Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Selmeczi László: Balaszentmiklós és a kunok
SELMECZI LÁSZLÓ: BALASZENTMIKLÓS ÉS A KUNOK működő plébániát említ, s közülük is a tiszántúli részen csupán egyet, a tiszazugi Istvánházát (ma Pusztaistvánháza Kunszentmárton határában). Mint köztudott, a népességszám erőteljes csökkenése tette lehetővé és szükségessé a kunok betelepítését az alföldi, köztük a tiszántúli területekre is. A tatárjárást követő pusztulás után a Tiszántúl folyó menti falvai, melyeknek lakói a Tisza árterében el tudtak menekülni, éledtek leginkább újjá.66 Az 1215-ben hevesi várnépek lakta Bal(l)át, amelynek templomát Szent Péter tiszteletére szentelték fel, 1261-ben, majd 1279-ben mint nemesek lakta települést a hasonló státusú Szajollal és Tiszapüspökivel (1261: Tizapispuky), az egri püspökség birtokával együtt említették.67 Azonban Barta nem települt újjá.68 Szakállast 1319-ben Károly Róbert mint örökös nélkül elhalt ember néptelen (vacua et habitatoríbus destituta) birtokát adományozta el, bár az új tulajdonosoknak sikerült oda jobbágyokat telepíteni.69 Bataszentmiklós minden bizonnyal leginkább annak köszönheti létét, hogy a település, szemben a forgalomból kieső Bálával, közvetlenül a Szolnokról Debrecenbe tartó főútvonal mellett jött létre. Története az írásos források alapján csak 1399-től követhető. Múltja homályba vész. Szentmiklós névalakja viszonylag korai egyházára, illetve annak patrocíniumára utalhat.70 Amikor Szentmiklós a forrásokban felbukkan, még a Balaiak birtoka.71 Szentmiklós falu a XVI. század elejére mezővárossá (oppidum) fejlődött. Oláh Miklós 1536-ban a Tisza „keletipartjának" jelentős településeként sorolta fel Ballával és Varsánnyal együtt.72 A középkori Balaszentmiklós falu és temploma Szentmiklósi Sebeők Sámuel református lelkész XVIII. századi leírása szerint a mai református templom közelében emelkedett. Akkor még álltak falai. Az egykori falu nyomai ennek a templomnak a környékén találhatóak.73 Kovács Gyöngyi és munkatársai által 1997-ben végzett terepbejárások szintén nem igazolták Bala(Török)Szentmiklós tatárjárás előtti keletkezését, sem Árpád-kori alapítását.74 Azonban a településnek 1399. évi első okleveles említésénél minden bizonnyal évtizedekkel korábban kellett keletkeznie... A Bala és Bala/Szentmiklós települések közti szoros kapcsolat birtokjogi- lag is igazolható, ugyanis Szentmiklós XV. századi földesurai a Balaiak.75 66 GYÖRFFY György 1987.51. 67 A Balára vonatkozó adatokat összegyűjtötte GYÖRFFY György 1987. 69., majd nyomában BAGI Gábor 2001.149-150. Szajolról először összefoglalást készített KOVACSÓCZY István. 1886. 308-321. Lásd még: GYÖRFFY György 1987.132. Tiszapüspökire vonatkozóan GYÖRFFY György 1987. 127-128. 68 GYÖRFFY György 1987.69.; H ÉJA László 2010.28. 69 GYÖRFFY Lajos 1956. 42. A szolnoki szandzsák 1571. évi összeírása 16 házat és templomot tartott nyilván. GYÖRFFY György 1987.132. 70 Legutóbb Héja László foglalkozott Törökszentmiklós tekintetében ezzel a kérdéssel. Összefoglalva az eddigi névtani kutatások eredményeit azt hangsúlyozta: „Noha nem kizárható, hogy már a 12. században is keletkezhettek templomcimet tartalmazó helynevek, mégis ezek létrejöttét zömmel a 13. század közepétől a 14. század közepéig tartó időszakra tehetjük.” HÉJA László 2010.11. 71 BAGI Gábor 2001.151. 72 OLÁH Miklós 1985. 67. „...a Tisza keleti partján van Bállá, Szentmiklós, Varsány..." 73 TÓTH Sándor 1957.62.; KOVÁCS Gyöngyi 2001.230-232. 74 KOVÁCS Gyöngyi 2001.229. 