Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Bagi Gábor: Legendák, tévelygések Szolnok város ezeréves történetében
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY A Veszprémben a XIV. században feltűnő Vezsenyieket sokáig az ott birtokos Vázsony úri nem tagjainak tartották. A közelmúltban azonban kitűnt, hogy ez a vélemény téves, és 1382 előtt a család nem birtokolt semmit a megyében. Felvetődött viszont a lehetőség, hogy a Vezsenyiek a Tisza mellől kerültek Veszprémbe.9 Ez lehetséges, sőt Vezsenyi Domokos fia Miklós mester 1347-es, a Cegléd melletti Erkesbuda adományozásakor játszott királyi kiküldötti szerepe, majd 1348-as túri és varsányi királyi officiálisi tiszte talán még erősíti is a gyanút.10 Mindazonáltal ez a felvetés sem problémamentes. A Tisza menti Vezsenyi javak közül ugyanis a XIV. század végén a kezükben lévő Tiszakürt és Tiszasas nem lehet a család ősi birtoka, mert 1348-ban a két falu még egy Rátold nembeli özvegyé volt. így csak utóbb, ezt követően szerezhették meg azokat. Bár konkrét adat nincs rá, ez lehetett a helyzet Abony és környéke kapcsán is. 1380. május 12-én ugyanis I. Lajos király meghagyta Vezsenyi Domokos fia Miklós fiai László, János Paládics (ma puszta a szolnoki délnyugati határban) és a mellette sejtett Tétmonostor birtoka elhatárolását a király Szolnok ingatlanától.11 Ilyen aktus pedig jobbára akkor fordul elő, ha valaki új birtokot nyer, és annak pontos határait is rögzíteni kívánja az ingatlanba való bevezetése során. így nagyon valószínű, hogy Paládics és Tétmonostor Tiszakürttel és Tiszasassal együtt, közel egy időben került a család kezébe.12 A Vezsenyiek, a Vezseny nem, valamint a Tisza menti Vezseny birtok kapcsolata teljesen máig sem tisztázott. A falu Engel Pál szerint 1358- ban már Vezsenyi Miklós kezén volt,13 és 1472 előtt is rendre a Vezsenyiek kezén tűnik fel. Korábbi adata ugyan nem ismert, de elgondolkodtató, hogy itt a Vezsenyi főág kihalása után a család egy mellékágának továbbélésére is következtethetünk. Ide tartozott az 1456-ban bekenyei előnévvel, majd 1465-ben anélkül említett Vezsenyi Demeter,14 1469- től négy évtizeden át viszont Vezsenyi Jánost említik (1505 táján mint Demeter fiát), aki többször pereskedett az összes Vezsenyi birtokért. Ő 1505-ben Vezseny és Kerekegyháza felét, a Vezseny határában lévő Bekenyét, valamint Tetétlen és Várkony részeit birtokolta, és mellesleg Külső-Szolnok vármegye követe volt a rákosi országgyűlésen.15 Az elmondottak alapján elképzelhető, hogy a Vezsenyi család Vezseny faluból (esetleg az ottani Vezseny úri nemből) származott, de ez kétséget kizáróan nem bizonyítható. A család egyértelműen egyetlen úri nemzetséghez sem kapcsolható, és a környékbeli megjelenése, megerősödése csak a XIV. század második felében, 1380 tájától adatolható. Ez pedig Szolnok környékén a Vezseny honfoglaló vagy úri nem korai ittlétét is megkérdőjelezi. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Vezsenyi család leszármazása alapján egy XIV. század elején feltűnő, sikeresen politizáló nemesi família országos karrierjét rajzolhatjuk meg. 9 HORVÁTH Richárd-KOPPÁNY András 2008.17-38. 10 ENGEL Pál-LÖVEI Pál 1992.53.; ENGEL Pál 1996. II. 258. 11 MKA Df. 259.539. 12 BAGI Gábor 2010.39-40. 13 ENGEL Pál-LŐVEI Pál 1992.54. 14 KNAUZ Nándor 1890.1. 245., MKA Dl. 15012.; GYÁRFÁS István 1870. III. 282.; BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 241.; MKA Dl. 16.323.; Dl. 16.292. 