Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Szentpéteri József: Az Avar Kaganátus hatalmi központjai – a hringek

3. ábra: Jelentősebb kora avar kori lelőhelyek a Kárpát-medencében (A: Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő, feltételezett kagáni központ) Fig. 3: Major sites of early Avar period in the Carpathian Basin (A: Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő, the assumed hring)

közelben, és egy olyan földvár"-szolgáltató faluK-kohótelep3 11 12 13 14 15-temetőu alkotta településegyüttes képét rajzolják ki (2. ábra),16 amely összességében megfelel egy korabeli hatalmi központ16 jellemzőinek (3. ábra).17

A közép és késő avar korszak (626-795/803) hatalmi központja: Solt-Tételhegy (Bács-Kiskun megye)

A Kárpát-medence népvándorláskorának legutóbbi összefoglalásai - a Karoling-kori írott forrásokra támaszkodva - egyöntetűen a Duna-Tisza közére teszik az avar kagán székhelyét (Regia Avarorum Hring),18 ám nem

11 SZENTPÉTERI József 2009.236-241.

12 KISS Viktória 2004.; SÜMEGI Pál et al. 2004.; KISS Viktória 2007.; HONTI Szilvia et al. 2006,29-32.

13 GALLINA József Zsolt - HORNOK Péter - SOMOGYI Krisztina 2007.

14 BÁRDOS Edith 1995.; BÁLINT Csanád 1995, 312-315.; BÁRDOS Edith 2000.; BÁRDOS Edith - GARAM Éva 2009.

15 SZENTPÉTERI József 2009.252,15. ábra.

16 BÓNA István 1988a 110.

17 SZENTPÉTERI József 2002, Karte 3.; PATAY Pál 2008, Abb. 19.

18 KISS Attila 1988. 85; WOLFRAM, Herwig 1987. 258-259.; POHL, Walter

1988.306-308.; BÓNA István 1988b 451-453.; BÁLINT Csanád 1995.312315.; SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998.286-297.

lehet tudni sem a pontos helyét, mint ahogyan azt sem, hogy mettől meddig szolgált a kaganátus hatalmi központjaként.

Bóna Istvánnak (és e cikk szerzőjének) egy, a IX. századi Kárpát-medence történeti viszonyait ábrázoló térképén,19 valamint egy 1998-ban készült rajzon Bóna professzor feltételezése szerint a Tételhegy egykor alkalmas lehetett a Duna-Tisza közére lokalizálható avar uralmi központ (a hring) helyszínének (4. ábra). Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Trogmayer Ottó professzor a Múltbalátó című könyvében20 (,,A község határában, az országútiéi keletre hatalmas, ezen a területen egyedülálló, elhúzódó kiemelkedés vonzza a tekintetünket.’), ezzel az avar kagán szállását ő is a Tételhegyre helyezte.

A feltételezett hring a Bács-Kiskun megyei Tételhegy (névvariánsa: Tételhalom, Titel, latinul: Titlus) lelőhelyhez köthető. A természetföldrajzi értelemben vett tanúhegy Solt határának keleti részén, a dunaföldvári és bölcskei rév közelében, a kecskeméti és kiskőrösi műút között, a Duna medrétől légvonalban mintegy 7 km-re fekszik, melyet kőzetanyaga miatt a folyó a mederváltásai során sem hordott el. Az ÉNy-DK irányban elhelyezkedő, kissé nyújtott ovális, mintegy 100 hektáros (!) kiterjedésű domb legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 114 m, ezzel 17 méterrel emelkedik ki az egykori ártérből (5. ábra).21

19 BÓNA István - SZENTPÉTERI József 1994.

20 TROGMAYER Ottó 2005.108.

21 LÁSZLÓ János felvétele, 2005. Civertan Bt., Budapest.

170