Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Méri Tibor: Frígek a görög történeti hagyományban
TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY tét, aztán a szentélyből kilépve, borostyánt vesz a szájába, és naphosszat így járkál; ha menyét keresztezi az útját, tapodtat sem mozdul, míg csak el nem ment előtte valaki, vagy át nem hajított három követ az út túloldalára; ha netán kígyót pillant meg otthon, s ha az a vörös kígyó, akkor Szabazioszhoz fohászkodik. ”49 Peiszisztratosz idején jelentős átépítések és építkezések történtek, amelyek érintették az eleusziszi szentélyt is. Valószínű, hogy ki kellett bővíteni az építményt, hogy nagyobb legyen a befogadóképessége. Talán ennek is köszönhető a kultusz iránti érdeklődés növekedése. Maga az avatás több fokozatra osztható: Megkülönböztették a Kis Misztériumot a Nagy Misztériumot (a Teleiét) és az Epopteiát, vagyis a végső tapasztalatot.50 51 A Kis Misztériumot egy évben csak egyszer tartották tavasszal. Agrában, Athén egyik elővárosában zajlottak a szertartások. Több rítust is magában foglalt, például a böjtöt, a megtisztulást és az áldozatot. A Teleiét ugyancsak egyszer tartották egy évben, mégpedig szeptember-október környékén. A szertartások nyolc napig tartottak. Mindazok vehettek részt rajta, akik beszéltek görögül, és már elvégezték Agrában a Kis Misztérium rítusait. A nőknek és a rabszolgáknak is joguk volt a részvételre, ha a fenti két kikötésnek megfeleltek. A titkos szertartásokról sajnos igen keveset tudunk, de az a kevés, amiről tudomásunk van, arra utal, hogy a központi misztérium magába foglalta a két istennő jelenlétét. A kultuszra utaló fennmaradt szövegek nem az élet örömeire utalnak, hanem a halál utáni boldogság elérésére. A misztérium beavatottjai nem alkottak titkos társaságot vagy pedig egyházat. Ezek az emberek ugyanúgy részt vettek más nyilvános kultuszokon is. Az elsajátított tanok szerint csak a haláluk után gyűlnek majd össze. Hitük szerint haláluk után egy fényes helyet fognak látni, ahol csupa boldog és nyugodt embert fognak találni, ha pedig visszanéznek, megpillantják azokat az embereket, akik a gyötrelmektől és a halálfélelemtől rettegve egy mocsárban rekedtek. 4. b) A Kübelé- és az Attisz-Kultusz A nyugat-ázsiai hitvilág egyik legmeghatározóbb alakja Attisz. Gyakran Adoniszhoz hasonlítják, aki a meg-megújuló természetet testesítette meg. Attisz halálát és feltámadását is a természettel hozták összefüggésbe, és évről évre megünnepelték kultuszát.61 A hagyomány szerint Attisz születése csoda folytán történt. Anyja egy Nana nevezetű szűz volt, aki egy mandulát rejtett a keblébe, ami később megfogant. A phryg mitológiában a mandulát tekintették minden dolgok atyjának.52 Attisz kultusza szorosan összefonódik Kübelével, az ősi fríg istenanyával, akit máshol Rheaként vagy egyszerűen Nagy Anyaistennőként tiszteltek. (7. Kép) Ő volt a fríg termékenység isten, aki székhelyét Frígiában tartotta. Kultuszának fő színhelye Galatia tartomány Pesszinusz (ma: Ballihisar) nevű városában volt. A település mintegy százharminc kilométerre fekszik Ankarától délnyugatra. Az ókori város feltárását a Genti Egyetem kutatói végzik.53 Az istenanya szentélyében őrizték saját képmását, ami a szájhagyomány szerint az égből esett le. Kübelét több helyen is Phrygia materként, vagy49 TTHEOPHRASZTOSZ mek.oszk.hu/04200/04240/04240 50 ELIADE, Mircea 1.1994.256. 51 FRAZER, James G. 1994.231. 52 FRAZER, James G. 1994.231. 53 http://www.archaeology.ugent.be/pessinus/ 7. Kübelé és Attisz, dombormű, Velence, Archeológiái Múzeum is Frígia anyjának vagy megteremtőjének emlegetik.54 Troaszban Kübelét az Ida hegyéről szólították, ahol tiszteletére oltárok gyulladtak ki. Ez a tartomány lényegében Trója egyik meghódított földbirtoka. Kis-Ázsiának északnyugati kiszögellését foglalta magában, egyfelől a Hellészpontosz és a Márvány-tenger, másfelől az Ida-hegység utolsó láncszemei és az adramittiumi öböl között. (8. Kép) Kappadokiában Enyo néven áldoztak neki. így terjedt tisztelete Kis-Ázsiából a szigeteken, különösen Krétán keresztül görög földre. A görögöknél, noha Rhea néven az összes istenek anyjának tisztelték, a keleti kultuszok behatolása előtt mégis másodrendű szerepet játszott. Később a görög mitológia egyesítette a „keleti” Kübelét Rheával, és ebből a keresztezésből egy új istenalak született meg Rhea Kübelé néven. Ezen túl aztán az elsőrendű istenek közé emelkedett. Athénban és sok más nagyobb poliszban emeltek tiszteletére templomot. Kübelé és Attisz kultuszának alapmotívuma a kettejük szerelméből és a fiatal pásztor tragikus, de egyben morbid halálából merítkezik. 8. Troasz térképe. Forrás: http://mapsof.net/turkey/troas 54 http://www.kislexikon.hu/kybele.html 218
