Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Hegedüs Gabriella: Rzeczpospolita királyválasztó intézményeinek kialakulása és azok működése – Báthory István lengyel trónra jutásának tükrében (1574–1576)
HEGEDŰS GABRIELLA: A RZECZPOSPOLITA KIRÁLYVÁLASZTÓ INTÉZMÉNYEINEK KIALAKULÁSA ÉS AZOK MŰKÖDÉSE - BÁTHORY ISTVÁN LENGYEL TRÓNRA JUTÁSÁNAK TÜKRÉBEN (1574-1576) megszületett a Nihil növi (semmi újat) alkotmány, mely kimondta a szenátus és a képviselőház, azaz az alsóház egyenjogúságát, és azt, miszerint törvényt csak mindkét ház hozzájárulásával lehet hozni.40 Ezzel a nemesség kerekedett felül, hiszen a törvényhozás az ő kezébe került, s ezt további kiváltságok megszerzésére használta fel a későbbiekben. Létrejött a szenátusból és a képviselőházból, vagyis a két házból (két táblából) álló országgyűlés, melyhez csatlakozott még a „külön tényezőnek" tekintett „király az országgyűlésben" intézménye.41 A területi gyűlések, az úgynevezett szejmikek választották meg a központi szejmbe küldendő képviselőket, ahol így területenként, vajdaságonként két-két küldött foglalt helyet. A szenátus tulajdonképpen az idők során kissé módosult királyi tanácsból alakult ki.42 A köznemesség politikai jogok megszerzésére irányuló törekvéseit, illetve az ezzel kapcsolatos programokat executiós harcnak nevezzük.43 A reformokért vívott harcának következő jelentős állomása az 1537-es rokosz (a konföderáció egyik sajátos formája, amelyet később a király elleni ellenállási mozgalomnak tekintettek44), vagyis az országgyűlésen megjelenő egész nemesség királyellenes felkelése volt, amelyen I. Zsigmond kiadta a Nihil növi alkotmány elveinek elfogadásáról szóló nyilatkozatot. Majd az 1562-1563-as országgyűlés következett, ahol törvénybe foglalták, hogy az egyházi ítéleteket világi bíróságok hajtsák végre; a tisztségeket halmozni nem lehet; és elfogadták az 1504. után adományozott jogok és javadalmak visszavételét; valamint egy állandó hadsereg felállítását, melyet a királyi birtokok jövedelméből tartanak fenn.45 A köznemesség politikai térnyerését fogja később kiteljesíteni az articuli Henriciani (henriki- cikkelyek) és az úgynevezett pacta convecta (a nemesség szerződése a leendő uralkodóval, annak kötelezettségvállalásairól) jóváhagyása az 1572-73-as és az 1574-75-ös interregnum idején. De térjünk vissza a lublini unió dátumához: ekkor már Litvániában is hasonló helyzetben volt a nemesi réteg. Az évszázados lengyel kapcsolatok révén fokozatosan átvették a szomszéd ország törvényeit és szokásait, és ez folytatódott az államszövetség létrejötte után is (1588-ban például a III. statútumban a litván jogot idomították a lengyelhez).46 1569 után a politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok egységesedése mellett voltak kisebb különbségek, megmaradtak a hagyományos litván szerkezetek is.47 Itt ugyanis személyesen függtek a nagyfejedelemtől, és a társadalom is tagoltabb volt, hiszen a függőségi helyzetben lévő, bojároknak nevezett nemesek csak a társadalmi ranglétra alsóbb fokán helyezkedtek el, a különleges előjogokkal rendelkező pan-ok (urak) és a legnagyobb hatalommal (és földbirtokkal) rendelkező hercegi, fejedelmi családok alatt.48 Érthető tehát ez utóbbi főuraknak az uniótól való hú- zódozása, hiszen 1569-től nem csak a két ország nemeseinek, hanem a litván nemesek maguk közötti egyenlőségét is törvény mondta ki.49 40 GEBEI Sándor 2001/b. 9.; GEBEI Sándor 2007.11-12.; SZOKOLAY Katalin 1996.45. „nihil növi" = semmi újat nélkülünk; DAVIES, Norman 2006.177. nihil növi = Nie o nas bez nas = Rólunk nélkülünk semmit. 41 TOPOLSKI, Jerzy 1989.111. 42 SZOKOLAY Katalin 1996.45. 43 TOPOLSKI, Jerzy 1989. 111.; SZOKOLAY Katalin 1996. 46. (egzekúciós mozgalom) 44 DAVIES, Norman 2006.277. 45 TOPOLSKI, Jerzy 1989.112-113.; SZOKOLAY Katalin 1996.47. 46 TOPOLSKI, Jerzy 1989.110. 47 PERÉNYI József 1962.95. 48 DAVIES, Norman 2006.180. 49 DAVIES, Norman 2006.180.; GEBEI Sándor 2007.8. Ezenkívül Litvánia különállását erősítette a hivatalos orosz nyelv elterjedése és használata, de a tökéletes összeolvadás legnagyobb gátja a vallásszabadság korlátozása volt. A nagyszámú protestáns és pravoszláv népesség, majd a breszti vallási uniót követően létrejött görög katolikus egyház követőit a római katolikus lengyel lakosság hitüket elhagyóknak, elfordulóknak tekintették.50 (A kor egyik legnagyobb problémája ez, jelentőségét jelzi, hogy az 1575-ös királyválasztáson szinte valamennyi jelölt kortesbeszédében felmerül majd a vallási helyzet kezelésére és megoldására vonatkozó ígéret!) A XVI. század folyamán tehát a slachticz újabb és újabb privilégiumokat szerzett meg, ezzel együtt folyamatosan korlátozta az egyház, a polgárság és a parasztság jogait. Az ekkor már zárt rendet alkotó nemesség gyakorlatilag az állam valamennyi lakosának ura, s kiváltságaikat az általuk meghozott jogszabályok tömkelegé biztosította. Hamarosan lehetőség nyílt arra, hogy ez az új, megerősödött, „arany demokráciában” élő nemesség tovább növelje befolyását, hiszen a Res Publica nemesi szabadságainak legfontosabb, elsődleges és nélkülözhetetlen feltétele a királyválasztás előkészítéséhez (convocatio), királyválasztáshoz (electio) és a koronázáshoz (coronatio) kapcsolódott.51 3. Az első szabad királyválasztás 1572-ben, mindössze három évvel a lublini uniót követően Zsigmond Ágost halálával rendkívüli helyzet állt elő: a lengyel nemesség ugyan rendelkezett a szabad királyválasztás jogával, azonban eddig nem került sor ennek gyakorlására, hiszen a Jagelló-háznak Litvániában öröklési joga volt, így ha nem akartak elszakadni, a Jagelló-ház valamely tagját, általában éppen a nagyfejedelmet kellett megválasztani királlyá. Zsigmond Ágost halálával azonban kihalt a Jagelló-dinasztia férfiága, így sor kerülhetett az egész nemesség részvételével megejtett, első szabad királyválasztásra.52 A több mint másfél éves interregnumot követően a trónigénylők közül végül a francia Valois-házból származó Henriket koronázták királlyá, akinek azonban komoly engedményeket kellett tennie a lengyel-litván trónért cserébe. Tulajdonképpen a Zsigmond Ágost halála és Henrik koronázása között eltelt időszakban alakulnak ki véglegesen a nemesség elsőbbségét biztosító intézmények, a királyválasztáshoz kapcsolódó eljárások. Ezek az elvek lesznek a későbbiekben legnagyobb befolyással a lengyel királyok és litván nagyfejedelmek uralkodására.53 A szejm ellenvetés nélkül elfogadta a választási eljárás, valamint a nemesség királyválasztásának előfeltételeiről, a pacta conventa részleteiről szóló javaslatokat, és megerősítették a vallás- és lelkiismereti szabadságokat. 1573. májusában az országgyűlés viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen döntött az uralkodó személyéről, pedig ez volt az első szejm, amelyet a Varsó melletti Wola-mezőn tartottak 40 ezer nemes részvételével.54 Ezen az országgyűlésen született meg a 21 pontból álló ún. articuli Henriciani, amely erősen megkötötte ezután minden újonnan választott király kezét, és leszűkítette működési területét. Valois Henrik maga és 50 GEBEI Sándor 2007.9. 51 GEBEI Sándor 2007.11. 52 PERÉNYI József 1962.96. 53 GEBEI Sándor 2007.12. 54 DAVIES, Norman 2006. 332.; HÜPPE, Siegfried 1894.140. Báthori István megválasztása volt az első, melyet itt tartottak. 579
