Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Néprajz - Benedek Csaba: Nemzeti jelképekkel díszített tárgyak a Szolnok megyei múzeumok gyűjteményeiben
BENEDEK CSABA: NEMZETI JELKÉPEKKEL DÍSZÍTETT TÁRGYAK A SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMOK GYŰJTEMÉNYEIBEN 32. Huszáros kulacs koronás kiscímerrel és hazafias felirattal díszítve, Tiszafüred tárgyalkotó népművészetben. Közülük természetesen a huszárábrázolás a leggyakoribb.42 A népi kultúrában számos megjelenési formája ismert, nem csak a „Szolgálati időm emlékéül” felirattal ellátott katonai emléklapok kivont karddal rohamozó huszárja! A legnagyobb számmal természetesen a miskakancsók találhatók meg a gyűjteményeinkben.43 Habár mindegyik kerámiaközpont és mester más-más formát és színvilágot használt, mégis nagy szeretetnek örvend népünk körében ez a bor tárolására szolgáló kerámiaedény. Egy tiszafüredi pálinkás butella zöld mázára nem csak a huszárt karcolták rá, hanem a koronás kiscímert is fölé helyezték, és felirattal is ellátták: „Vivát Éljen a magyar Huszár”.44 (32. kép) A készítő Katona Nagy tiszafüredi fazekasdinasztiának azonban rengeteg hasonló 33. Miskakancsók, porcelánbögre és mézeskalács mintafa a szolnoki kiállításban 42 SELMECZI KOVÁCS Attila 2014.147-153. 43 FÜVESSY Anikó-GULYÁS Éva 1984.12.; FÜVESSY Anikó 2005.143-152. 44 A fotóját Selmeczi Kovács Attila is közli Heves megyei megjelöléssel. SELMECZI KOVÁCS Attila 2014.148. SELMECZI KOVÁCS Attila 2005.4-5. FÜVESSY Anikó 2005.83-84. gyönyörű kerámiatárgyát őrzi a Néprajzi Múzeum.45 A nagyiparban készült olcsó tömegárura példa lehet az a Csehországban gyártott porceláncsupor, melyre egy kivont karddal rohamozó huszárt festettek. Az altrohlaui porcelángyárban magyar fogyasztók igényeire készült termékre ráfestették a nemzeti színeket is, igaz felcserélték s fordítva, a zöld színnel kezdve ábrázolták.46 Ezenkívül kerámiakulacson és mézeskalács mintafákon is találkozunk huszárábrázolással. Utóbbiak több múzeumi gyűjteményben is megtalálhatók, ami nem is véletlen műve, hiszen egészen a legutóbbi időkig az egyik legnépszerűbb vásárfia volt. (33. kép) A tükrös szív után a vitézkötéses, sujtásos, lovon ülő huszár volt a mézeskalácsosok legtöbbet eladott terméke.47 A Szolnokon bemutatott kiállításban a legújabb, legfiatalabb keletkezésű tárgyak között mutattunk be napjaink kézműves termékei közül jó néhányat (fazekasok pálinkás butellái, tányérjai, kancsói, szalmafonók dísztárgyai, kézművesek kulcstartói), melyet jó volna gyűjteményeinkbe is behozni.48 (34-35. kép) Minderre azért is szükség volna, mert a címeres tárgyaknak a rendszerváltás óta nagy divatja van hazánkban, így megyénkben is. A falvainkban és városainkban megjelenő nemzeti jelképek között azonban találkozhatunk a szép, míves munkák mellett számos bóvlival, ipari tömegtermékkel is. Ami érdekes lehet számunkra, hogy számos esetben a nemzeti szimbólumok közé újabbak is furakodnak, melyek a társadalom kisebb csoportjai számára szintén a magyarsághoz tartozást fejezik ki.49 Ki gondolná például, hogy az erdélyi címer bizony sokak számára ennek mélyebb kifejezése, mint a hivatalos magyar változata? Az árpádsávos lobogó számos ember magyarságának erősebb kifejezése, mint a trikolór. Elgondolkodtunk-e azon, hogy Magyarország legnépszerűbb labdarúgócsapata, a Ferencváros az 1899-es német alapítása óta hogyan jutott odáig, hogy ma a „legmagyarabb csapat”, s ha valamely külföldi együttes ellen játszik, nemzeti sorskérdésekről, ha pedig kikap, majd mindenki nemzeti tragédiáról beszél?50 Az eddig felsorolt nemzeti szimbólumok minden népréteghez eljutottak, s a népi kerámiákon s különféle tárgyegyütteseken keresztül beszivárogtak a városi lakásbelsőkbe is. A magyar népi díszítőművészet gyakori és kedvelt szimbóluma lett a koronás kiscímer, mely mind a pásztorok, parasztok, mind pedig a kézművesek által készített tárgyakon megjelent. Az ilyen tárgyakat azonban nem csupán a falusi emberek használták s vásárolták előszeretettel, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukását követően számos nemes csatlakozott hozzájuk, s már csak a nemzeti ellenállás miatt is magyaros viseletét (cifraszűr, suba) öltöttek, a magyarságra emlékeztető emléktárgyakkal vették körül magukat. Ezeket a régi s új, hétköznapi vagy ünnepi használati eszközöket nem csupán manapság, de már a XIX. század végén, a XX. század elején is sokan gyűjtötték. A nemzeti színű szalag napjainkban minden harmadik ember kocsijában megtalálható, a koronás kiscímer számos fazekasterméken, népi kerámián rajta van. Hasonlóképpen kedvelt tárgyak városi lakásbelsőkben is a népi kerámiák közül a miskakancsók (számos szolnoki háztartásban találkozni velük), a különböző típusú pálinkás butellák, de találkozunk nemzeti szalagos szalmafonatokkal, különféle címerábrázolásokkal is. Ahogy ma is számos rendezvényen, vásáron vehetünk ilyen tárgyakat, régen is ugyanígy szerezték be elődeink ezeket, vagy készítették saját maguk számára. 45 FÜVESSY Anikó 1979.192-218. 46 SELMECZI KOVÁCS Attila 2005.11. 47 SELMECZI KOVÁCS Attila 2005.5-6. 48 A szűkös anyagi lehetőségek sajnos erre eddig nem sok lehetőséget biztosítottak. 49 A témáról konferenciát is szerveztek: L. JUHÁSZ Ilona 2007.36-37. 50 BAU János 1998.85-105. 155