75 KOVÁCS Gyöngyi 2001.229. Itt szükséges megemlíteni, hogy a Bala családnévnek a határ település- neveihez való kapcsolódása (Bala, Balaszentmihály,76 Balaszentmiklós) a Szalók nemzetséghez tartozó Bálái család itteni korábbi birtoklását is elképzelhetővé teszi.77 A Balaiak a XV. század közepéig különböző méltóságok viselői voltak a világi hivatali hierarchia második vonalában.78 Szentmiklós 1399-ben, első okleveles előfordulása idején, nevéből következően már biztosan templomos hely volt. Ebben az évben a verpeléti nádori közgyűlésen „szentmiklósi Pozsár nevezetű Miklós (didi Pasar de Zenthmyclos) fiai: István, Mihály, valamint László Bálái (de Bala) Tamást és Miklóst valamint mindenki mást" eltiltottak „Szentmiklós és Bala nevezetű falubirtokok", s a Bala határain belül található „halastavak megvételétől" és a két falubirtok „hasznai, termései és haszonvételei beszedésétől vagy eltulajdonításától".79 Ebből az adatból Bagi Gábor arra következtetett, hogy a Pozsárok már évtizedekkel korábban is birtokolhattak itt, s beházasodás révén rokonságban állhatták a Balaiakkal.80 Egy 1404-ben kelt oklevél arról is tudósított, hogy Pozsár Miklós fia István és testvére (talán az 1399-ben említett Mihály) Simon királyi ajtónállómester familiárisai voltak.81 A szentmiklósi Pozsárok intenzíven védték tulajdonjogaikat. Erre következtethetünk a már említett 1404-ben kelt oklevélből, amelyben Ga- rai Miklós nádor utasította Antal fia János mestert, a kunok albíráját és helyetteseit, hogy a Pozsárok általuk elvett birtokait „késedelem nélkül, épségben és sértetlenül visszaszolgáltatni" kötelesek.82 Hogy a nádor a kunok albíráját utasította a birtokok visszaadására, minden bizonnyal amiatt történhetett, hogy az oklevélben meg nem nevezett birtokokhoz a Pozsárok a kunoktól jutottak hozzá, azonban a kunok ezeket a birtokokat visszakövetelték, és ideiglenesen vissza is szerezték. A Pozsárok a tiszavarsányiakkal is pereskedtek. Egy 1417-ben keletkezett oklevélből arról értesülhetünk, hogy a már 1399-ben is említett Pozsár István és László, valamint három megnevezett (tiszajvarsányi polgár pereiket békésen lezárták.83 Viszont abból az 1468. június 20-i adatból, amely arról tudósított, hogy Nagypói Jakab, Albert és Fülöp, másrészt Bálái György, Barcza (Barczai) László, s Pozsár Máté fia Miklós Balaszentmiklósról perükben megbékéltek,84 arra következtethetünk, hogy a szentmiklósi birtokosok a nagypói kunok földjeire kívánták rátenni a kezüket. A későbbi tulajdonosok közül a Csulai családot kell még megemlítenünk. A Hunyad megyei román kenéz család Hunyadi Jánostól kapott nemességet. Csulai Vlad Hátszeg vidéki szerény birtokú nemes kenéz hét fia közül öt ért el magas közéleti rangot, Ficsor László jajcai, majd Szörényi, Kende Miklós sabáci, Móré György Szörényi és nándorfehérvári bán, 76 1486-ban néhai Bálái György egykori birtokaként szerepel más településekkel együtt. Helye ismeretlen. BAGI Gábor 2001.151. 77 BAGI Gábor 2001.144. 78 BAGI Gábor 2001.143. Bálái Jakab fia Kaba Demeter a Kőszegiek familiárisa a XIV., Bálái Domokos a Garaiaké a XV. század elején, Bálái Tamás fia János a Jolsvaiak szolgálatában állt, s 1440-ben Borsod megye országgyűlési követe volt. A családból a legérdekesebb pályát alighanem Bálái György futotta be, aki 1334-ben a királyi kúria jegyzője, és a Bebek család familiárisa, 1446-1449 között erdélyi alvajda, s több alkalommal is Borsod megye országgyűlési követe, illetve tisztviselője. 79 BENEDEK Gyula 1996.338. 80 BAGI Gábor 2001.144. 81 BENEDEK Gyula 1997.276.; uő 2011.50. 82 BENEDEK Gyula 1997.278-277.; uő 2011.50. 83 BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.12. 84 BBENEDEK Gyula 1996.b 271-272.; BAGI Gábor 2001.144. 367
