Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

Néprajz - Benedek Csaba: Nemzeti jelképekkel díszített tárgyak a Szolnok megyei múzeumok gyűjteményeiben

TISICUM XXIII. - NÉPRAJZ Hazai múzeumaink számos olyan tárgyat őriznek, melyek vagy valamely jeles történelmi személyhez köthetők vagy éppen őket ábrázolják. Ezek közül magasan kiemelkedik Kossuth Lajos személye.31 Az ő neve és képe szerepel legtöbb tárgyunkon, a magyar parasztság benne látta felszabadítóját.32 (31. kép) Nemzeti hőseink közül róla szól a legtöbb népdal s ő az egyetlen, kiről így énekeltek: „Kossuth Lajos édesapánk, Felesége édesanyánk. Nyugosznak ők mind a ketten Magyarország sírkertjében. Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza! (Méhtelek, Szatmár megye.)”33 31. A Kossuth-család, papírnyomat, Kisújszállás Ahol több híres történelmi személy szerepel, ott szinte mindig fellelhető Kossuth is. Annyira közkedvelt figurája a népnek, hogy üvegpohár és porcelán bögre is készült arcképével. A legtöbb neves történelmi személyiség azonban nem a népművészeti tárgyakon szerepel, hanem híres vagy kevésbé híres festők képeinek másolataként van jelen a falusi tisztaszobákban. A Petőfi halála, Kossuth búcsúbeszéde hazájához, Az aradi tizenhárom, a Rákóczi búcsúzik a feleségétől és gyermekeitől valamint egyéb hasonló papírnyomatok még ma is népszerűek és remekül gyűjthetők is vidéki utak alkalmával. Ocskapiacokon, használtcikk- vásárokon és régiségboltokban is szép számmal botlunk beléjük, ami korábbi népszerűségüket is mutatja. Ezek vidéki múzeumainkban is szinte kivétel nélkül fellelhetők. Múzeumaink közül a Jász Múzeumban találhatók olyan tárgyak, melyeken jeles személyeket örökítettek meg, ezek kivétel nélkül pásztorok által faragott eszközök. Kiemelkedik közülük egy pásztorbot és egy mozsár, melyeken rengeteg történelmi személyünket örökítették meg Szent Istvántól Kossuth Lajoson át Deák Ferencig. A magyar huszárság intézménye egészen Mátyás király koráig vezethető vissza, ekkortesznek említést először írásban róluk.^AXVIII-XIX. században élte fénykorát a „legmagyarabb fegyvernem ”, ebben az időben 35 állam 31 UJVÁRY Zoltán 1995. 93-97.; TARI Lujza: http://48asdalok.btk.mta.hu/ bevezető (2015.04.10.); TARI Lujza: http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/ kk_2002_04/cikk.php?id=454 (2015.04.10.), 32 BRACE, Charles Loring 2005.32-38. 33 JUHÁSZ Katalin: „A Kossuth-nóta” http://folkradio.hu/hir/3128 34 SÖFTEI István-ZACHAR József 1988.5.; BARCZI Zoltán-SOMOGYI Győző 1987.7. hadseregében tűntek fel a magyar mintára létrehozott huszárcsapatok. Ezek a legjobb erényeket honosították meg a nehézfegyverzetű lovascsapatok kora után, a tűzfegyverek meghonosodása ugyanis kedvezett a könnyűlovas csapatnemek beépülésének a reguláris hadseregekbe. Ezek a lovasok ugyanis az új - főként gyalogosokra támaszkodó - hadviseléshez alkalmazkodtak, de megtartották erényeiket; a szemtelen bátorságot, hányavetiséget, a nagy menetteljesítményeket, az ellátással szembeni igénytelenséget, a gyors manőverező képességet és öntevékenységet.35 A Rákóczi-szabadságharc 113 egysége közül hatvanhetet huszárok alkottak. A napóleoni háborúkban is kiválóan teljesítettek a huszáralakulatok, azután pedig az 1848-49-es szabadságharcban tűntek ki vitézségükkel. A magyar huszárok bátor helytállása, hőstetteik mind a népköltészet, mind a népművészet számára örök témát jelentettek s jelentenek a mai napig. Mindezt olyan katonák vitézsége alapozta meg, mint Mecséry Dániel altábornagy (1759-1823), a „legkeményebb (fejű) magyar huszár”, a napóleoni háborúk hőse,36 vagy Hadik András gróf (1710-1790), a Berlint megsarcoló tábornagy, a legsikeresebb pályát befutó huszár,37 aki kapott grófi rangot, volt budai kormányzó, Erdély katonai főparancsnoka, királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője, Bukovina kormányzója. Kevesen tudják, hogy élete végén kegyelmet eszközölt ki a madéfalvi veszedelem után Moldvába menekült székelyeknek, akiket Bukovinában telepített le. Két falut is róla neveztek el ott (Hadikfalva, Andrásfalva). A népköltészet és Jókai révén szintén mindenkinek ismerősen cseng Simonyi József báró neve (1771-1832, „Simonyi óbester”), aki már életében kivívta magának a „legvitézebb huszár” jelzőt.381819-ben egy nagyváradi tanárral megíratta életrajzát, amiben Háry János módjára mesélt életéről, katonai pályafutásáról, talán ez is okozta, hogy anekdoták, katonatörténetek tartják fenn máig nevét.39 Rendkívül hosszú lenne felsorolni azokat a huszárokat, akik idegenben szereztek dicsőséget eme magyar fegyvernemnek. Magyar mintára vagy magyarok közreműködésével jött létre a huszárság Oroszországban, Poroszországban, Svédországban, Hollandiában, Franciaországban s másutt is. Bercsényi Miklós gróf fia, László alapította a francia huszárságot, s vált ott marsallá. Magyar alapítású volt a francia Esterházy huszárezred is.40 A Nagykunságból származó Kováts Mihály ezredes (1724-1779) az amerikai függetlenségi háború idején George Washington lovasságának megszervezője és első kiképzője volt. íróink, költőink közül is sokan megénekelték a hős magyar katonákat, így akár a magyar nép hősi eposzaként is számon tartható János vitézben is huszárok verik szét a török sereget, s Kukorica János menti meg a francia királylányt. Viseletűk is magyar ízlésről tanúskodik. A vitézkötéses sujtással készült dolmány és mente, a bajuszos magyar csizma, a szűk, lábszárra simuló, zsinóros, vitézkötéses nadrág, a tarsoly, szablya, nyereg és nyeregtakaró, huszárcsákó és egyéb kiegészítők szintén a nemzeti jellegét hangsúlyozzák - a világ bármely táján is tűnik fel. Még a XVIII. századi „kötéllel való katonafogás” idején sem kellett Magyarországon ezt a fegyvernemet erőszakkal feltölteni (kötéllel verbuválni), a kiadott toborzási utasítások is kifejezetten „csendes” toborzást írtak elő a huszárok számára, annyira népszerű volt ez a katonatípus.41 Ehhez mérten díszítőművészetünkben is jelentős helyet foglal el. Habár az emberalakok (betyár, pandúr, huszár) ritkábbnak számítanak a virág- és madármotívumoknál, mégis jelentős csoportot képviselnek a 35 KEDVES Gyula 2000.30-31. 36 ODOR Imre 2000.34. 37 BARCZI Zoltán-SOMOGYI Győző 1987.30-37. 38 BARCZI Zoltán-SOMOGYI Győző 1987. 54-57.; SÖPTEI István-ZACHAR József 1988.16. 39 SÁNDOR István 1981.443. 40 NAGYRÉVI NEPPEL György 1973.31-38. 41 KEDVES Gyula 2000.36-37. 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom