Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - P. Fischl Klára–Hajdu Tamás: Mezőnagymihály–Nagyecsér-Észak lelőhely bronzkori temetkezései
P. FISCHL KLÁRA-HAJDU TAMÁS: MEZŐNAGYMIHÁLY - NAGYECSÉR-ÉSZAK LELŐHELY BRONZKORI TEMETKEZÉSEI Mindezek alapján a nagyecséri sírok tájolása beleillik a kor temetkezési szokásaiba. A tájolás és a halott neme közötti összefüggés tekintetében a korszak nem mutat egységes képet. A pitteni temetőben J. Blischke elemzése a csontvázas sírok esetében nem mutatott ki nemspecifikus tájolási vagy fektetési módot.16 A mezőcsáti temetőnél az eltérő antropológiai eredmények figyelembe vételével is hasonló eredményre jutott a szerző.17 Ezzel szemben a tiszafüredi és a tápéi temető esetében összetettebb a helyzet. Blischke szerint Tiszafüreden tetten érhető a középső bronzkori nemspecifikus temetkezési hagyomány az egyes sírcsoportokban eltérő ritmussal. A mellékletadás szokásában az egy tű jelenlétét illetve a bepödrött fejű tűt a férfisírok jellegzetességének tartja.18 A tápéi temető esetében a sírcsoportok között eltérő, bipoláris vagy monopoláris tájolási szokást állapít meg.19 A nemspecifikus mellékletadás tekintetében Trogmayer Ottó figyelte meg a tápéi temető kapcsán, hogy a férfisírokban általában egy tű volt a kulcscsonttal egy magasságban, mely rövidebb volt a női sírokban található tűpároknál.20 Mindez összefüggésbe hozható a temetéskori ruházattal is és nem kizárólag a temetési szertartás során tudatosan alkalmazott eltérő testkezelési és mellékletadási rítussal. A pitteni temető elemzése során szintén a fémmellékletek nemjelző szerepét emelik ki státuszjelző szerepükkel ellentétben, míg a nemspecifikus tájolás a korábbi időszakhoz képest módosult formában jelenik meg a szerzők szerint.21 Az 58. sír tőre - bár bizonytalan a sírhoz tartozása - és az egy tű jelenléte jól illik a korszak férfisírjairól kialakult képbe. A nagyecséri négy csontvázas sír közül három egyértelműen későbbi sírbolygatás nyomait mutatta (50,58,88), míg egy sírban egyáltalán nem kerültek elő csontok. A sír temetés utáni másodlagos felnyitása - értelmezzük ezt sírrablásként vagy utólagos rítuselemként - a halomsíros időszakban ismert jelenség. A pitteni temető elemzése során J. Blischke arra a következtetésre jutott, hogy ez a szokás csak a temető két korábbi fázisában Az MDI és ll-es periódusokban, vagyis a RBrA2-B1 időszakban volt használatban. így a rabolt sírok kronológiai jelző szereppel is bírnak a pitteni temetőben.22 A Dolny Peter-i temető 6 körárkos sírja közül 3 esetben (7,9 és 20. sírok) a körárokhoz kapcsolódóan tűzhely nyomait figyelték meg.23 A tűzhelyek részben az árkokon kívül, részben azokban feküdtek, mélységük a leírások szerint azonos az árokéval. A tűzhelyek hamus faszenéből került az árok betöltésébe is, vagyis az árkok nyitottak voltak a tűz égésekor. A nagyecséri égett kerámia és paticsfolt (S89) az S87 árok betöltése fölött került elő. A dokumentáció tanulsága szerint az árok már betöltődött, amikor ez a jelenség keletkezett. Az ásató a területre borított patics és kerámiakupacként értékelte S89-et. Nem állítható kétséget kizáróan, hogy itt egy a temetés utáni, a körárkos sírhoz kapcsolódó rítus nyomát találtuk meg, de a Dolny Peter-i adatok alapján nem is zárható ki ennek ténye. 16 BLISCHKE, Jobst 2002.215. 17 BLISCHKE, Jobst 2002.156-159. 18 BLISCHKE, Jobst 2002.194. 19 BLISCHKE, Jobst 2002.131. 20 TROGMAYER Ottó 1975.150. 21 SORENSEN, Marie Louise Stig-REBAY, Katharina Christina 2005. 22 BLISCHKE, Jobst 2002.216. 