Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Király Ágnes: Újabb adatok az alföldi Gáva-kultúra temetkezéseinek problémájához: birituális temető Tiszabura–Nagy-Ganajos-háton

KIRÁLY ÁGNES: ÚJABB ADATOK AZ ALFÖLDI GÁVA-KULTÚRA TEMETKEZÉSEINEK PROBLÉMÁJÁHOZ: BIRITUÁLIS TEMETŐ TISZABURA-NAGY-GANAJOS-HÁTON temetőjével állította párhuzamba: véleménye szerint mindkét lelőhely egy- egy kiscsoportos - esetleg családi - temetkezőhelyként értelmezhető.'86 Corláteni-Chi§náu csoport 16. Brannte (Ri§cani tartomány, Moldovai Köztársaság) és Fmnzeni (Neamt megye, Románia) A két lelőhelyről Oleg Levitki 1994-es monográfiájában említett a Corláteni- Chi§náu-csoporthoz tartozó halomsírokat.187 Részleteket csak a brani§tei temetkezésről tudhatunk meg: a halom rendkívül bolygatott állapotban ke­rült feltárásra, a felszínén különböző méretű kövek feküdtek. A köpenyben kalcinált csontok és kisebb kövek keveredtek a földdel. A halom közepén, nagyjából 1,2 méter mélységben találták meg a kirabolt központi sírt, mely eredetileg hamvasztásos rítusú volt. A sírgödör alján négy edény, tálak és fazekak maradtak érintetlenül.188 11. Cotu Morii (la§i megye, Románia - IX.B1.2) A lelőhelyen egy La Téne-korú telep részben megsemmisítette a Coriátení- Chi§náu csoport sík temetőjét, ahonnan három teljes és több bolygatott sírt sikerült megmenteni. A hamvakat rejtő urnákat tállal fedték, melléjük 1-4 darabból (perem fölé húzott fülű csészékből, kisebb tálkákból) álló edénymellékletet helyeztek.189 18. Ia§i-Crucea lui Ferent (Jászvásár-„Ferenc-kereszt”, la§i megye, Romá­nia) Jászvásár területén, a „Ferenc-kereszt” nevű műemlék közelében, ház­építéskor bukkantak rá egy kora vaskori temetkezésre. A leírás szerint a trapéz formájú sírgödörben két bikónikus/gömbös testű, tállal fedett urna helyezkedett el, melyek közül a nagyobbikban égett emberi csontok, a ki­sebbikben pedig a hamvakon kívül két pödrött végű bronz huzalkarika is volt. A két urnában lévő csekély mennyiségű emberi maradványok alapján nem volt biztosan megállapítható, hogy azok ugyanazon vagy két különbö­ző személyhez tartoztak-e.190 19. Trife^ti (Neamt megye, Románia) A Prut folyó egy alacsony teraszán 1959-ben egy öt edényt tartalmazó kora vaskori hamvasztásos sír került elő. Az ötből négy bikónikus (kannelurás és díszítetlen) edényben feltehetőleg egy anya és gyermeke hamvai kerültek elhelyezésre, míg az ötödik edénnyel - egy tállal - az egyik urna tetejét borították le. Az egyik kisebb edényből előkerült egy összeégett, csavart bronzkarperec is.191 A hamvasztásos temetkezéshez közel egy vele egykorú csontvázas sír is előkerült, amelyben a halott ülő helyzetben, arccal északkeletnek helyez­kedett el.192 A koponyához közel egy hamvakkal teli rétegben állatcsontok voltak. Egy további - bizonytalan korú és kultúrához nem köthető, de az előbbihez hasonló jegyeket mutató - sírban egy jobb oldalára fektetett szarvasmarha 186 LÁSZLÓ 1994.58. 187 LEVIJKI 1994a. 67. 188 LEVITKI 1994a. 70. 189 LEVITKI 1994a. 68. 190 LEVITKI 1994a. 68. 191 LÁSZLÓ 1994. 108; http://www.monumenteiasi.ro/siLarheologic. php?id=158,2009.05.05., 18:18. 192 LÁSZLÓ 1994.108. csontváza alatt kerültek elő emberi maradványok. A sír földje egy ovális foltban sárgára égett.193 20. Vasiui (Vászló, Vaslui megye, Románia) A lelőhelyen az 1970-es években két kora vaskori hamvasztásos urnasír került elő. Az egyik urna további melléklet nélkül került elő, a másik sírban az árkolt díszű urnát egy tállal fedték le, benne egy bikónikus fejű, bekarcolt díszű bronztű is előkerült.194 195 Ugyanebben a temetőben két Hallstatt-kori korhasztásos sírra is bukkantak, a halottak mellett a sztyeppéi Belozerka- kultúra jellegzetes kerámiája és egy bronzborotva került elő, amely érdekes etnikai-kulturális kérdéseket vet fel.196 Bizonytalan, rosszul adatolt vagy revíziót igénylő magyarországi lelőhelyek 21. Battonya-Vörös Október Tsz. Homokbányája 1978-ban Szabó J. János tett közzé a lelőhelyről egy, szerinte a Gáva-kul- túrához tartozó sírt.196 22. Csongrád-Homoktanya G. Szénászky Júlia 1970-es előzetes közleményében egy homokdombon előkerült (Gáva?) urnasírról számolt be.197 23. Csongrád-Petőfi utca Trogmayer Ottó leírása alapján egy homokdombon késő bronzkori (Gáva?) urnasírokat találtak.198 24. Gyoma Maráz Borbála 1974-ben számol be arról, hogy egy Árpád-kori temető te­rületén talált hamvasztásos sírban Gáva- és Csorva-típusú kerámia került elő.199 25. Kék-Teiekhegy Melis Katalin 1964-ben a Kék-kövesszeghegyi Gáva-telep közelében talált urnatemetőről tudósított.200 201 Valójában a Rétköz őskori településtörténetét feltérképező terepbejárásai során bukkant a lelőhelyre, amelyről szakdol­gozatában a következőket írja: ,4 község Ny-i határában, a (...) terület leg­magasabb pontja a Telekhegy. Minden oldalán nagy széles homokos lan­kával körülvett dombon a zóki kultúra egyik feldúlt temetőjét találtam meg. A domb tetején hamus foltokat és rosszul égett csontdarabokat találtam, a zóki kultúra jellegzetes edénytöredékei mellett. A cserepek az egész domb felszínén, kisebb csoportokban voltak. (...) A zóki kultúra cserepei mellett koravaskori, szintén temetőből származó, cserepeket is talált19 am."20' Leírá­sából sem itt, sem később nem derül ki, hogy a Gáva-kultúra leleteit pon­tosan milyen összefüggésben találta, így - hitelesítő ásatás híján - köny- nyen előfordulhat, hogy ebben az esetben csupán a kora bronzkori temetőt felülrétegző Gáva-településről van szó. 193 LÁSZLÓ 1994.109. 194 LÁSZLÓ 1994.109. 195 LÁSZLÓ 1994.109. 196 SZABÓ 1978.271-re hivatkozik: KEMENCZE11984.152. 197 G. SZÉNÁSZKY 1970.5-re hivatkozik: KEMENCZE11984.152. 198 TROGMAYER 1963-ra hivatkozik: KEMENCZE11984.154. 199 MARÁZ 1974.9.; MRT IV/2. Taf. XXV. 1-8.; KEMENCZE11984.156. 200 MELIS 1964-re hivatkozik: KEMENCZE11984.157. 201 MELIS 1964. 71. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom