Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Néprajztudomány - Tóth Zsanett: Lakberendezési szokások a XX. század második felében Tiszaderzsen
Tóth Zsanett Lakberendezési szokások a XX. század második felében Tiszaderzsen „Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket. ” (Márai Sándor) Bevezetés Tanulmányom az egyetem alatt elkészült szakdolgozatom átdolgozott változata. A kutatásom nem népi építészeti jegyeket hordozó lakóházakkal foglalkozik, hanem az ettől eltérő épületeket és az ezekkel ösz- szefüggő életmódbeli átalakulásokat, modernizálódást vizsgálom. Az 1970-es évek komoly változásokat hozott a korábbi évekhez képest, az életszínvonal látványosan növekedett, ebből kifolyólag az életmód vizsgálata, jelen esetben a lakótéren keresztül, jól megfigyelhetővé válik. Úgy gondolom, hogy mivel az emberek a lakóházban töltik életük meghatározó részét, ez egyfajta lenyomata lesz társadalmi, anyagi helyzetüknek, vallási esetleg politikai hovatartozásuknak, iskolai végzettségüknek, érdeklődési köreiknek és persze ízlésüknek. Tehát a lakásbelső berendezéséből sok minden kiolvasható. A tárgyalt időszakban a ház lesz az egyik státuszszimbólum, ezért is építenek nagy alapterületű, sok esetben felesleges helyiségekkel ellátott épületeket. Érdekes megfigyelni milyen változásokon mentek keresztül a lakás helyiségei, milyen új helyiségek alakultak ki, melyek funkciója változott meg, ezeket mi váltotta ki. Valamint az 1970-1980-as években kezdődött meg a háztartások gépesítése, ami szintén komoly előrelépést jelentett. A különböző tárgyakhoz kapcsolódó „értékrezsimek” átalakulása is megfigyelhető, és ezek újabb kérdéseket vetnek fel számomra. Megkezdődik ebben az időszakban a bútorok, berendezési tárgyak felhalmozása, könnyen elérhetővé válnak a különböző dekorációs elemek, így akár funkció nélkül is, de telezsúfolják lakóterüket. Kialakul a fogyasztói társadalom, melynek a hátterében álló emberi történeteket vizsgáltam a kutatásom során. Tiszaderzs - a település A kutatásom helyszíne Tiszaderzs volt, mely a Tisza bal partján fekvő, Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti határán található kis település. Első írásos említése 1332/34-ből származik, ekkor Ders néven említik, 1910-től pedig már mai formájában, azaz Tiszaderzsként él. A település egykor kertes jellegű volt, majd később halmaztelepüléssé alakult, tanyavilág nélkül. Uradalmi tanyák mindössze határában voltak. Társadalmára jellemző a magas arányú cseléd- és zsellérréteg. A birtokosok helyben elegendő munkát tudtak biztosítani a szegényebbeknek, így a község lakói nem kényszerültek máshol történő munkavállalásra. Az uradalmi gazdálkodás mellett a kisparaszti is jelentős volt, mely a speciális termékeként a „derzsi krumplit” fejlesztette ki. Ezt váltotta fel a XX. században a kisgazdaságokban termesztett dohány. Mivel halmaztelepülésről van szó, így az utcák vonalvezetése és a telkek alakja szabálytalan. A halmazosodásra utalnak a több helyen kialakult zsákutcák, zugok, sikátorok, a nagyon szűk utcák, melyek máig fennmaradtak. Mivel a telkek is szabálytalanok, a telekoldalak nem párhuzamosak, és a telkek sarkai különböző szöget zárnak be. A telekhasználatot pedig a telek formája nyilván befolyásolja, a legtöbb ház előtt általában kis élőkért található, a gazdasági épületeket pedig mögöttük helyezték el. A település centrumában az apróbb méretű telkeken jellemzően kisebb méretű házak álltak, és a melléképületeik is kisméretűek voltak. A település szerkezetét és kiterjedését északról a Morotva-csatorna határolta be, a tőle délre lévő területek a település legrégebbi részei. Az újonnan kialakított utcák, telekosztások a belterület déli részén az Abádszalók felé vezető út melletti területek. A településre jellemzők az utcára merőleges, kontyolt tetővel, udvarra néző oszlopos tornáccal ellátott, az ablak fölött kiugró párkánnyal díszített lakóépületek. A tornácot legtöbb esetben két végén befalazták, és csak udvari részén hagyták nyitottan, ezt lopott tornácnak nevezik. A település egészére alacsony szintszámú, főleg földszintes épületek jellemzőek. A sátortetős „kockaházak” az 1960-80-as években kiosztott telkeken találhatók.11970-1980 között csökkent az egy lakásra és az egy szobára jutó lakók száma, ami mutatja a családszerkezetek átalakulását, a több generáció együttélésének megszűnését. Ez időben általánosan megfigyelhető a lakóházak szobáinak számbeli növekedése és a vízzel, villannyal való ellátottsága is. „A lakáskultúra áttekintése során először mindenképpen a lakáskultúrának teret, lehetőséget adó építészeti környezetet kell megvizsgálnunk. A kérdés alapvető jelentőségű, hiszen a lakás alaprajzi elrendezése meghatározza a bútorozási lehetőségeket. A lakás, épület esztétikai megjelenése legtöbbször szoros kölcsönhatásban áll a lakberendezés egészével,”2 Elsőként érdemes tisztázni, mi is a lakáskultúra, hiszen ez egy nagyon összetett dolgot jelöl. „Magába foglalja a lakás építészeti környezetének, kivitelezésének, térszerkezetének, funkcionális struktúrájának, felszereltségének, belső elrendezésének, használati módjának egymással összefüggő, széles körű problémarendszerét.”3 A második világháború után hazánkban a károk felszámolása, a lakóházak újraépítése volt a legfontosabb feladat. 1945-1948 között éves átlagot tekintve 1.000 főre számolva körülbelül hét új lakás épült fel az egész országban. A tervezett több mint 200.000 lakásnak a fele készült el, és ezek minősége jóval az elvárt igények alatt maradt. 1955-től teret hódított az úgynevezett „CS” lakástípus, mely szoba-konyhás jellegű volt. 1949-90 között Magyarországon a lakások száma 60%-kal nőtt. Főleg magánerőből jutottak házhoz falvainkban, 1981-ben a községekben lévő házak 87%-a így jött létre, azaz vagy saját erőből építették, vásárolták vagy örökölték, az állam különösebb támogatása nélkül. Megfigyelhető az is, hogy a magánforrásból épültek sokkal magasabb színvonalúak. Az építkezés egyrészről komoly anyagi megterheléssel járt, másrészt viszont 1 KISZELOVICS Ildikó 2005. 2 S. NAGY Katalin 1979.11. 3 S. NAGY Katalin 1987.29. 189
