Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Művészettörténet - Egri Mária: Az 1952-es metróépítés Népstadion úti állomásának ferskói-ürügyén – Szőnyi István megvalósult és vázlatokban maradt pannói, murális alkotásai
EGRI MÁRIA: AZ 1952-ES METRÓÉPÍTÉS NÉPSTADION ÚTI ÁLLOMÁSÁNAK FRESKÓI ÜRÜGYÉN SZÖNYI ISTVÁN MEGVALÓSULT ÉS VÁZLATOKBAN MARADT PANNÓI, MURÁLIS ALKOTÁSAI Mikora friss vakolat kissé megszikkadt, hamarátkopírozza a festő a kartonnak az arra a helyre eső részletét. Ez úgy történik, hogy a karton alá fekete vagy vörös krétával bekent papírt téve átkopírozzuk a rajzot a vakolatra. A papírt levéve el lehet kezdeni a festést, tiszta vízzel összekevert porfestékkel. A freskóhoz használható színskála sokkal szőkébb, mint az olajfestéshez használható színek sorozata, mert a freskóalap anyagában, a vakolatban aktív mész van, s ez egy sor festéket azonnal szétmar. (Tehát már a színvázlatnál előre kell a szőkébb színskálával számolni.) Ezért a festékeket előzetes vizsgálatnak kell alávetni, hogy megtudjuk mész- és fényállóak-e? [...] Ha a felvakolt falfelület nagyobb lett, mint amennyit a festő aznap meg tudott festeni, úgy azt késsel szépen el kell választani a kép kész részétől, és az el nem készült felületet leverni, s másnap frissen kell újból vakolni. Ez a folyamat addig tart, míg az egész kép ily módon el nem készül. Arra nagyon kell vigyázni, hogy a megszáradt vakolatra sose fessünk. A freskófestés technikájának a lényege, ami nagy tartósságát biztosítja, egy kémiai folyamat, aminek az eredménye egy fizikai sajátság. Mégpedig az, hogy az oltott mész, ami a vakolatban van, a levegő széndioxid tartalmát leköti és újból karbonáttá alakul, víz képződése mellett. Ez a víz, a hajszálcsövesség törvénye szerint, kiszivárog a fal felületére, útközben oldja a karbonátot, s a fal felületén elpárologva, visszahagyja az apró kis mészkőkristályokat, mik egy selymes fénylő védőburokkal látják el a falkép felületét. Ez az úgynevezett mészpáncél semmilyen más technikával nem érhető el, s ez teszi nemessé és tartóssá a freskót. ” I. Szőnyi első megbízását 1937-ben nyerte a Párizsi Világkiállítás Magyar Pavilonja részére készítendő nagyméretű pannó, azaz fára festett, helyben falra szerelt falképére. A témát a szakirodalom Kaszafenők címmel regisztrálta. A pavilonban elhelyezett festmény részletét, illetve a kétala- kos marokszedő jelenet művésszel felvett közeli képét mellékeljük. Munkájáért Szőnyit Diplome d1 Honneur elismeréssel értékelték. 1/1. Szőnyi István pannójának részlete a világkiállítás magyar pavilonjából I/2. Szőnyi István pannójának főalakja a művésszel Magának a világkiállításnak több szolnoki művésztelepi vonatkozása is volt, amelyekről Szabó István Ami Szolnokot országosan is ismertté tette c. könyvében részletesen tájékoztat. Az 1937-es szolnoki lapok alapján közli a művészek műtermeiben folyó munkát, a világkiállításra készülő képeket, szobrokat és a hazahozott díjaikat. Tudjuk, Aba-Novák Vilmos, Borbereki Kovács Zoltán Grand Prix-t, Kovács Margit pedig szintén Diplome d’Honneur-t kapott. II. Szőnyi István szakrális témában kapta második megbízását, a győri Szent Imre Plébániatemplom freskóit. Mind az épület, mind a freskók adatait honlapjukról kölcsönöztük, (http://szentimregyor.hu) Az 1937- 1943 között felépült modern épületet Körmendy Nándor tervezte, és Schiel Vince építette. 1939 őszére készült el a teljes konstrukció a falakkal és a mennyezet-tetőszerkezettel együtt. Októberre a külső vakolás is befejeződött. 1940 januárjától 1943 májusáig a belső vakolás után Szőnyi István falfestményei is a helyükre kerültek. „A művész először a szentélyfreskókat készítette el. Ezek hat képben mutatják be a diadalmas Krisztus világegyházának történetét, működését, mely azt tükrözi, hogy a művész egyházfestészeti felfogása szerint Isten házának középpontjában Isten áll: Christus regnat (Krisztus uralkodik). A mennyekbe emelkedő Krisztus adja a templom titulusát. A Krisztus lába alatti felhőn az élet változatosságát 391