23 DUSEK, Mikulás 1969.51., 54., 56., 63. A leletanyag A csontvázas temetkezésekből előkerült leletanyag viszonylag kisszámú. A kis füles bögrék (6. kép 1-2, 7. kép 2) általános típusai a korszaknak. Legjellemzőbb formai sajátosságaik a hasvonalon, vagy az alatt található apró bütykök, mely az 50. sír bögréjének (7. kép 2) esetében is megfigyelhető. Számos párhuzama ismert, többek között Tiszafüredről (Kovács 1975, pl. 1, 3. sír 2; pl.: 4, 46. sír 1),24 Mezőcsátról25 és az alacsony csőtalptól eltekintve azonos az emődi 116. sír bögréjével is.26 Hasonlóan korszakjelző a perem füllel szembeni oldalon történő enyhe emelkedése is. Mindezek mellett az 58. sír két füles bögréje, különösen a gömbölydedebb, vállán a lencsedísszel (6. kép 1) a megelőző koszideri korszak formakincsébe is beleillik, de ismerünk hozzá hasonlókat halomsíros környezetből is.27 Az 58. sír kétfülű edénye (6. kép 3) azonban pontos formai párhuzam nélkül áll. A kis talpkarika divatja már a koszideri időszaktól megfigyelhető és általános jellemvonás marad a halomsíros időszakban. A két fül és a fülekhez kapcsolódó íves, plasztikus díszek azonban viszonylag ritka jelenségek az északalföldi leletanyagban. A tápéi temető 458-as sírjának kiöntőcsöves edénye, mely egy szimbolikus sírból került elő, a kiöntőcsőtől eltekintve jó formai párhuzam.28 Muhi-Csüllődombról is ismerünk egy kétfülű edényt, de aljkiképzése nem azonos a nagyecsérivel29 és Tiszafüredről30 is közölt egy kétfülű, alacsony csőtalpas, de eltérő díszítésű és jelentősen kisebb bögre. A váll rovátkolása általános halomsíros jelenség.31 A legközelebb a Tiszakeszi- szódadombi 2. lelőhely 2. sírjának egyik edénye áll a test kiképzése és a váll rovátkolása szempontjából a nagyecséri darabhoz, azonban fülei a halomsíros periódusra jellemző vállon ülő apró fülek.32 Az 58. sír két bronz ékszere (6. kép 4-6) nem korszakjelző. A bepödrött fejű tűk és a két spirálisban végződő karperecek vagy gyűrűk már a RBrA1 időszakban megjelennek a tárgyi emlékanyagban és mint látjuk életük a későbronzkorig nyomon követhető, finomkronológiai jelző szerepük tehát nincs.33 A tű rovátkolt szára a kora bronzkor utáni datálást valószínűsíti. Mintás szárú, bepödrött fejű tű került elő az Oszlár-nyár- faszögi 935. objektumból.34 Koós Judit a lelet értékelésénél szintén a tűtípus hosszú használati módjára utal.35 Az 58. sír rablógödréből, a váz feje helyén, de annál magasabban előkerült, erősen korrodált bronz tőr (7. képi) eredeti felszínéből alig maradt valami. Aszimmetrikus formáját ennek köszönheti. Eredetileg egy hosszúkás, keskeny háromszög pengéjű tőr lehetett, enyhén ovális vagy lapított rombusz formájú átmetszette!. A markolattüskéje szegecslyuk nélküli, egyszerűen négyzetesre kalapált. A markolattüskés vagy 24 KOVÁCS Tibor 1975. 25 HÄNSEL, Bernhard-KALICZ Nándor 1986. Taf. 4/7g, 5/26a. 26 B. HELLEBRANDT Magdolna 2004.2. ábra 3. 27 Tiszafüred 31. sír, 185. sír: KOVÁCS Tibor 1975. Pl.: 3.; 19.; Mezőcsát: HÄNSEL, Bernhard-KALICZ Nándor 1986. Taf. 5/15a, 7/37c. 28 TROGMAYER Ottó 1975.101-102. Taf. 41/458.1. 29 KOVÁCS Tibor 1966.20. kép 5. 30 KOVÁCS Tibor 1966.22. kép 9. 31 DUSEK, Mikulás 1969.; TROGMAYER Ottó 1975.154. 32 KEMENCZEI Tibor 1989. Abb. 4/5.93. 33 GEDL, Marek 1983. Taf. 60.; RÍHOVSKY, Jirí 1983.32.; HÄNSEL, Bernhard- KALICZ, Nándor 1986.63-64.; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ, Zoja 1985.49., 63-64.; INNERHOFER, Florian 2000. Abb. 11. 34 KOÓS Judit 2005.100. t. 5. 35 KOÓS Judit 2005. 85-86. 155
