Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Vadász István: A Tiszafüredi Torna Club és a Tiszafüredi Levente Sportegyesület az 1920-as évektől 1944-ig
Vadász István A Tiszafüredi Torna Club és a Tiszafüredi Levente Sportegyesület az 1920-as évektől 1944-ig Az I. világháborút befejező időszakban az egész ország történetében drámai változások következtek be. 1918. október végétől a front összeomlása, az ország nagyobb részének idegen megszállása, két forradalom, majd 1919 nyarától a megmaradt országterület nagyobb részének román megszállása következett. Ezek igen rossz hatással voltak a helyi társadalomra mindenhol. Mindezt betetőzte a trianoni békeszerződés, amely az ország közvéleményét egyértelműen sokkolta. Ilyen körülmények között szerveződhettek újjá mindenhol a korábbi társadalmi szervezetek, mint például a sportegyesületek. Tiszafüreden, a TTC háború utáni működéséről eléggé hézagosak a jelenlegi ismereteink.1 Egy 1919. április 20-i, véletlenszerűen előkerült meghívóról2 azt tudjuk meg, hogy folyik a sportegyesület újjászervezése. Ez a dokumentum hírül adja, hogy a Bika szálloda nagytermében zeneestélyt rendez a Tiszafüredi Torna Club, melyre a belépődíj személyenként 5 korona. Azt is közli meghívó, hogy a továbbiakban minden hónap első vasárnapján ugyanitt lesz zeneestély, melyre további meghívót már nem szándékoztak küldeni. A nyomtatvány sokatmondó befejezése a következő: „Felülfizetések tekintettel a nemes célra az ifjúsági egyesület alapjának felsegélyezésére köszönettel fogadtatnak.” Ennek a rendezvénynek a sikeréről azonban nincs további információnk. Ezt követték ugyanis a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének és a Román Királyi Hadseregnek a tiszai hídfőért folyó harcai. Ráadásul Tiszafüred - a Tiszántúl egészével együtt - 1919. május 1-jétől 1920. február 24-ig román katonai megszállás alá került, így ez az időszak nemigen kedvezett a szervezett sporttevékenységnek. 1920 októberében azonban már egy rövid hír jelent meg a Tiszafüredi Torna Clubról. A Karcagon megjelenő Nagy-kunság című hetilap beszámol arról, hogy Kunmadarason, a Kunmadarasi Sport Club 1920. október 3-án pályaavatót tartott, amelyre a TTC-t hívták meg.3 A tudósításból több minden is kiderül. A mérkőzés előtt a Kunmadarasi SC díszelnöke a sport nagy jelentőségét ecsetelte, majd beszélt arról a szép szolidaritásról, amely egyes kis vidéki városokban a sport révén született meg. Ezek után a TTC kapitánya háromszoros éljent mondott az KSC díszelnökének, majd a bírói síp jelzése után szép számú nézőközönség előtt kezdetét vette a mérkőzés. 1 Az I. világháborút követő korszak helyi eseményeinek kutatását igen megnehezíti, hogy 1914-et követően Tiszafüreden - más, hasonló szerepkörű, közeli településekkel ellentétben, mint például Karcag, Kisújszállás, Mezőkövesd vagy Heves - egyáltalán nem jelent meg hetilap vagy bármilyen hírlap (leszámítva az 1930-ban indított, néhány számot megért Katolikus Legényegyleti Újságot). Ezért a sporteseményekről csak úgy értesülhetünk, ha azok az említett szomszédos városok sportegyesületeit is érintették, és arról híradás született. 2 A Kiss Pál Múzeum, Történeti Tárgyi-dokumentációs Gyűjtemény, 71.123.1. leltári számon szereplő, 1919-ben készült ceruzarajzát e meghívó hátuljára rajzolták, így maradt meg ez a dokumentum az utókor számára. 