Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

A vallástudományi konferencia előadásai - Gecse Annabella: „…egyházy styljére nézve előkelőbb helyet érdemel…” Adalékok Méhi (Včelincei) XX. századi vallási néprajzához

TISICUM XXIII. - A VALLÁSTUDOMÁNYI KONFERENCIA ELŐADÁSAI-1934. január 25. - a püspök válasza támogató volt. Bár elviekben nem támogatta az efféle elcsatolásokat, ezúttal kivételesen mégis, mert ő is úgy ítélte meg, előnyösebb helyzetbe kerül Recske katolikus népessége, ha közelebb lesznek plébánosukhoz. Hangsúlyozta, mennyire fontos ez a református vidéken. Az elszakadás feltételéül szabta, hogy recski hívei teljesítsék kötelességeiket, fizessék be a rájuk kirótt terheket, valamint az abafalvi plébános küldjön szándéknyilatkozatot arról, hogy Recskét mint filiát plébániája befogadja.130- 1934. április 4-én Fuhrmann plébános a plébánia előtt álló Nepomuki Szent János-szobor ügyében fordult a püspökséghez. A szobrot Majoros Anna állíttatta 1857-ben, amikor alapítványt is tett fenntartására. Ennek kamatait kérte a plébános a szobor helyreállításához. Előzetes becslés szerint kb. 150 koronára volt szükség.131- 1934. április 27-én a püspöki helynök el is indította a 150 korona kiutalását.132 133-1934. május 8-án a plébános már jelentette is a kápolna helyreállítását. „Az Egyházhatóság által kiutalt 200, azaz kettőszáz koronát megkaptam, mely összegből nevezett kápolnát kijavíttattam. A súlyos téglaboltozatot, amely az egész épületet szétnyomta, leszedettem, s helyébe stukaturt tétettem s kivülről-belülröl kijavíttattam úgy, hogy jelenleg igen szépen néz ki és meg van a remény, hogy most már a kápolna léte egy évszázadra biztosítva van. ”m A költségek 429 koronát tettek ki addig, de még kb. 100 korona kiadás várható volt. A hiányzó összeget (tehát a 200 koronán felüli részt) a hívektől gyűjtötte össze.134- 1934. május 29-én küldte el a plébános a Havas-kápolna helyreállításának elszámolását.

A következő tételek szerepelnek benne:

I. Bevétel

1. Kiutalt kamatok -199,30 ke

2. Gyűjtésből - 312,30 kő Összesen-511,60 ke

II. Kiadások

1. Deszka, zsindely, cement, stb. -142,50 ke

2. Herceg kőműves 8 napszámja á 22 ke -176 ke

3. Szabó napszámos 4 napszámja á 10 ke - 40 ke

4. Szajkó Béla 3 napszámja á 10 ke - 30 ke

5. Mészért - 47 ke

6.8 szekér homok-40 ke

7. Góbis ácsmester munkája - 50 ke

8.1 kg festék - 4 ke Összesen: 529,50 ke Fedezetlen hiány: 17,90 ke.135-1936. július 8-án a plébános kérte, hogy a kegyesalapítványi pénztárból a plébánia két aktuális kiadását, összesen 495 koronát térítsék meg. Az egyik az oltár helyreállítása, amely munkáért 175 koronát fizetett a helybeli Kiss Antal asztalosmesternek. A főoltár még elődje idejében leégett, az égett helyeken a fát textilekkel pótolták. Ezt egészítette ki az asztalos új lapokkal. Az oltárlépcsőre összesen 320 koronáért vettek két szőnyeget, mert a régi nagyon kopott és csúnya volt.136

130 RPkL Méhi 993-934.

131 RPkL Méhi 1524-934.

132 RPkL Méhi 1524-934.

133 RPkL Méhi 2465-934.

134 RPkL Méhi 2465-934.

135 RPkL Méhi 2465-364.

136 RPkL Méhi 3568-936.- 1936. december 1-én a plébános összeírást készített azokról a személyekről, akik addig a napig nem rendezték párbér-tartozásukat. December 2-án levél kíséretében el is küldte a főhatóságnak. A név szerint felsoroltak száma 33. Mind a szószékről, mind „dobszó útján” kihirdette, kihirdettette őket a plébános, de ettől semmi nem változott.137 Arra kényszerült - levele alapján -, hogy végrehajtóval szerezzen érvényt jogainak, amelyeket a canonica visitatio-k mind említenek. Úgy érezte, hogy jóhiszeműségét hívei gyengeségként értékelik. A tűzifa járandóságot sem kapta meg, az a veszély fenyegette, hogy hamarosan nem fog tudni fűteni. Arról is hallott, hogy egyre szélesebb körben terjed az a vélemény: a papnak nem kötelező fizetni, attól tartott, a következő évben még kevesebben vagy senki nem akar majd fizetni.138- 1937. március 30-án az iskola miatt szaporodtak meg a gondok. Az állami tanfelügyelet és az egyházi iskola nem mindig volt azonos érdekű. A plébános levele arra enged következtetni, hogy a tanfelügyelet szembefordult korábbi saját véleményével, azzal, hogy a méhi és a tornaijai iskolát körzete élenjáró iskoláinak nevezte. A plébános sejtése az volt, hogy amint az igazgató személye megváltozott, úgy változott meg a vélemény is. Nagy fejlődés történt az iskola ügyében a plébános utánajárásának hála: új, ovális táblát tettek külső falára - az új címerrel, táblát hozattak, a gerendás mennyezetet bemeszeltették. Mégis gondok merültek fel mindezek kapcsán, ugyanis ekkor kezdtek az iskolás gyerekek a polgári iskola lehetőségével is élni, hol önszántukból, hol propaganda hatására. Éppen ez okozott fejtörést a plébánosnak, mivel az is a közelmúltban történt, hogy a második tanerő miatt az iskolát - a hívek akaratával szemben - bővíteni kellett. 1937-ben már úgy tűnt, fölöslegesen, a tanfelügyelő maga is úgy nyilatkozott kerülete gyűlésén, hogy megszűnik a második állás.139- 1937. augusztus 4-én a plébánia és a plébános bizonyára túl volt az építkezés gondjain, mert a könyvtár rendezése került sorra. Kemény Dezső esperes látogatása során meghagyta a plébánosnak, hogy a könyvtárat szedje rendbe. 1931 -ben, még a felújítási munkálatok kezdetén (és azok miatt) a könyveket a plébános felhordatta a padlásra. 1937-ben aztán visszahordták, rendbeszedték azokat, amelyiket szükséges volt, újra is köttették. Az értékes állományt - hogy értékét meg is őrizze - a plébános könyvszekrénybe, a plébánia előszobájába tervezte elhelyezni. Könyvszekrény azonban nem volt, azért akkor csináltattak 450 koronáért, amelynek kérte átutalását.140- 1939. március 23-án újabb misealapítványi rendezésre került sor (az 1930-as és 1933-as után). Mivel rengeteg alapítvány volt Méhiben, fokozatosan redukálni kellett a misék számát, ezúttal 17 szándék maradt érvényben a következő 5 évre, tehát 1944-ig.141- Talán 1939-ben vagy az 1940-es évek elején keletkezett az az irat, amelynek sorai egy bizonyára réges-régen lappangó és felszín alatt dolgozó ügyet részleteznek. A levelet írója a rozsnyói püspöknek címezte, keltezése nincs, aláírás helyett „Felderítő és Hírszolgálat tudósítója’’ szerepel a végén. A levél sok mindent megmagyaráz, főként a méhi hívek eddigiekben is említett viselkedésével kapcsolatban. A levelet írója többes számban kezdte, azzal, hogy kötelességüknek tartják beszámolni mindarról, amit a Felvidék visszacsatolása óta ők, mint

137 RPkL Méhi 3568-936.

138 RPkL Méhi 3568-936.

139 RPkL Méhi 7047-937.

140 RPkL Méhi 4245-937.

141 RPkL Méhi 723-944.

344