15 MKA Dl. 16.834,, 16.936.; BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 190., 242., 284, (Dl. 17.360., 81.735.); BOROSY András 2002.150- 151.; BÁRTFAI SZABÓ László é.n. (Dl. 39.355.) 2. Melyik is Jász-Nagykun-Szolnok megye és a Tisza-völgy legrégibb hídja? „Ismét látszanak az ország első állandó fa cölöphídjának maradványai. A Tisza alacsony vízállása miatt a hidat feltáró régész újabb vizsgálatokat kezdett. Az 1500-as évek végén elsősorban a kereskedelemben volt nagy szerepe a hídnak” - ez a cím és mondat volt olvasható az Index internetes portálon 2012. szeptember 11-én.16 Sajnos nem csak itt. A 2011-ben Szolnok helytörténete tanításához az általános iskolák 5-8. osztályainak kiadott kézikönyvben is ez olvasható: „Nevükhöz (t.i. a törökökhöz!) fűződik azonban az 1562-ben Güzeldzse Rüsztem budai pasa verette cölöphíd a Tiszán, amely - az időleges pusztulásokat leszámítva - az ország legrégibb hídja.”'7 A szolnoki hidat nevezték már a Tisza, a Tisza-völgy, Jász-Nagykun- Szolnok megye és a Kárpát-medence legrégibb hídjának, ám csak az első fogadható el igaznak, pontosnak. Bármily meglepő is, a hídépítés a honfoglalást követően a magyarság számára sem volt ismeretlen mesterség. Az Árpád-korban pillanatnyilag 38 megyében legalább három tucat ilyen építmény adatolható (kőhidak isi), a hiányzó, még nem feldolgozott történetű vármegyék alapján pedig a számuk legalább 70-100 közé tehető.18 A korabeli hidak azonban inkább a kisebb folyók, ágak felett épültek.19 És itt nem a szaktudással volt baj, hanem a kihasználhatósággal is. A Dunára, Tiszára nagy hidak kellettek, amelyek építése önmagában is nagyon sokba került, de az állandó fenntartás költségei is a kor mércéjével mérve rendkívül magasak voltak. A korabeli gazdaság fejlettsége, a kereskedelmi forgalom nagysága alapján hazánkban sokáig ráfizetéses lett volna egy ilyen szerkezet folyamatos működtetése, javítása. Időszaki feladatokra pedig kifizetődőbb volt a szétszedhető hajóhíd.20 Jász-Nagykun-Szolnok megye első hídjára a XII. század végén bukkanunk. A Zagyva alsó folyásánál Jánoshida (Pons Johannis) neve 1235-ben egy János nevű birtokos építette hídra utal, amelyről a település is a nevét vette.21 Jánoshida Szent Kereszt titulusú monostorát 1186 táján, III. Béla korában alapíthatták, és ekkor már a híd is létezhetett. Mivel a település a szolnoki és hevesi ispánsági várakat összekötő hadiúton feküdt, már korán jelentős forgalmat bonyolíthatott le.22 Megyénk második hídja Fegyvernekhez köthető, mely a XI. században a királyi fegyvernökök faluja volt. 1320. július 18-án Károly Róbert örökös nélkül elhalt személy földjeként Aba nembeli Compoldus fia Péter fia Gergely mesternek adta a Büdös-éren szedett vámmal együtt, ama 200 márka fejében, amit Gergely anyja által a királynak kölcsön adott. Az adomány megszabta a szedhető vámtételeket is. Egy mázsaszekér után fél fertő, posztót, sót szállító szekér után négy kisdénár, boroshordó 16 index.hu/tudomany/tortenelem/2012/09/11/ujra_latszik_az_orszag_elso_ hídja/ Lásd még: http://hir6.hu/cikk/68542/colopok_meredeznek_ki_a_ vizbol 17 M. ROMÁN Béla 2011.5. 18 GYÖRFFY György 1987-2000.1-IV. alapján 19 A kis folyóágaknál sokszor a kompokat nem lehet üzemeltetni a meredek partok és az alacsony vízállás miatt. 20 így 1514 májusában Dózsa serege Tiszavarsánynál épített egy nagy hajóhi- dat a Tiszán. 21 GYÖRFFY György 1987.104-105. 22 F. ROMHÁNYI Beatrix 2000. 34.; KÖRMENDI Tamás 2002. 45.; WEISZ Boglárka 2013.204. 170
