Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Néprajztudomány - Örsi Julianna: Kolozsvári iskolai és családi kötődés szerepe a kunsági értelmiség életpályájában

TISICUM XXIV. - NÉPRAJZ Gaál László (1891-1964) Gaál László sikeres érettségi után 1909 szeptemberétől a kolozsvári Fe­renc József Tudományegyetem görög-latin szakos bölcsészhallgatójaként folytatta a tanulmányait, amelyet sikeresen be is fejezett 1913-ban.29 Mivel a leckekönyvét megőrizte a család, így tanulmányairól, tanárairól bővebb információ is rendelkezésünkre áll. A kolozsvári egyetemen elsősorban az ókortudományokkal (nyelv, irodalom, művészet, filozófia) ismerkedett meg. A legnagyobb hatással Csengery János, Némethy Géza volt rá, akik a görög és római kor klasszikusait ismertették meg vele. A legtöbb kur­zust náluk hallgatta. Csengery megismertette vele a gimnázium görög és a latin tanítási tervét és módszerét is. Rajtuk kívül hallgatta még Zolnay Gyulát (magyar és finnugor nyelv), Dézsi Lajost (magyar irodalom), Erdélyi Lászlót (magyar társadalomtörténet, törvényhozás), Szádeczky Lajost (Ma­gyarország története a XVIII-XIX. században), Böhm Károlyt (ókori filozófia, logika), Pauler Ákost (etika, filozófia). Ugyancsak tanította Schneller István (neveléstörténet, didaktika, pedagógia), Posta Béla, Buday Árpád, Boros Gábor. Az olasz nyelvet Cs. Papp Istvántól, a franciát Polak Gastontól, a németet Goekler Lajostól sajátította el. A vizsgáit jeles, kitűnő, igen szor­galmas, dicséretes eredménnyel tette le. Csengery 1912/13-ban megjegy­zi, hogy jutalmat is kapott. (Az utolsó évben szinte csak Csengeryt hallgat­ta.) A végbizonyítványt 1913. június 13-án állította ki a dékán.30 A tanári szakvizsgát görög-latin-filozófia szakokból kitüntetéssel tette le. Tehát Gaál László sikeresen elvégezte az egyetemet Kolozsváron 1913- ban. Ugyanabban az évben a filozófia doktorátust „summa cum Laude” is megszerezte. „Még mondták is a tanárok, hogy lassítson, mert az egész­sége rovására megy az egymás utáni sok vizsga. Dehát igyekezett haza, minél hamarabb haza kerülni - ez volt a gondolata. Még egy nagy szeren­cse volt ebben az évben. A nagykőrösi gimnázium felkereste a kolozsvá­ri egyetemet, hogy ajánljanak nekik egy újonnan végző tanárembert, aki görög-latin szakos. Rögtön nagyapára gondoltak, és szóltak neki. Persze hogy elfogadta! Előtte azonban hazajött Karcagra, és 1914. március 14-én megesküdtek nagymamával. Már szeptember elsején úgy jelentkezett mint nős ember, és elfoglalta az első állását.”31 Később, 1928-ban Karcagra ke­rült, ahol a nagynevű Nagykun Gimnázium igazgató-tanáraként dolgozott több évtizedig.32 Nyugdíjazása után lett egyetemi tanár Budapesten, majd Debrecenben az újonnan alakult Klasszika Filológia Tanszék első profesz- szora. Klasszika filológusként, iranistaként, fordítóként és latin nyelvtan­könyv íróként egyaránt számon tartják.33 29 A kolozsvári Magyar Kir. Ferencz József Tudományegyetem rendes hallga­tójaként a bölcs-, nyelv- és történet-tudományi karra belépett 1909. szept­ember 11 -én (a leckekönyv adata). 30 A leckekönyv a család tulajdonában van. 31 Glatz Györgyné visszaemlékezése, 2014 - Örsi Julianna interjúja (kézirat); Dokumentum: Karcag házassági anyakönyvi bejegyzés az adott dátumnál. Tanúk: Hemző Lajos és dr. Zsigmond Ferenc tanárok. 32 Gaál László életútjáról lásd részletesebben: ÖRSI Julianna 2015b. 345-362. 33 Gaál László életpályájáról részletesebben lásd: GESZTELYI Tamás 2015. 363-373.; SÁRKÖZY Miklós 2015.374-386. Tőkés András (1883-1983) Egy tősgyökeres karcagi családban Tőkés András és Kun Erzsébet fri­gyéből született elsőszülöttként 1883-ban András. Már iskolás korukban megismerték egymást Györffy Istvánnal. Diákkorukban nagy utakat tet­tek meg „gyalogszerrel”, így fedezve fel Magyarország tájait Késmárktól, Poprádtól Bécsen át Fiúméig. Mindketten beiratkoztak a kolozsvári egye­temre. Györffy 1905-ben két szemeszter (félév) után átjelentkezett a pesti egyetemre. Tőkés András először a Filozófia Karra iratkozott be, majd a karcagi teológia hallgatók rábeszélésére szakot változtatott.34 1903- ban jegyezték be a Kolozsvári Egyetem Teológia Karának matrikulájába, 1907-ben fejezte be tanulmányait.35 A kolozsvári állami és egyházi levél­tárakban őrzött iskolai dokumentumok igazolják, hogy a XX. század ele­jén jó néhány nagykunsági fiatal folytatott tanulmányokat Kolozsvárott.36 Először Kalotaszegre került lelkésznek (Aranyosegerbegy, Szucság) 1910-1927 között, majd 1927-1937 között Detrehemben szolgált.37 4. kép: Tőkés András református lelkész, 1970-es évek 34 TŐKÉS András 1976.74-75. 35 A Kolozsvárott végzett lelkészek névsorát Sógor Árpádnak (Kolozsvár Teo­lógia) köszönöm. A Kolozsvári Teológia eredeti Aranykönyvét Sípos Gábor főlevéltáros bocsátotta rendelkezésemre. 36 Erre már utaltam írásom elején. 37 Tőkés András életének állomásait pontosította Hermán M. János. Lásd: HERMÁN M. János 2015.4. 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom