Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Király Ágnes: Újabb adatok az alföldi Gáva-kultúra temetkezéseinek problémájához: birituális temető Tiszabura–Nagy-Ganajos-háton

TISICUM XXII. - RÉGÉSZET 26. Mezőberény-Békési úti körgát 1971-ben Maráz Borbála Csórva- és Gáva-típusú kerámiát tartalmazó urnasírokról számolt be, a leleteket részletesen nem publikálták, és egy­előre revíziójuk sem történt meg, így azokról további információ nem áll rendelkezésünkre.202 27. Mezőcsát-Burokhalom A miskolci Herman Ottó Múzeum leltárkönyve alapján Kemenczei Tibor 1984-ben egy (állítólag) égett csontokkal és hamvakkal együtt előkerült omphalosos csészét, bronzbaltát és két karperecét közölt.203 28. Muhi-Nagyhomokdűlő Kemenczei Tibor 1984-ben egy szórványként előkerült csészét, fazekat, bronzborotvát és két huzalkarikát közölt, melyekről feltételezi, hogy sír­hoz tartozhattak.204 29. Nyíregyháza-Bujtos Kemenczei 1984-ben néhány Gáva-edényt (két urnát, egy fazekat, egy „kancsót”, két tálat és egy csészét) közölt a lelőhelyről. Állítása szerint a lelőkörülményekről csak azt lehetett biztosan kideríteni, hogy a tárgyak egy sírból származtak.205 30. fíákóczifalva-Rokkant-föld Csányi Marietta előzetes jelentése szerint 2006-ban egy megelőző fel­tárás során a lelőhelyen a Gáva-kultúrához tartozó urnatemető egyetlen sírját sikerült feltárni.206 Valójában egy emberi hamvakat nem tartalmazó, gödörbe állított ép edényről volt szó, melyről az ásatók feltételezték, hogy az - legalábbis szimbolikus - urnasír.207 31. Szabolcsveresmart-Malomérszög-dűlő Melis Katalin 1964-ben a lelőhelyről származó urnasírokat közölt.208 Fent említett rétközi terepbejárása alapján szakdolgozatában a következőket írja: ,A községtől, K-re, hajdani szigetként emelkedő, magasabb homokos domb alkotja a Malomérszöget. (...) legmagasabb pontja a Malomhegy, tetején és D-i lankáján a zóki kultúra jellegzetes cserepei között, szétdúlt koravaskori temető sírjait is megfigyeltem,”209 ,A kultúra jellegzetes cse­repei kupaconként különíthetők el, egykori urnák vastagfalú aljtöredékei körül kisebb edények töredékei. A lelőhelyen egymástól nagyobb távol­ságban négy feldúlt sir edényeinek töredékeit szedtem össze.”210 A nyír­egyházi Jósa András Múzeumban sikerült a leletek nyomára bukkannom, azonban az itt említett négy sír helyett csupán két különböző együttest találtam, melyben durva fazekak töredékei, illetve néhány fényes fekete oldaltöredék volt. Sajnos a lelőhelyen hitelesítő ásatásra nem került sor, 202 MAFIÁZ1972.13.; KEMENCZE11984.159. 203 KEMENCZE11984.159. 204 KEMENCZE11984.159. 205 KEMENCZE11984.160. 206 Előzetes jelentés: CSÁNYI 2007. 207 Tárnoki Judit és Csányi Marietta szíves szóbeli közlése. Hasonló leletek egyre nagyobb számban ismertek a Gáva-kultúra különböző településeinek objektumaiból. A jelenséget szélesebb körben egyelőre még nem vizsgálták, így nem állapíthatjuk meg biztosan, hogy azok háztartási szerepű edények, rituális együttesek vagy szimbolikus sírok voltak-e. 208 MELIS 1964-re hivatkozik: KEMENCZE11984.162. 209 MELIS 1964.65. 210 MELIS 1964.108-109. de a leletek nagy valószínűség szerint egy elpusztított Gáva-temetőből származnak. 32. Tárnáméra 1966-ban Kalicz Nándor számolt be a település közelében előkerült ur- nás, hamvasztásos sírról.211 33. Tiszafüred-Tiszaszőlős, Alsórétipart Az előzetes jelentés szerint 1987-ben egy leletmentés során a Gáva-kul- túra néhány erősen rongált állapotban lévő urnasírját tárták fel.212 Valójá­ban itt is a rákóczifalvihoz hasonló jelenségről volt szó: az ásatók a lelő­hely pusztulófélben lévő szélén, egy szűk gödörben előkerült, a talpára állított nagyméretű tárolóedényt véltek sírnak, ám később kiderült, hogy az hamvakat nem tartalmazott.213 34. Tiszakeszi-Tatárdomb Kemenczei Tibor 1984-es rövid leírása szerint a lelőhelyen az 1940-es években csatornázási munkálatok során megsemmisítettek egy Gáva- urnasírt, amelyből csupán néhány lelet: az urna és hat csésze töredéke került a Nemzeti Múzeumba.214 35. Tiszakeszi-Tiszapart I. lelőhely Az 1960-as években a Tisza Tiszakeszi és Szódadomb közötti szaka­szán, terepbejárás során egy gátépítés által elpusztított urnatemetőből származó cserepeket gyűjtött Kemenczei Tibor. Elmondása szerint né­hány töredékben kalcinált csontok is voltak. A hitelesítő ásatáskor régé­szeti jelenséget nem találtak.215 A Gáva-kultúrkör emberi maradványokat tartalmazó településobjektumai Alföldi vagy klasszikus Gáva-kultúra 1. Balmazújváros-Tömöri-tanya II. lelőhely (Hajdú-Bihar megye, Ma­gyarország - IX.B2.1) 2006-ban egy nyíltszíni Gáva-település sekély, kerek gödrében egy gyer­mek (Inf. II.) kitekeredett pózban, a hátán fekvő teteme került elő, melyet látszólag az objektumba dobtak.216 2. Berettyóújfalu-Nagy-Bócs dűlő (Hajdú-Bihar megye, Magyarország -IX.B2.2) 2005-ben egy nyíltszíni Gáva-település perifériáján fekvő kerek gödörben egy adultus-maturus korú nő teljes váza került elő, amelyet látszólag sza­bályosan, jobb oldalára zsugorított pózban helyeztek el.217 211 KALICZ 1966.32-33. 212 TÁRNOKI—SIKLÓDI-CSEH 1988. 213 Tárnoki Judit szíves szóbeli közlése alapján. 214 KEMENCZE11971.70.; idem 1984.167. 215 KEMENCZE11971.34.; idem 1984.166. 216 A feltárásokat Szolnoki László vezette, akinek ezúton is köszönöm, hogy a leletanyagot a rendelkezésemre bocsátotta. SZOLNOKI 2007.; ZOFFMANN közöletlen. 217 A 2004-2005-ben végzett megelőző feltárásokat Dani János vezette, akinek a leletanyag rendelkezésre bocsátását és az előzetes feldolgozásban nyújtott segítségét ezúton is hálásan köszönöm. DANI et al. 2006.; DANI- SZILÁGYI2006.; ZOFFMANN 2007.46. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom