Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Néprajztudomány - Örsi Julianna: Kolozsvári iskolai és családi kötődés szerepe a kunsági értelmiség életpályájában

ÖRSI JULIANNA: KOLOZSVÁRI ISKOLAI ÉS CSALÁDI KÖTŐDÉS SZEREPE A KUNSÁGI ÉRTELMISÉG ÉLETPÁLYÁJÁBAN Kézbe veszi a tanácsi jegyzőkönyveket, amelyekből intézkedéseket, bűn­ügyeket, határpereket és egyéb, a népéletre vonatkozó adatokat ismer meg. Mindez hozzájárul a történeti-néprajzi szemlélete kialakulásához. Bár Györffy eltávozott a kolozsvári egyetemről, a kapcsolatot továbbra is fenntartotta egykori tanáraival, barátaival. 1910 tavaszán itt doktorált. A nagykun tanya volt az értekezése témája.201910. június 26-án Kolozsvá­rott avatták doktorrá.21 (1-2. kép) 1. kép: Györffy elbocsátása Kolozsvárról Györffy István magánéletében is jelentős szerepe volt Erdélynek.22 Ko­lozsvárra együtt mentek Tőkés Andrással, elemi iskolai barátjával és osztálytársával, eredetileg a teológiára. Még legációban is együtt voltak Szucságon, ahol megismerte Papp Annát, akivel 1910-ben házasságot kötött. Kisbácsban volt a polgári esketésük, Mérán az egyházi.23 Bizo­nyára még egyetemista korában megismerte Bácsy Gyula gyomai szüle­tésű diákot, aki ugyancsak Kolozsváron végzett a teológián 1896-ban,24 és utána Mérán szolgált. Tőkés András visszaemlékezése szerint diák­2. kép: Györffy elbocsátása Kolozsvárról korukban a karcagi fiatalok összetartottak. Bácsy Gyula mérai lelkész parókiáján gyakran összegyűltek.25 A lelkész 1910-ben ugyan elkerült Detrehembe, de visszajött Györffy István és Papp Anna esketésére. Ezekben az években Györffy István gyűjtőútjai a Fekete-Körös völgybe vezettek, ahonnan 200 tárgyat és 274 db fotót haza is hozott, melyek bekerültek a budapesti Néprajzi Múzeumba. Ennek feldolgozására és bemutatására Granasztói Péter és munkatársai (Gebauer Hanga, Kato­na Edit) vállalkoztak, és megszületett az „Erdélyen innen - Alföldön túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón” című kiállítás.26 Az 1910-es években végzett gyűjtőútja és kutatása alapján több cikket is publikált a korabeli folyóiratokban a Fekete-Körös völgyi magyarságról (település, építkezés, népesedési és nemzetiségi viszonyok, viselet), melyek később egybeszerkesztve önálló kötetként is megjelentek.27 A család olyannyira tartotta a kapcsolatot Kalotaszeggel, hogy fiuk, Györffy György, az ismert történész is Szucságon született. A kalotaszegiek is napjainkig számon tartják őket.28 20 GYÖRFFY István 1910a.; GYÖRFFY István 1942.112-132. 21 SELMECZI KOVÁCS Attila 1981.14. 22 Györffy István életéről lásd részletesebben: ÖRSI Julianna 2015a. 23-43. 23 Az anyakönyvi adatok felkutatását Keszeg Vilmosnak köszönöm. 24 Bácsy Gyula neve elsőként van bejegyezve a Kolozsvári Teológia Arany­könyvébe, a végzett lelkészek névsorába. Lásd még: Lelkipásztorok betű­rendes névmutatója (1896-2005) A kimutatást Sógor Árpádnak köszönöm. Megjegyzem Bácsi Gyula neve hol i-vel, hol y-nal szerepel. 25 Bácsi Gyula ugyancsak kolozsvári teológushallgató volt. Gyomán született. Györffy István 1910-ben kötött házasságát is ő áldotta meg Mérán. 26 Erről lásd: GRANASZTÓI Péter 2015.50-72. 27 GYÖRFFY István 1986. 28 ANTAL Anikó-LÁZÁR Lehel (szerk.) 2015. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom