros jelenség.31 A legközelebb a Tiszakeszi- szódadombi 2. lelőhely 2. sírjának egyik edénye áll a test kiképzése és a váll rovátkolása szempontjából a nagyecséri darabhoz, azonban fülei a halomsíros periódusra jellemző vállon ülő apró fülek.32 Az 58. sír két bronz ékszere (6. kép 4-6) nem korszakjelző. A bepödrött fejű tűk és a két spirálisban végződő karperecek vagy gyűrűk már a RBrA1 időszakban megjelennek a tárgyi emlékanyagban és mint látjuk életük a későbronzkorig nyomon követhető, finomkronológiai jelző sze­repük tehát nincs.33 A tű rovátkolt szára a kora bronzkor utáni datálást valószínűsíti. Mintás szárú, bepödrött fejű tű került elő az Oszlár-nyár- faszögi 935. objektumból.34 Koós Judit a lelet értékelésénél szintén a tűtípus hosszú használati módjára utal.35 Az 58. sír rablógödréből, a váz feje helyén, de annál magasabban elő­került, erősen korrodált bronz tőr (7. képi) eredeti felszínéből alig ma­radt valami. Aszimmetrikus formáját ennek köszönheti. Eredetileg egy hosszúkás, keskeny háromszög pengéjű tőr lehetett, enyhén ovális vagy lapított rombusz formájú átmetszette!. A markolattüskéje szegecs­lyuk nélküli, egyszerűen négyzetesre kalapált. A markolattüskés vagy 24 KOVÁCS Tibor 1975. 25 HÄNSEL, Bernhard-KALICZ Nándor 1986. Taf. 4/7g, 5/26a. 26 B. HELLEBRANDT Magdolna 2004.2. ábra 3. 27 Tiszafüred 31. sír, 185. sír: KOVÁCS Tibor 1975. Pl.: 3.; 19.; Mezőcsát: HÄN­SEL, Bernhard-KALICZ Nándor 1986. Taf. 5/15a, 7/37c. 28 TROGMAYER Ottó 1975.101-102. Taf. 41/458.1. 29 KOVÁCS Tibor 1966.20. kép 5. 30 KOVÁCS Tibor 1966.22. kép 9. 31 DUSEK, Mikulás 1969.; TROGMAYER Ottó 1975.154. 32 KEMENCZEI Tibor 1989. Abb. 4/5.93. 33 GEDL, Marek 1983. Taf. 60.; RÍHOVSKY, Jirí 1983.32.; HÄNSEL, Bernhard- KALICZ, Nándor 1986.63-64.; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ, Zoja 1985.49., 63-64.; INNERHOFER, Florian 2000. Abb. 11. 34 KOÓS Judit 2005.100. t. 5. 35 KOÓS Judit 2005. 85-86. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom