Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Hoppál Krisztina: Dayin és Dayin fényes tana – avagy xi’ani Nesztoriánus Sztélé. Adalékok a Nyugat receptiojának kérdéséhez
TISICUM XXIII. - A VALLÁSTUDOMÁNYI KONFERENCIA ELŐADÁSAI Kereszténység és Kína Noha a nesztoriánus keresztény közösség egyértelműen kimutatható Kína területén, a bizonyítékul szolgáló régészeti forrásanyag csupán a rangdinasztia időszakától, a VII. századtól keltezi a vallás kínai megjelenését. 1. kép: Tang-kori nesztoriánus falfestmény a berlini Museum für Indische Kunst gyűjteményéből A nesztoriánus vallás kínai elterjedése a 431-es ephesosi zsinatot követő kiközösítés, s keletre nyomulás folyamatának eredménye, amelynek Kína tekintetében legjelentősebb mérföldköveként Aluoben 635-ben kezdődő missziós tevékenysége tekinthető. A perzsa szerzetes érkezését egy 638-ban kiadott császári rendelet követte, amely egy szentély felépítését és huszonegy szerzetes elhelyezését engedélyezte. E hivatalos aktus arra enged következtetni, hogy a kereszténység nem lehetett teljesen ismeretlen Kínában Aluoben tevékenységét megelőzően sem.3 2. kép: Vallási szöveg a Tárím-medencéből 3 Erről részletesen: KOSA 2004.; THOMPSON 2009.274-275. Ebből kiindulva egyes kutatók - így Wang Weifan <0I!) - a vallás VII. századnál jóval korábbi, ll-lll. századi megjelenésével számolnak. Wang Weifan 2009-ben megjelent tanulmányában Han-kori [Kr. e. 206/202-Kr. u. 220] temetkezések falfestményeit és díszítményeit vizsgálva több, általa kereszténynek tulajdonított motívumot, mint a hal vagy a kereszt, gyűjtött össze. így a xuzhoubeli (ífjUtl) Jiunüdun (iiiclt) lelőhely 1954- ben feltárt temetkezésének falán látható ábrázolásokat vagy a haizhoui (Üj'H) Lianyungang (iísít) városból előkerült sír képeit.4 Ugyanakkor a jelenségeket környezetükből kiragadva, prekoncepciók egész során keresztül értelmezi, így a tudományosság keretein belül egyetlen Wang- féle, kereszténynek titulált jelkép sem tekinthető relevánsnak. Tang kozmopolitizmus - avagy a nesztorianizmus kínai történetének virágkora A források és régészeti leletek alapján a legkorábbi, bizonyíthatóan a kereszténységhez köthető emlékek a íang-dínasztia [618-907] időszakából kerültek elő. A Tang-ház idején a Su/'-dinasztia [581-618] uralkodása alatt újraegyesített Kínában a politikai és gazdasági stabilitás mind kulturális, mind művészeti vonatkozásban számos változást eredményezett. Megélénkültek a külkapcsolatok, a főváros, valamint a jelentősebb tengeri kikötővárosok számos külföldi kolóniának otthont adva nemzetközi központokká váltak. A VI-VII. század fordulóján a távolsági kereskedelem fellendülésével, s az abban résztvevő különböző közvetítő népek jelentőségének megnövekedésével párhuzamosan a sírokban az idegen eredetű (luxus)tárgyak is megszaporodtak.5 A szogd és perzsa kalmárok a Selyemút mentén számos, nyelvi, etnikai és vallási tekintetben is összetett központot kialakítva nem csupán áruk, de vallási- és ideológiai áramlatok, így a nesztorianizmus közvetítésében is jelentős szerepet játszottak.6 3. kép: Vallási szöveg Dunhuangból 4 WANG (iE) 2009. 5 WATT 2004.37. 6 CHEN 2009.197-198. 324
