Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY 6. Állandó török veszélyben: a keresztény hírszerzés és az oszmán válaszlépések A végvár építésének költségeit jelentős részben a pozsonyi Magyar Kamara finanszírozta, csakúgy, mint Zay Ferenc és Balassa János fizetését. A két kapitány például a sójövedelmekből kapta.629 630 Más volt a helyzet az építőmunkások és a várőrség javadalmazásával, hiszen azt nagyobb részben az Udvari Kamara utalványozta, mégpedig a magyarországi hadi fizetőmester által. így amikor Matthias Fuchs 1550. „okt. 25-én Egerbe érkezett, s innét 28-án Sukán János számtisztet posztóval és pénzzel előre küldvén, 30-án maga is Szolnokra elment.’*® Serédy György királyi biztos 1550. évi számadásából kiderül, hogy Szolnokra vezényelt „ 150 lovast és 200 gyalogost, akik Szent Tóbiás ünnepétől, másképpen szeptember hó 8-ikától december 31-ik napjáig, tudniillik az Úrkrisztus születésének az [1550- 1551-ik évi] évfordulójáig voltak ott a királyi felség szolgálatában, amely időnek a tartama három hónap és 25 nap volt;-a 150 lovasnak a fizetése egy hónapra, három magyar forintjával 450 forintot tett ki,-a 176 lovasnak631 a fizetése kettő forintjával kitett 352 forintot,-a húsz káplárnak [tizedesnek], a két dobosnak, valamint a két zászlóhordozónak a fizetsége három forintjával kitett 12 forintot;- a kapitányok hópénze havonként kitett [...>] 150 forintot,- a Szolnokba kiküldött fentírt teljes hadinép egy teljes hónapi fizetsége kitett 974 forintot, ugyanazoknak a hadinépeknek a három hónapra és 25 napra eső összes fizetsége kitett 3073 forintot.”632 I. Ferdinánd 1550. október 5-én a magyarországi hadi élelmezési mesternek, Sigmund Wilpachernek feladatául szabta Szolnok kapcsán, hogy „nevezzen ki oda élelmezési tisztet, a várat jól lássák el, az élelmet oda csak venni lehet, de az friss legyen.”633 A döntés később megszületett, és- a már többször emlegetett - Wolf Helmant nevezték ki élésmesternek.634 1551. március 30-án az uralkodó „megparancsolta Fuchs-nak, hogy az egri »vorratgeld«-ből adjon a szolnoki vár építkezésére,”635 A király 1551. szeptember 29-n írta Erasm Teufelnak, „hogy adjon 1200 rFt-ot [rajnai Ft] Wolf Heinman »unnserm profandtverwalter zum Zolnockh«-nak, marha és egyéb élelemvásárlásokra. Mivel Bécsből ebben a veszélyes időben nem tudnak pénzt adni, vegye el a hadi fizetőmester segédjétől. ”636 A kiadásokat tovább növelte, hogy figyelmet kellett fordítaniuk a hírszerzésre is, nehogy az oszmánok megzavarják a munkálatokat. Nagy volt tehát a nyomás, így az állandó török veszély miatt a kiadási jegyzék szerint637 638 az építkezés első nyolc hónapja alatt 27 esetben küldtek ki kémet.636 A 629 THALLÓCZY Lajos 1885.53.55. 630 GYÁRFÁS István 1879.44. A szolnoki őrség egyik későbbi (1552. április 12.) fizetéséről lásd: SARUSI KISS Béla 2009.79. 631 Itt elírás történt és minden kétséget kizáróan gyalogokról van szó (KERTÉSZ Róbert 2010.). Ezt támasztják alá az iratban szereplő összegek is, ugyanis egy végvári gyalogos katona fizetése hagyományosan havi 2 forint, míg a huszároké 3 forint volt. Lásd: ACSÁDY Ignácz 1888.249.; SZENDREI János 1888.422-423. 632 BENEDEK Gyula 2007.157. 633 KENYERES István 2005.292. 634 GYÁRFÁS István 1885.26., 33.; SZENDREI János 1889.136.; ILLÉSSY János 1893.655.657.660.662.; SARUSI KISS Béla 2008.496.515. 635 SARUSI KISS Béla 2008.496. 636 SARUSI KISS Béla 2008.515-516. 637 ILLÉSSY János 1893.651-653. 