Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Szentpéteri József: Az Avar Kaganátus hatalmi központjai – a hringek
Szentpéteri József Az Avar Kaganátus hatalmi központjai - a hringek* Bevezetés A Kárpát-medencei avar korszak* 1 (i.sz. 567 és 895 között) kutatásának mindmáig megoldatlan kérdése a hatalmi központ vagy központok helyének meghatározása. Az írott történeti források2 kizárólag az avar birodalom fennállásának utolsó szakaszára, a VIII-IX. századforduló tájára vonatkozó adatokat tartalmaznak a kagáni székhelyről, a hringrői,3 az ezt megelőző időszakra nézve csak feltételezésekre szorítkozhatunk. Az avar korszak régészeti hagyatékának4 (jelenlegi becslések szerint kb. 4.000 lelőhely) legtöbb információt tartalmazó hányada a fegyveres és lovas temetkezéseknél5 került elő; ezeknek elterjedési térképeken6 való elemzésén alapulnak azok az állítások, melyeket az alábbiakban munkahipotézis formájában fogalmazok meg. A kora avar korszak (567-626) központja: Zamárdi térsége (Somogy megye) Az avar társadalom7 rétegződésének vizsgálatakor a mintegy 1.200 fegyveres-lovas lelőhely elterjedési térképei alapján8 kitűnt, hogy a bizonyosan Baján-dinasztiabeli időkben a Duna folyása szerinti jobb oldalon húzódnak a legjelentősebb lelőhelyek, vagyis a Dunántúlon, annak is a keleti részén találhatók a leggazdagabb lelőhelyek.9 A Magyar Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Intézetének adattárában 1993 szeptemberében bukkantam arra az 1971-ben készült fényképre (1. ábra),10 amely szerint a Balaton déli partján, helyileg a Zamár- di-Kútvölgyi-dűlő területén egy furcsa légi régészeti jelenség bontakozott ki. Hossza mintegy 1.000 méter, szélessége 350-400 méter közötti, a Balaton irányába futó széles árkok által közrefogott terület nagysága pedig meghaladja a 30 hektárt. A feltételesen földvárként leírható objektum a part felé lejtő, időszakosan kiszáradó üledékgyűjtő völgyek felhasználásával készülhetett. Az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának építését megelőző régészeti feltárások 2002 óta folytak a közvetlen * Tanulmányom orosz nyelven elhangzott a Karel Skorpil (1859-1944) and the Bulgarian medieval archeology című pliszkai konferencián 2009. október 2-án Bulgáriában (Pavel GEORGIEV szerkesztésében sajtó alatt). 1 BÓNA István 1984.; BÁLINT Csanád 1989.147-192.; POHL, Walter 2003. 2 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1986., uő 1998. 3 POHL, Walter 1988. 306-308.; SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998. 286-294. 4 SZENTPÉTERI József 2002.; DAIM, Falko 2003. 5 SZENTPÉTERI József 1993a, uő 1994. 6 SZENTPÉTERI József 1996. 7 BÓNA István 1984.319-324,333-336.; uő 1988b 437.; POHL, Walter 1988. 163., 170-174., 186-189.; ZÁBOJNÍK, Jozef 1995. 8 SZENTPÉTERI József 1994.; uő 1996. 9 SZENTPÉTERI József 1994.237. 10 Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. Nr. 1971/1187/4576. 1. ábra: Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő, 1971. Forrás: HM Térképészeti Kht. Fig. 1: Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő, 1971. Aerial photo: Archives of the Institute of Cartography of the Ministry of Defence 2. ábra: Zamárdi és környéke (1: temető; 2: kohótelep; 3: település; 4: feltételezett objektum) Fig. 2: Archaeological sites in area of Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő (1: cemetery; 2: smelting settlement; 3: servicing village; 4: earthen fort) 169
