Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Berta Ferenc: A fotómontázsról – néhány szolnoki képeslap ürügyén
Berta Ferenc A fotómontázsról - néhány szolnoki képeslap ürügyén (Danka István fotóművész emlékének ajánlva) 1851. február 23-án a párizsi La Lumiére című fényképészeti szaklap cikkében adta hírül, hogy Hippolyte Bayard' évek óta eredménnyel alkalmazza táj- és felhőfelvétel-negatívok összemásolását.1 2 Egy hónappal később a tudósító már az eljárást is ismertette, amellyel lehetővé vált külön- külön felvett személyek képét egyazon portréfotóban egyesíteni. Olvasói ezzel egy új műfaj születésének lehettek tanúi: az összemásolt fénykép vagy ahogyan később elkeresztelték - a fotómontázs - elindult hódító útjára. (Maga az összemásolt fénykép fogalma az angol combination printing vagy composite photograph kifejezésből vezethető le.) E műfajnak kezdeti korszakában két kiemelkedő képviselője is volt, akik az angol viktoriánus korszakban a montázs segítségével az akadémikus festészetet ’erőszakolták rá’ a fotográfiára. Egyik úttörője a kompozit felvételeknek a svéd születésű, de Londonban működő Oscar Gustave Rejlander,3 akinek meggyőződése volt, hogy a fényképészet művészet, s nem - miként a közvélekedés tartotta - mechanikus, a gép lencséjének kiszolgáltatott eljárás. Az élet két útja című allegorikus fotója 1857-ben egy kiállításra készült. E fotográfiát Raffaello Athéni iskola című híres festménye ihlette, s a 41x79 cm-es alkotás harminc negatívból állt össze. (1. kép) A másik, szintén angol fotográfus Henry Peach Robinson,4 az A haldokló búcsúja (1858) című kép alkotója (a kép másik címe Elmúlás). Jóval szerényebb az előzőnél, mivel mindössze öt negatív összemásolásával készült. (2. kép) Kevésbé ismert, hogy a műfajnak hamarosan hazánkban is akadt előfutára, ami egy 1982 februárjában Pécsett megrendezett fotótörténeti kiállításon derült ki! Ugyanis egy ismeretlen magyar fotográfus az 1880- as években már hozott létre fotomontázst. Egyelőre ezt a minden szempontból ismeretlen képet tekinthetjük az első magyar próbálkozásnak. (Szolnokon pedig elsőként Tar György negyedikes gimnazista állított ki fotómontázsokat 1967-ben, a Verseghy Könyvtár kiállítótermében.) Már ebben a korai időszakban kétféle technikával készítették a fotómontázsokat, melyek azonossága csupán annyi, hogy valósághű ábrázolást produkálnak. Az egyiket összemásolásnak, a másikat összeollózásnak nevezzük. Az összemásolásnak két megoldása lehetséges. Az egyik, amikor a fényképezőgéppel, dupla expozícióval hozzuk létre a montázst, 1.0. G. Rejlander. Az élet két útja (Forrás: fototortenet.blogspot.com/2011/08) 1 Hippolyte Bayard (1801. január 20. - 1887. május 14.), a francia pénzügyminisztérium tisztviselője, a fotográfia elfeledett úttörője. 2 „Az élet két útja” - Oscar Gustave Rejlander, 1857. 3 Oscar Gustave Rejlander (Svédország, 1813. - Clapham, London, 1875. január 18.), Foto-történet-fototortenet.blogspot (hozzáférés: 2016. március 11.) 4 Henry Peach Robinson (Ludlow, Anglia, 1830. július 9. - Tunbridge, Wels Kent, 1901. február 21.) htttps://wikipedia.org (hozzáférés: 2016. március 11.) 321
