Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Selmeczi László: Balaszentmiklós és a kunok
SELMECZI LÁSZLÓ: BALASZENTMIKLÓS ÉS A KUNOK által) magyar nemesi jogon létrehozott feudális magánbirtokká vált. Az elpusztult vagy elpusztásodott, régészetileg mindmáig nem azonosított, Aposka később Törökszentmiklós határába olvadt. Benedek Gyula szerint: „ha ma létezne, úgy Törökszentmiklós belterületére esne annak a déli oldalán.”'3' Chwna, Chwneghaz 1389-ben Szent Fábián és Sebestyén vértanúk egyháza körül lévő kunok szállásán, amelyet minden bizonnyal a Karcagok uraltak,132 kiegyezett Jakab fia Miklós és János fia Miklós Waychunnypei kun Szendre (Zendre) fia Jakab Alonnypei kunnal, aki visszaadta nekik a tőlük elvett Újszállás más néven Zakegyház kun szállást.133 Mint Györffy György megállapította, a „Waychunnipe (Baj-csun „az igaz úr” népe)” és ,J\lonnype (egy Alyn „Homlok” nevű kun népe) szállásnevek ugyanúgy a birtokos nevét tartották fent, mint a Csorbajánosszállása vagy Besemihályszállása nevek.134 Kérdés, hogy hol tarthatta Baj-csun a szállását? Györffy György úgy vélte, hogy a Chun, Chuna, Chuma nevek Baj-csun-ra az 'Igaz úrra’ vonatkoznak. Következésképpen Baj-csun népe a Chuneghaz, Chunahaza, Chumaeghaz nevű településen élt, s ez a település azonos volt ma a törökszentmiklósi határ részeként ismert Szenttamással (1466- tól Zenththamas alio nomine Chwna).'35 Mint már említettük, 1395-ben Újszállást, Alonnépét, Abcsikszállást, Póhamarát és Kolbazszállást a hasonnevű kun szék központját Csunegyházi János fiai Jakab, Lőrinc és László, valamint Jakab fiai Miklós, Tamás és László kun nemesek136 közösen birtokolták, ami arra mutat, hogy a felsorolt keresztény nevű nemes kunok Kolbaz (és testvérei) leszármazottai lehettek. 1406-ban Csunaegyházi (de Chwnaeghaz) Jakab fia Miklós és János fia Jakab kunok kérésére Zsigmond király átírta Lackfi István nádor fentebb említett 1389-ben kelt oklevelét.137 Ugyanebben az évben Csunaházai Kun János (Johannes comanus de Chunahaza) (Tisza) Bői Kántor Mihálytól és fiaitól, Imrétől és Istvántól 50 forintért - egy forintot 100 új dénárban számolva - a budai káptalan előtt húsz évre zálogba vették Kenderes falubirtok általuk birtokolt egyharmadának fele részét. Azzal a kikötéssel, hogy a zálogba adók, amíg a húsz év le nem telik, nem válthatják vissza, akkor azonban 50 forintért visszavásárolhatják.138 A zálogot még ebben az évben a csunegyházi kunok talán üzleti érdekből, talán felettesük ráhatására átruházták 80 forintért Kővári Pál nádori ítélőmesternek, aki nem siette el megfizetni a kunok által kért összeget. Garai Miklós nádor 1407. december 24-én kiadott bizonyságlevelében elismerte, hogy Kenderes falubirtok egyharmad felének a kiváltási díjával 131 BENEDEK Gyula 2011.8. 132 1400-ban Karcag fia Péter fia János és Tamás bortolmai és fábiánsebestyénszállási kun kapitányok a Bor-Kalán nembeli Győi András fia Jakab fia Ferenctől zálogba vették a Szolnok megyei Hegyesbort. MÁLYUSZ Elemér 1956.68.; GYÖRFFY György 1990.308-309.; BAGI Gábor 2007.60. 133 GYÁRFÁS István 1883.106., 511. 134 GYÖRFFY György 1953.268. 135 GYÖRFFY György 1953.268. és uo. 160. jegyzet. Györffy ezt az álláspontját később is tartotta: uő 1990.294. 136 GYÁRFÁS István 1883. 525-526. „....possessiones ... nobilium Comanorum....” GYÖRFFY György 1953.267. 