3 Nagy-kunság. Társadalmi és politikai hetilap, 1920. október 17.2. A fürediek szép iskolajátéka az első félidő 15. percében meghozta gyümölcsét, sőt a 28. percben a madarasiak már a második gólt kapták. De a fiatal madarasi játékosok ezután 3 perccel szép gólt értek el. A második félidő 10. percében a TTC ismét gólt szerzett. A KSC egyenlíteni próbált, de csak szépíteni tudott. Végül a TTC újabb gólt ért el, így a „TTC cselszövő és gyors játéka után” 4:2 lett a végeredmény. A tudósító a KSC játékosai közül Sebestyén, Jakab Gusztáv és Klein Miklós, míg aTTC-ből Lipcsey és Csillag4 játékát emelte ki. Egy másik híradás a TTC és az egyik karcagi csapat, a MOVE Karcagi Sportegyesülete 1921. júniusi, tiszafüredi összecsapásáról szól.5 A hírlapíró már az írás elején leszögezi, hogy a „tiszafüredi, kritikát nem érdemlő komisz” pályán, két, körülbelül egy színvonalon álló football- csapat szívós, erős küzdelmét hozta a meccs. A mérkőzést a tiszafüredi MOVE elnökének kezdő rúgása nyitotta meg. A 13. percben - „offszid helyzetből” szerezte az első gólt a tiszafüredi csapat, majd a 30. percben ismét „gool”-1 lőtt Tiszafüred, szintén lesből. A második félidő első perceiben Dinier János „Igen erős spicc-rugással goolt” helyezett a tiszafüredi kapu jobb sarkába. Ettől kezdve a TTC saját pályára szorult, de kitűnő védelme hárította a karcagiak támadásait. A tudósító kiemelte, hogy a TTC-ből kitűnt Czövek,6 aki egyébként „a DEAC (Debreczení Egyetemi Hallgatók Atlétikai Clubja) játékosa”. Élesen bírálták a játékvezetőt az alábbiakkal: „Hering Frigyes, a „fogott” bíró csak annyiban értett a bíráskodáshoz, hogy ítéleteihez makacsul ragaszkodott: annak ellenére, hogy maga a tiszafüredi gool-lövő s vele együtt az egész csapat elismerte, hogy a mindkét gool offszid helyzetből került a MOVE- KSE kapujába - azokat, mint rendes goalokat ismerte el s fújta le. ” Bizonyos adatok arról szólnak, hogy az 1920-as évek elején a Tiszafüredi Torna Club az 1920. május 30-án alakult Egri MOVE SE labdarúgócsapatával is játszott legalább két mérkőzést. 1921. augusztus 21-én Tiszafüred a MESE (Eger) ellen 2:0 (2:0) arányban győzött. 1923. április 15-én Egerben azonban a MESE visszavágott: MESE-TTC 8:0.7 Az 1920-as évekről további ismereteink alig vannak. Annyi biztos, hogy a tiszafüredi sportegyesületnek volt labdarúgócsapata, de ez a csapat a debreceni központú Keletmagyarországi Labdarúgók Alszövetsége8 * * * 4 Minden bizonnyal Lipcsey József („Lipcsey Dzsó”) és Csillag Pál TTC játékosokról van szó. 5 Nagy-kunság, 1921. június 12., 2. 6 Czövek Kálmán (1900-1966) tiszafüredi születésű református néptanító, aki 1921-től tanított a tiszafüredi elemi népiskolában, egyben futballista is volt. 7 A két adat Gaál Sándor tiszafüredi nyugalmazott könyvtárigazgató barátom közléseként került be a feldolgozásba. Ezúton köszönöm meg a sporttörténetíráshoz nyújtott sok segítségét. 8 Ebben az időszakban nem budapesti, tehát vidéki csapat kizárólag az MLSZ vidéki, regionális jelleggel létrehozott alszövetségei által szervezett bajnokságokban szerepelhetett. A vidékiek számára is elérhető országos bajnoksági rendszert először 1926-ban, a profi bajnokság megszervezésével tették lehetővé. Ezt később átszervezték, és az 1930-as évek közepétől megszervezték a nemzeti bajnokság különböző osztályait (NB I, NB II, NB III), de 233
