Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Méri Tibor: Frígek a görög történeti hagyományban
MÉRI TIBOR: FRÍGEK A GÖRÖG TÖRTÉNETI HAGYOMÁNYBAN Dionüszosz ezután harcolt Thrákiában, de miután leverte az ellenállást, továbbvonult Boiótiába. Théba városában felszólította a nőket, hogy vegyenek részt a Kithairón hegyén rendezendő orgiáján. Pentheusz, Théba királya megpróbálta megakadályozni, hogy a nők vele menjenek, de nem sikerült neki, mert közben megőrült, és Dionüszosz helyett egy bikát fogott el. A nők tombolva vonultak a hegyre, ahol borjakat szaggattak szét. A király próbálta megfékezni őket, de ez lett a veszte. A bortól megrésze- gült és eksztázisba esett nők őt is darabokra tépték. Pentheusz fejét a saját anyja, Agaué szakította le.31 Boiótia elismerte Dionüszoszt istennek, aki bejárva a görög szigetvilágot mindenütt eksztázist, de egyben rémületet és borzadályt is keltett. Tengeri utazásának eme szakaszában kibérelt egy hajót, amiről nem tudta, hogy kalózok tulajdona. (6. Kép) A thürrén tengerészeknek mondott rablók természetesen nem tudták, hogy Dionüszosz egy isten. Fogságba ejtették, és Ázsia felé vették az irányt azzal a céllal, hogy ott majd eladják rabszolgának. Innentől azonban más fordulatot vett a cselekmény. Dionüszosz megelégelte, hogy ennyire ostobának nézik a kalózok, és nem veszik észre, hogy ő egy isten. Egyszer csak egy hatalmas szőlőtő nőtt ki a fedélzetből, amelynek indái körülfonták az árbocot és a kötélzetet. Az evezők kígyókká, Dionüszosz pedig oroszlánná változott. A hajó teljesen megtelt szellemállatokkal. A halálra rémült kalózok kétségbeesésükben a tengerbe vetették magukat, és delfinné változtak.32 Az oroszlán, a kígyó és a többi teremtmény mind Dionüszosz megjelenési formái a különböző évszakokban. 6. Exékiasz: Dionüszosz a tengeren, külix, Kr. e. 530. Athén. Megtalálás helye: Vulci (Olaszország) Dionüszosz továbbfolytatta útját Naxosz szigetére, ahol találkozott a csodálatos Ariadnéval, akit azonnal feleségül vett. A menyasszonyi koszorút az isten később csillagok közé emelte.33 A frigyből hat gyermek született: 31 OVIDIUS 1982. 111.714. 32 OVIDIUS 1982. III. 577-699. 33 HéSZIODOSZ 2005.947. Oinopión, Thoasz, Sztaphülosz, Latromisz, Euanthész és Tauropolosz. Az isten által bejárt utak során jellemző volt, hogy a vidékek lakossága nem akarta őt elismerni istennek. Ez történt Argoszban is, ahol kénytelen volt megbüntetni Perszeusz királyt, aki ellene szegült. Alattvalói nagy részét Dionüszosz megölette, a nőket pedig őrültséggel sújtotta. Az őrületbe kergetett asszonyok elkezdték felfalni saját csecsemőiket. Perszeusz nem tehetett mást, hogy megmentse királyságát és népét, beismerte, hogy tévedett. Dionüszoszt elismerte istennek, és tiszteletére templomot építtetett. Dionüszosznak sikerült hosszú és fáradtságos harcok árán elismertetnie magát istennek. Az egész világot rákényszerítette arra, hogy istenként tiszteljék és imádják. Ezután fölment az égbe, és Zeusz jobbján ült, mint a tizenkét nagy isten egyike. Ezt úgy sikerült elérnie, hogy Hesztia istennő lemondott a javára a főasztalnál elfoglalt helyéről. Miután elfoglalta helyét az istenek között, már nem kellett hosszú harcokat vívnia a halandók ellen, hogy megismertesse velük, ki is ő valójában. Dionüszosz később leszállt a Tartaroszba, és megvesztegette Perszepho- nét, hogy engedje szabadon halott anyját, Szemeiét. Ezután az édesanyját felvitte az Olümposzra, és Thüónként mutatta be az isteneknek. Zeusz örömmel fogadta, és lakhelyet biztosított neki. Héra azonban nem örült az új vendégnek, de nem volt más választása, és beletörődött Zeusz döntésébe.34 3. c) A Dionüszosz-kultusz és ünnepei Dionüszosz kultuszának egyik fő támpontja a szőlőművelés elterjedése Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában. A Fekete-tenger partjai mentén vadon nőtt a szőlő, és onnan terjedt el Líbiába, Palesztinába és Krétára is. A görögök valószínűleg a Krétáról korsókban behozott bor útján ismerték meg Dionüszosz szent italát. Az isten kultuszának tulajdonítják, hogy a bor mindenütt kiszorította az egyéb kábító italokat. Dionüszosz főképpen a szőlőtő megtestesítőjeként ismeretes.35 A bor által keltett mámorító érzés is természetesen hozzátartozott a kultusz ünnepeihez. Thrákiában és Phrygiában hagyományosak voltak a sörorgiák, amelyeket később felváltottak a bororgiák. Eksztázisba torkolló ünnepei, amelyeknek szerves része volt a vad tánc, a vérforraló muzsika és az ittas kicsapongás, idegenek voltak kezdetben a racionális és józan vérmérsékletű görögöknek. Volt azonban egy hatalmas előnye más kultuszokkal szemben, mégpedig az, hogy lehetőséget biztosított a vadság érzésének és a vadállati természetbe való visszajutás lehetőségének. Megvolt benne az a hajlam, ami minden emberben mélyen lakozik, és csak arra vár, hogy valami oknál fogva felszínre kerüljön. Mindezen okoknál fogva futótűzként terjedt görög földön a tisztelete, és ennek köszönhette Dionüszosz, hogy bekerült a legfontosabb istenek közé. Igaz, hogy Dionüszosz legjellemzőbb megjelenítési formája a szőlőtő, azonban általánosságban a fák istenének is tekintették. Gyakran csak egy pózna jelenítette meg, és sokszor úgy ábrázolták, hogy egy fa mögül bújik elő. Nemcsak az erdők fáinak, hanem a kerti fáknak is ő volt a védelmezője. Hozzá imádkoztak, hogy minél nagyobbra nőjön és minél nagyobb termése legyen a fának. Főként a gyümölcstermelők tartották nagy tiszteletben. Neki tulajdonították minden fán termő gyümölcs felfedezését, különösen az almát és a fügét említik meg.36 34 GRAVES, Robert 1. kötet 1981.150.; PAUSZANIASZII. 31.2. 35 GRAVES, Robert 1. kötet 1981.151. 36 FRAZER, James G. 1994.260. 215
