Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Hegedüs Gabriella: Rzeczpospolita királyválasztó intézményeinek kialakulása és azok működése – Báthory István lengyel trónra jutásának tükrében (1574–1576)

TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY

utódai nevében esküvel fogadta, hogy megtartja a nemesség szabad királyválasztási jogát [ius electionis) „örök időkre” (wiecznymi czasy),55 örököseit nem ülteti majd a lengyel trónra, és azok még címükben sem használhatják a lengyel király titulusát. Vagyis a Rzeczpospolita nem örökletes, hanem választó monarchia. Ezen kívül a külügy és a hadügy teljes mértékben a nemesek befolyása alá került, és mindennemű diplomáciai tevékenységhez a szenátus beleegyezésére volt szükség; a király zsoldosokat nem fogadhatott fel, és háborút vagy népfelkelést is csak a szenátus engedélyével kezdeményezhetett. Kimondta: az országgyűlés kétévenként összehívható; adót a szejm engedélye nélkül az uralkodó nem vethet ki; de még az esetleges házasságkötéséhez is a szejm beleegyezése szükséges. A törvények végrehajtása fölött tizenhat szenátor őrködött, és az utolsó cikkely a törvény mindenhatóságát deklarálta, hiszen a király általi megszegésük azt jelentette, hogy a nemesi nemzet mentesül „a szófogadás és hűség alól", és jogot nyer akár a fegyveres felkelésre is az uralkodó ellen.56 Az uralkodóval való szembeszegülés egyenesen nemesi kötelességgé vált!57

Ebből az intézkedésből, a henríki-cikkelyekből a Rzeczpospolita nemessége szinte valamennyi kiváltságát levezethette, hiszen a királyválasztások előfeltétele a Res Publica szabadságjogainak szentesítése lett.58 Ezzel a nemesek tulajdonképpen egy új rendet hívtak életre a király személyében. Ez a rend garantálta ugyan valamennyi szabadságjogukat, ugyanakkor kölcsönös függőségbe taszították egymást: a király a szejm nélkül nem cselekedhetett, de az országgyűlés tárgyalásképtelen volt az uralkodó személyének és beleegyezésének hiányában. A szakiroda- lomban nincsen megegyezés arról, hogy a lengyel király hatalmára mely definíció volna a legalkalmasabb,59 mindenesetre a királyt hivatalosan is a köztársaság egyik rendjének nevezik, a szejm beszédeiben is gyakran harmadik rendként szerepel.60 Az viszont bátran kijelenthető, hogy ezen törvények születése meghatározó pillanata a lengyel-litván történelemnek, hiszen ettől a pillanattól fogva a Rzeczpospolita valamennyi választott uralkodójának trónra lépéséhez elengedhetetlen feltétel a már meglévő jogok és kiváltságok megtartása.

Hamarosan lehetőség is nyílt az első, már henriki cikkelyek alapján történő királyválasztásra. Valois Henrik 1574. februári koronázását követően nem sokkal bátyja, IX. Károly francia király váratlanul meghalt, és a „nemesi köztársaság” királya alig 4 hónap uralkodást követően június 19- re virradóan titokban elhagyta Lengyelországot, hogy elfoglalja a megüresedett francia trónt. Henrik ugyan a későbbiekben sem mondott le a lengyel koronáról, címei között élete végéig szerepelt a titulus, de soha többé nem tért vissza a Rzeczpospolita területére.61 A király szökését követően a Rzeczpospolita kiszolgáltatott helyzetbe került, hiszen a rendszer működésképtelenné vált a központi hatalom hiányában. A szoros függőségnek köszönhetően a Res Publica uralkodó

55 GEBEI Sándor 2007.9. „wolne obieranie zostalowszem stanom koronnym"

56 SZOKOLAY Katalin 1996. 47^18.; GEBEI Sándor 2001/b 9-10.; DAVIES, Norman 2006.272.

57 DAVIES, Norman 2006.272.

58 GEBEI Sándor 2007.12.

59 DAVIES, Norman 2006.273.: egy cég életfogytiglan kinevezett igazgatója; HÜPPE, Siegfried 1894.124.: a szenátus elnöke, más nézetek szerint államfő, államelnök