638 SZEGŐ Pál 1911.121. forrásban összesen hat név szerepel,639 de egy alkalommal Szentivány falu bírójának szolgálatait ugyancsak igénybe vették erre a célra. Nagyon valószínű, hogy az alkalmazott kémek és megbízások tényleges száma ennél magasabb volt, ugyanis Zay Ferencnek a Magyar Kamara prefektusához, bethlenfalvi Thurzó Ferenchez640 írt felterjesztésében még további négy személyről szerezhetünk tudomást.641 Ezen kívül pedig Áldana 1550. szeptember 30-ai levelében az alábbiakról értesítette Ferdinánd királyt: „Mindennap érkeznek hozzám emberek Pestről, hogy a pasa642 már táborba szállt, és Szegedről, ahol a szandzsákbég hasonlóan tett. Ők mindenről beszámolnak nekem, ami arrafelé történik, és úgy vélem, hogy hasonlóan mindent elmondanak a pasának, arról, ami itt zajlik. Bár jó lenne ezt megakadályozni, de lehetetlen, hiszen jelenleg hét generáció dolgozik itt, és kevesebben vannak azok, akik e vár építésén ügyködnek és egyben Őfelsége hívei, és többen azok, akiket a Fráter643 bír és ők jó szívvel csatlakoznak hozzá. Én úgy látom, hogy ő utasítja őket, ugyanakkor ellát minket rendesen élelemmel. Akiket törökbarátnak tartanak, azok irányába nagy tiszteletet mutatunk, mert a Gróf ezt parancsolta nekem.1,644 A levél utóiratában így folytatta: „Ahogy megírtam ezt, megérkezett nagy sietséggel egy kém Szegedről, hogy a törökök teljességükben átkeltek a Tiszán egy helyen, amelyet Csongrádnak hívnak, innen mintegy öt mérföldre, azzal a céllal, hogy utánpótlásunkat elvágják és a lehető legnagyobb rosszat okozzák nekünk. Elküldtem pár megbízható embert, hogy az igazat megtudjam. Ezen körülmények között készülődünk, hogy fogadjuk őket, ha ellenünk jönnek. Akik elmentek, azok azzal a biztos hírrel jöttek vissza, hogy néhány török az említett helyen át akart kelni a folyón, három jól felfegyverzett lovasuk csónakkal el is indult, de a csónak felborult és mindhárman belefulladtak, erre a többiek visszafordultak és nem keltek áf.”645 Don Bernardo az október 23-án kelt levelében pedig arról tudósít, hogy „a pasa Csanád melletti táborából egy kém jött hozzám és elmondta, hogy látott két kapitányt kijönni a várból, amelyet ott Fráter György birtokol és látta, hogy rendkívül részegen tértek vissza, és nem tudta meg, hogy miről tárgyaltak. Úgy hiszem, hogy holnapig bármikor megérkezik egy másik és értesít arról, ami történik.”6*6 1550 szeptemberében, azaz éppen az építések legkritikusabb kezdőfázisában a fegyveres összecsapás csak egy hajszálon múlt. Salm főhadparancsnok 1550. szeptember 17-ei levelében azt írja Nádasdy Tamás országos főkapitánynak: „A budai pasa - amint a kémeink beszámoltak nekünk - heves haragra gyúlt, mondják, hogy a zászlóját mozgósította és a török császár hadinépeit ezen országunk minden részéből összehívta, a hadinépeit a Dunántúlról átvezényelte, a hadiszereket Pestre átszállittatta és ezzel a nagy készülődéssel az a szándéka, hogy a királyi felség hadinépeit kiűzze Szolnok helységből, vagy pedig őfelsége tartományának más 639 Baráth István, Bernáth István, Fynthyth (Fynthyth, Fynthyt) Mihály, Kis János, Török Benedek, (Várkonyi) Török István. 640 Thurzóra újabban: GECSÉNYI Lajos 2010. 641 „Sowan [Sován/Sovány] István - kinek a társa, midőn őket Nándorfehérvár felé küldtem a török kikémlésére, elfogatott és megnyúzatott - és Németh János, a kinek testvére, Németh Péter Lippánál a török által megöletett”. Lásd: KÁRFFY Ödön 1911. 597. Lásd még: GYÁRFÁS István 1885.47-49. 59. 642 Kászim budai pasa (1548-1551). Lásd: GÉVAY Antal 1841.6.; DÁVID Géza 2005.328.338. 643 Fráter György. 644 KORPÁS Zoltán 1999.96-97. 645 KORPÁS Zoltán 1999.97. 646 KORPÁS Zoltán 1999.99. 422