137 BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.104. 138 BENEDEK Gyula 1996.174-175.; BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.103. adósa maradt a csunaegyházi kunoknak, és kötelezte magát, hogy 1408. március 7-ig adósságát megfizeti.139 Csunegyház közvetlenül határosa lehetett Nagypónak és Tenyőnek. Amikor az adatokban felbukkan, prépostja Pál mester váci kanonok. 1329- ben és 1331-ben szintén váci kanonok, Miklós, 1347-ben Péter, 1388- ban pedig István a tenyői prépost.140 1439 januárjában arról értesültünk, hogy „a Buda nevezetű János és Simon, a Csirke (chirke) nevezetű György és Miklós - tudniillik a csunai (de Chwna) kunok kapitányai - bizonyos magukhoz hasonló (rendű) kunokkal, a hozzátartozóikkal a most elmúlt (1438-dik) évben a mondott apát úr (István apát) és a konvent (a Garam melletti Szent Benedek monostor)... Külső-Szolnok vármegyében lévő Tenyő, másképpen Pelő (thenew alias pelew) falubirtokára jőve megszállták és abból a falubirtokból, a jövedelméből és hasznából élnek... az óvástevők sérelmére és nagy kárára.”'4' Emiatt a Külső-Szolnok megyei alispánok és szolgabírák a név szerint említett kapitányokat és a többi kunt, valamint szerződéses embereiket (conditiones homines - cselédek, szolgák) „a beszállástól, a foglalástól, a mondott Tenyő falubirtok megtartásától, a termései szedésétől, annak bárminemű hasznai begyűjtésétől, vagy az elbirtoklástól a maguk által kitalált bármilyen ürügy alapján a Tenyő tartományba való betelepedéstől, az általuk már végrehajtott, vagy a végrehajtani tervezett elbirtoklástól” eltiltották.142 Tehát a csunegyházi kunok 1438-ban kapitányaikkal együtt átköltöztek a feltehetően akkor nem túlzottan népes, ha éppenséggel nem lakatlan Tenyőre. Mégpedig azon a jogon, hogy a birtokot az ő elődjeik a garamszentbenedeki monostor apátjának, Henriknek a beleegyezésével Prépost Istvántól bizonyos pénzösszeg fejében bérelték, s erről oklevelük is volt.143 A bérlet jogosságának bizonyságaként Csirke György (Georgius Cyrke dictus Comanus) magánál tartotta Prépost Istvánnak,a váci káptalan kanonokjának oklevelét. Mivel pedig István apátnak erre az oklevélre szüksége volt, kérelmére I. Ulászló november 6-án kelt levelében meghagyta Berzevici Pohárnok Istvánnak, a kunok bírájának, intézkedjék, hogy Csirke György 1243. június 13-án a király vagy a nádor előtt megjelenjék, és Prépost István oklevelét mutassa be, hogy azt lemásolhassák.144 Még 1459-ben is bérlő volt itt a kun Pálos György, a szintén kun Boda János pedig itt is lakott.1451442-re azonban az apátság rácokat telepített Tenyőre.146 Nagypó A kun nemesek szállásaik népét igyekeztek földesúri fennhatóság alá kényszeríteni. De ez nem ment könnyen, a kunok ugyanis szökéssel védekeztek az erőszakos jobbágysorba taszítás ellen.147 1367-ben Erzsébet királyné okiratban kellett, hogy intse a Cserfán nemzetségbeli Karla 139 BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.104. 140 CHOBOT Ferenc 1915.86. 141 BENEDEK Gyula 1994.267-268.; uő 2011.51-52. 142 BENEDEK Gyula 2011.51-52. 143 GYÁRFÁS István 1883.246.; CHOBOT Ferenc 1915.86.; BAGI Gábor 2007.69. 144 GYÁRFÁS István 1883. 614-615.; BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998.267. 145 BAGI Gábor 2007.69. 146 GYÁRFÁS István 1883.613-614.; BENEDEK Gyula 2011.54-55. 147 GYÖRFFY György 1953. 268. 371