60 HÜPPE, Siegfried 1894.124.

61 DAVIES, Norman 2006.336.

nélkül magatehetetlen volt.62 A törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtás megbénult - és ezzel együtt maga az állam is. Az országban anarchia ütötte fel a fejét, amely Krakkó környékét érintette legsúlyosabban. A két évvel ezelőtt egymással viaskodó két párt (a „francia” és a „német”) vezetői egymásnak estek, megindult az erőszakos korteskedés, a fegyveres csoportok egymás birtokait dúlták fel, és nem volt ritka a vallási alapon történő erőszakoskodás sem.63 Kezdetben még arról sem tudtak dönteni, mi történjen az uralkodóval, így az 1574 augusztusában ülésező szejm hat hónap türelmi időt adott Henriknek, hogy visszatérjen a trónra.64 A nemesség csak ennek letelte után, 1575. május 12-én (egy viszonylag gyors, mindössze 3 napig tartó szejm keretei között),65 a Stezyc melletti gyűlésén nyilvánította hivatalosan is megüresedettnek a köztársaság trónját, melyet az érsekprímás (a gnieznoi érsek), jelen esetben Jakub Ucharíski jelentett be.66 Ugyancsak ő, az egyházi hatalom első számú embere jogosult intézkedni az ilyenkor megszokott módon a király nélküli országban beállt interregnum alatt, mint iterrex.67 68 így a „megüresedés” mellett a gnieznoi érsek a Varsóban tartandó királyválasztást előkészítő (convocation országgyűlés időpontját is kitűzte. A királynélküliség ideje alatt 1575. október 3-án69 kezdődő királyjelölő szejm mellett az interrex hívhatta össze a királyválasztó országgyűlést, és ő jelöltethette ki azt a bizottságot, amely előkészítette a pacta convecta-t, hiszen az ő feladata volt (régensként) az utód megválasztási folyamatának az előkészítése.70 Mindeközben sorra jelentkeztek a trónjelöltek, hiszen a Rzeczpospolita jelentős, egyelőre független politikai tényező, uralkodójának kiléte valamennyi európai eseményre hatással lehet, így a király személye az egész kontinensre kiterjedő általános jelentőséget kapott.71 A Habsburg-ház három jelölttel képviseltette magát, Miksa császár mellett fia, Ernő, valamint I. Ferdinánd fia, Ferdinánd herceg is jelentkezett a trónra. IV. (Rettegett) Iván orosz cár is részt kívánt venni a vetélkedésben, valamint a

I. (Öreg) Zsigmond lengyel király lányának, Jagelló Katalinnak a férje III. (Vasa) János svéd király is. A ferrarai Alfons d’Este herceg gazdagsága révén jöhetett számításba, de voltak támogatói a cseh Rosenberg Wil- helmnek is. Természetesen „Piastok”-at, nemzeti királyjelölteket is emlegettek a megüresedett trónnal kapcsolatban, leggyakrabban Jan Kostka sandomíerzi, Mikotaj Mielecki podóliai és Andrzej Tgczyiíski betzi vajdák kerültek szóba. A lista végén pedig ott szerepelt a gyakorlatilag esélytelen Báthori István erdélyi fejedelem neve.72

62 GEBEI Sándor 2001/b 12.

63 GEBEI Sándor 2007.24.

64 GEBEI Sándor 2007. 25.; DAVIES, Norman 2006. 338.: itt kilenc hónap szerepel

65 HÜPPE, Siegfried 1894.136.

66 GEBEI Sándor 2001/1-2.1.

67 Uo., 1.; HÜPPE, Siegfried 1894. 136. Ha nincs gnieznoi érsek, akkor a kuráviai püspök intézi mindezt.

68 GEBEI Sándor 2001/b 10.,GEBEI Sándor 2007.14.; HÜPPE, Siegfried 1894. 136.: konvokacyjny

69 GEBEI Sándor 2001/b 15.

70 Uo., 10-11.; DAVIES, Norman 2006.270.

71 HALECKI, Oscar 1995.123.

72 GEBEI Sándor 2001/c 1., DAVIES, Norman 2006.338.

580