Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

Történettudomány - Vadász István: A Tiszafüredi Torna Club és a Tiszafüredi Levente Sportegyesület az 1920-as évektől 1944-ig

TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY

egyetlen egy csoportjában sem szerepelt, mivel az alszövetség hivatalos lapjában az 1920-as éveket illetően egyetlen tiszafüredi vonatkozású híradás sem szerepel.9 Jelenleg nincs ismeretünk arról sem, hogy esetleg a miskolci székhelyű Északmagyarországi Labdarúgók Alszövetsége valamelyik csoportjában szerepelt volna az 1920-as években a tiszafüredi labdarúgócsapat.

Teljesen bizonyos azonban az, hogy a TTC folyamatosan működött. Rendelkezünk ugyanis az egyesület 1922-ben javított, kiegészített alapszabályával, és az 1980-as években sikerült még visszaemlékezést készíteni Lipcsey Elemérrel. Ezen túlmenően szórványos adatok szerepelnek különböző lexikonokban is.

Az 1919 óta újra működő TTC alapszabályait 1922 elején módosították.10 Az egyesületi tagok tagdíjának mértékét a korabeli viszonyokhoz alakították. A tiszteletbeli tagok számára továbbra is díjmentes a tagság. Az alapító tagok vagy egyszeri összegként 1.000 vagy havi részletekben 1.200 koronát fizettek. A rendes tagok 120 korona évi tagdíj fizetésére vállaltak kötelezettséget, melyet havonkénti részletben is fizethettek. Ezen túl a rendes tagok a belépés alkalmával egyszeri, 20 korona beíratási díjat is leróttak. Pártoló tag az lehetett, aki legalább évenként 480 koronát fizetett, és további két évre is vállalta a tagságot. A tagdíjfizetés rendjét egy ide vonatkozó záradék is nyomatékosította, mely szerint „a hátralékok közigazgatási úton hajtandók be, amelynek minden tag a belépése alkalmával írásban köteles magát alávetni.” Az alapszabály további módosítása elsősorban a belső szervezeti rendre irányult. Törölték a tisztségviselőkre, illetve az egyesületen belüli szakosztályokra vonatkozó szakaszokat, így az 1913-as alapszabályhoz képest egyszerűbb létesítési okirat alapján működött tovább az egyesület.

Bizonyos adatok alapján úgy tűnik, hogy az 1920-as években talán még az úszó szakosztály megteremtése is felmerült. A Tiszafüredi Torna Club ugyanis a Magyar Úszószövetség Tisza-Észak kerületének volt a tagja 1927 körül. A szakosztály titkáraként Szabadffy Sándort tüntette fel a sportlexikon.11 A tiszafüredi sportegyesületben az 1920-as évektől több jeles személyiség is tevékenykedett. Továbbra is jelen volt még az alapító elnök, Lipcsey Ákos földbirtokos, akit az elnöki tisztségben 1923 tájától dr. Végh József ügyvéd követett. A TTC jegyzője volt 1915 óta Loczy Miklós, királyi telekkönyvvezető, aki még az 1930-as évek első felében is betöltötte ugyanezt a tisztséget. Loczy egyébként 1914-ben még a TTC aktív labdarúgója volt. Jeles személyisége volt Tiszafüred sportéletének dr. Nagy Dénes orvos is. Ő egyetemi évei alatt, 1922 és 1927 között a DEAC játékosa volt, de ezzel egy időben a TTC labdarúgó csapatának is tagja

továbbra is megmaradtak a regionális alszövetségek osztályai is, amelyek így országos szinten a negyedik vagy az ötödik osztálynak feleltek meg. Ezzel párhuzamosan azonban 1920. július 29-én 18 egyesület részvételével alakult meg a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) Labdarúgó Szövetsége. Később az Országos Levente Központ is szervezett különböző bajnokságokat.

9 Keletmagyarországi Sporthírlap. A Keletmagyarországí Kerület hivatalos lapja. Debrecen, 1920-1929. Debreceni Református Egyetem Kollégiumi Nagykönyvtára.

10 A TTC alapszabályainak módosítását az 1913. augusztus 10-én elfogadott, illetve géppel készített iratba, kézzel írták be. Ezek a beírások 1922. február

10-án és február 13-án születtek, és minden bizonnyal Lipcsey Ákostól származnak, aki még néhány évig az egyesület elnöke volt. Őt dr. Végh József követte ebben a tisztségben. Kiss Pál Múzeum, Gyarapodási Gyűjtemény. A Tiszafüredi Torna Club alapszabályai.

