Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Néprajztudomány - Örsi Julianna: Kolozsvári iskolai és családi kötődés szerepe a kunsági értelmiség életpályájában

TISICUM XXIV. - NÉPRAJZ

1905/6 tanév:

Ács Albert -Túrkeve,

Kis Sándor-Kisújszállás,

Kemény Maximilián - Kisújszállás,

Brünauer András - Jászberény,

Pénzes Sándor - Jászberény,

Hajdú Dezső - Jászberény,

Neumann Henrik - Mezőtúr,

Lánczi Sándor - Szolnok,

Vadász Károly - Túrkeve,

Nánásssy János - Túrkeve.

Bölcsészeti kar 1903/4 tanév:

Vajticzky Emanuelem - Kenderes.

Matematika-természettudomány Kar 1904/5 tanév:

Györfi István - Karcag.

1905/6 tanév:

Bordács Mátyás - Mezőtúr.

További nevekkel is találkoztam egy másik listában az 1906-1908 közötti tanévekből:9

Jogi kar 1906/7 tanév:

Szabó Ludovicus - Kunhegyes,

1907/8:

Kövér Vladimir-Martfű,

Kövér Aladár - Martfű,

Kajzler András - Kisújszállás,

Grünbauer Imre - Jászalsószentgyörgy,

Csekey István - Szolnok.

Orvosi kar 1906/7:

Olé József - Fegyvernek,

1907/8:

Schneiner Tibor - Kunmadaras.

Bölcsészkar

1907/8:

Kékesy Tibor - Tiszafüred.

A névsort bizonyára lehetne tovább bővíteni, kiegészíteni a korábbi és a későbbi évekre vonatkozólag is. Azt ugyan nem tudom, hogy az itt felsorolt 34 név sok-e vagy kevés a kolozsvári egyetem hallgatóinak össz- létszámában, de Jász-Nagykun-Szolnok megye mezővárosaiban minden bizonnyal szerepe volt az értelmiség XX. századi arculatában. Ugyancsak további helytörténeti kutatás derítheti ki, hogy hol folytatták tanulmányaikat, illetve, hogy milyen pályán, hol dolgoztak, éltek ezek a fiatalok a későbbiekben. Példaként e szereplők közül néhányról a következőket oszt9 KÁL Kolozsvári Egyetem Iratai 77. Certifatice de plecare eliberate de fac. Juri-dico-politica 1906/7-1909/10.

hatom meg az olvasókkal: a túrkevei Nánássy famíliáról közismert, hogy Nánássy János (1825-1888) Túrkeve első polgármestere volt 1872-1876 között.10 A leszármazottja (az egyik unokája) lehet az itt szereplő Nánássy János. A másik fia, Nánássy Endre ügyvéd (1861-1829) is Kolozsváron járt egyetemre.

Ács Albert (poklostelki) famíliája erdélyi nemes elődöket tartott számon. A jogot Budapesten és Kolozsváron végezte, 1908-tól bírói és ügyészi pályán dolgozott 1926-ban történő nyugdíjazásáig.11 Túrkevére és Kuncsorbára az 1880-as években került a család. Túrkevén az Ács-tanya ma is őrzi az emléküket.

Az ugyancsak túrkevei Vadász családról ismert, hogy gyöngyöshalászi Vadász néven a genealógiájuk szerepel Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nemes családjai között.12 A Jászságból került egyik elődjük Túrkevére. Több generáción át jegyzők voltak. Az itt szereplő Vadász Károly (1886-1935) 1908-ban végzett a Kolozsvári egyetem jogi karán. A foglalkozási ranglétrán 1920-ban jutott legmagasabbra, Jász-Nagykun-Szol- nok vármegye főjegyzője lett.13 Testvére, Pál (1883-1948) is Kolozsvárott végezte a jogot 1906-ban. Testvérével, Károllyal együtt 555 kataszteri hold földön gazdálkodtak a túrkevei, gyomai és a dévaványai határban, így megengedhette magának, hogy életét a történeti és genealógiai kutatásnak szentelje.141917-ben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszteletbeli levéltárosának, majd 1925-ben tiszteletbeli főlevéltárosának választották. Bizonyára nem járok messze az igazságtól, ha azt feltételezem, hogy a genealógiai kutatásokhoz indíttatást, módszert éppen Kolozsváron kapott.

Ebben az időszakban - 1903-tól - ugyanis Kolozsváron jelentették meg a Genealógiai Füzeteket, melynek szerkesztői Kelemen Lajos, ifj. Biás István, Sándor Imre és Köblös Zoltán voltak. Különösen Kelemen Lajos útmutatása volt hatással az ifjú Györffyre, aki a történeti forrásokra, köztük az összeírásokra hívta fel a figyelmét. Györffy István is itt kutatta ki az első Györfi családi címerlevelet, és közölte ebben a periodikában más, egyéb armálissal együtt.15 A saját családja történetének kutatását is 1910 körül végezte. Ezt őrzi a Györffy család 1915-ben rajzolt nemesi címere és hátulján a dedukció, melyet 2014-ig Tőkés Béla őrzött. Másolatát azonban a Györffy-emlékülésre elküldte, melyet közöltünk is.16 Györffy István az apai nagyanya (Keszi Hajdú) családjának történetét is megírta, mely litografált kéziratban megmaradt 1916-ból.17 Egyéb történelmi dokumentumokra is kiterjedt a figyelme. Belső-Szolnok megye, Doboka megye és Csík-Gyergyó-Háromszék XVII. század eleji lustráit is közli.18 Az Erdélyi Múzeumban őrzött összeírások mellett szorgalmasan tanulmányozza a jászkunsági, azon belül is a nagykunsági városi levéltárakat. Előbb közreadja a Jászkunság nemességének összeírását 1699. és 1720. évekből.19

10 A Nánássy családfát lásd: TALPALLÓ Piroska 2010. 392-393.; Nánássy Endre rövid életrajza uo. 266.

11 SCHEFTSIK György (szerk.) 1935.182., uo. Adattár, 198.

12 OROSZ Ernő 1906.302-303.

13 BOJTOS Gábor 2015.7.

14 Lásd: ÖRSI Julianna 2013.28-29.

15 GYÖRFFY István 1910b. 1. füzet 85.; GYÖRFFY István 1906. 1-2. szám 26-30., 84-87.

16 ÖRSI Julianna 2015a. 24., 25., 34.

17 GYÖRFFY István 1916. Lásd még: ÖRSI Julianna 2015a. 25., 26., 36.

18 GYÖRFFY István 1908a. 1. füzet 14-15., GYÖRFFY István 1908b. 1. füzet 16- 17.; GYÖRFFY István 1913.2. szám 49-54., 3. szám 95-99., 4. szám 120-132.

19 GYÖRFFY István 1907a. június 55-56., GYÖRFFY István 1907b. novemberdecember 102-103.

182