Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Hoppál Krisztina: Az utánzás arcai. Egy kínai bronzedény eredetének nyomában Szolnokon
HOPPÁL KRISZTINA: AZ UTÁNZÁS ARCAI. EGY KÍNAI BRONZEDÉNY EREDETÉNEK NYOMÁBAN SZOLNOKON 16. kép - Leiwen motívum (LIU 2014,59.) Az absztrakt vagy geometrikus szimbólumok közül talán leggyakoribb az ún, leiwen ff üt és yunwen süt, a villám- és felhőkompozíciók.45 Utóbbit elsősorban a nyugati szakirodalomban gyakran spirális vagy volutás díszként is emlegetik, azonban mindez a leiwen csupán egyetlen variánsára utal. (16. kép) A Nyugati Zhou dinasztia idején elterjedt motívum a Keleti Zhou elejére csaknem teljesen eltűnik, s a Kr. e. VIII-VII. századra a leiwenben gyökerező, azonban rendkívül különböző motívumok veszik át a helyét. A yunwen ugyanakkor jóval gyakrabban előfordul a Zhou- korban.46 (17. kép) 17. kép - Yunwen motívum (Forrás: http://file7.gucn.com/file/CurioPicfile/20140623/GucnP_ U479629T157026171403531273360.jpg [Hozzáférés: 2015.03.15.]) Szintén gyakoriak a koncentrikus körök lilllüí, rombuszok fs$üt és háromszögek =ÄÜC, a bordadísz Süt, a szirom és virágminták (iff @ Üt és W&ifc), bütykök stb, melyek elsősorban térkitöltő funkciót láttak el47 45 ZHOU * 2009.593-595. 46 CONSTEN 1959.272-278. 47 Az egyes típusokról részletesen: CONSTEN 1959.278-289.; ZHOU Ifi 2009. Feliratok A Shang-dinasztia (Kr. e. XVII-XI. század) edényeinek legtöbbje még felirat nélküli, olykor azonban előfordul a tulajdonosra vagy a nemzetségre történő utalás, esetleg a rokon megjelölése, akinek az áldozatot ajánlották. Ugyan a Shang-kor legvégén már hosszabb szövegek is megjelennek, a biztosan keltezhető darabok száma rendkívül csekély. A Zhou-kor (Kr. e. XI. század-256/221) kezdetén azonban a feliratok számának hirtelen növekedése figyelhető meg, amely rávilágít a bronzművesség szekularizált célokra történő használatára. A szövegek egy része az ősöknek szánt dedikáció, s továbbra is vallási jellegű, míg más részük az uralkodó általi adomány leírása, melynek részeként néhol a tettet is közük, amellyel a királyi kegyet kiérdemelték.* 48 A Hadakozó fejedelemségek (Kr. e. 453/403-221) időszakában azonban a bronzedények fokozatosan a családi vagyon és tekintély kifejezőivé váltak, többé már nem az ősök templomának, hanem magánházak termeinek díszei voltak. Ennek megfelelően a hosszabb dedikációk is kezdek eltűnni, s felváltották őket az olyan prózai tények, mint a készítés éve, a készítő neve vagy a súly és űrtartalom megörökítése.49 (18. kép) 18. kép - Feliratos bronz ding a Baoji Bronzmúzeumból (Forrás: http://www.bjqtqbwg.cn/ProductShow.asp?ID=237 [Hozzáférés: 2015.03.15.]) A bronzedények kutatásának másik fontos mérföldköve a feliratok felvitelének kérdése. Az egyes írásjegyek bevésése ugyanis nem külön-külön történt, hanem minden bizonnyal az öntési eljárás részeként kerültek az edényre.50 Az írásjegyek számára külön öntőformát készítettek, amelyre 591-607. 48 BAGLEY1980.196-197.; ZHAO-CHANG-MOSS1989.; THORP 2006.208- 213. 49 S01980.308-309. 50 NICKEL 2006.36. 133