11 A Sport enciklopédiája, 1928.402.

volt mint kapus. 1925-től teniszezett is. 1932-től a TTC-nek választmányi tagja, 1934-től kluborvosa lett.12 Ebben az időszakban került Tiszafüredre Lipcsey Elemér is, aki ezt követően majd évtizedeken át meghatározó szereplője lesz a város sportéletének. Előbb mezőnyjátékosként, majd kapusként, később csapatkapitányként egészen az 1940-es évek közepéig a csapat erősségének számított. Kivételes szerencsénk volt, hogy az 1980-as években még személyesen ismerhettük, és visszaemlékezései révén számos adalékkal szolgálhatott a kezdeti évekről.13 Az ő közléseiből tudjuk, hogy az 1920-as években, sőt még az 1930-as évek közepén is működött a marhavásártéri pálya. Ez a „komisz pálya” tényleg rászolgált a karcagiak 1921-es minősítésére, hisz ideiglenes pálya volt. Ferge Károly visszaemlékezése szerint „áldatlan körülmények között futballoztak a pályán. Mert a pálya is kívánni valót hagyott maga után, mégpedig jócskán, mert ez a pálya minden évben két nagy országos vásárnak adott helyet, ami magát a pályát abszolút tönkretette... Minden vásár után, általában az őszi és a tavaszi vásár után, általában a gimnázium14 fiataljainak segítségével tették rendbe, ők nyújtottak segítséget a feltakarításhoz, gereblyézéshez... Általában a pályán még csak véletlenül sem lehetett látni olyan alkalmatos helyeket vagy szobákat, ahol ezeket a tisztálkodási dolgokat el lehetett végezni. Hanem volt egy faépítmény, de az a faépítmény sem korántsem a futballt szolgálta, hanem ez a volt a vásártéri cédulaház, ahol a nagy vásárok idején adták ki az állatok eladásához szükséges paksusokat. Tehát semmi köze nem volt a futballhoz.

A pályát feltakarítás után ugyan még támogatták a TÜZÉP-ről, ugyan akkor még nem TÜZÉP volt, hanem fakereskedés, fakereskedő, szénkereskedő, mészkereskedő, aki a mészport ingyen adta a csapatnak, amivel felmeszelték a pályát, akkor még nem szórták,... hanem fel meszelték. Nagy meszel őkkel húzták az oldalvonalat, határvonalakat. Tehát ez meg volt oldva, de ez sem sokáig tartott, mert a pálya teljesen nyilvános volt, és mindenki használhatta. Az állt meg rajta futballozni, aki akart, tehát teljesen ki volt téve koptatásnak... fű alig volt rajta, szinte csak ami természetesen nőtt fű... Imitt-amott látszott rajta egy kevés.”15

A labdarúgócsapat az 1920-as években nem szerepelt semmilyen szervezett bajnokságban. Ez nemcsak Tiszafüredre volt jellemző, hanem a vidéki sport egyik nagy problémája volt. A korabeli Keletmagyarországi Sporthírlap egyik 1927-es száma is szóvá tette ezt, amikor a kerületi I. osztály létszámának emelése érdekében foglalt állást. Az amatőr vagy öntevékeny sportban kevés ugyanis a tréning, még kevesebb a mérkőzések száma - elsősorban az anyagi feltételek elégtelensége és a tárgyi feltételek (pl. megfelelő pálya, sportfelszerelés) hiányában. „...Nyolc hónapra nyolc mérkőzés - szinte sorvasztó betegségét jelenti az amatőr sportnak...” „...bizony az amatőröknél a tréningek igen gyengék és igen hiányosak, és csak a mérkőzéseken szerzik meg a játékosok azt a kondíciót, ami a futballhoz szükséges... a játékosok az év nagy részében tétlenségre vannak kárhoztatva... az egyesületek hiányosságai miatt... ”16

12 Magyar sport é.n. Személyi adattár (Lipcsey Ákos, Lipcsey Elemér, Loczy Miklós, dr. Nagy Dénes, dr. Végh József)

13 Lipcsey Elemér sporttal kapcsolatos fotói, dokumentumai és szóbeli visszaemlékezései 1984-ben és 1985-ben kerültek be a Kiss Pál Múzeum Gyarapodási Dokumentációs Gyűjteményébe.

14 Itt vélhetően a polgári iskola diákjairól van szó az 1930-as években, hisz a tiszafüredi gimnáziumot 1951-ben alapították.

15 Ferge Károly (született 1921., Tiszafüred, Őz utca 11. szám alatti lakos) visz- szaemlékezése. Filmfelvétel. Főnix Tv, Tiszafüred, 2013. február 28-i adása, 58 perc

16 Keletmagyarországi Sporthírlap, (IX. évfolyam 23. szám) 1927. augusztus 1.4.

234