Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)
FEKETE ISTVÁN : A SZOLNOKI HONVÉD KILIÁN GYÖRGY REPÜLŐ HAJÓZÓ TISZTI ISKOLA MEGALAKULÁSA ________________ÉS SZERVEZETI VÁLTOZÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI (1947-1962)________________ egy megbeszélt időben találkozott egy szovjet századossal, aki egy kis papírcetlire felírta, amit ő átadnivalónak ítélt, majd „mint aki jól végezte dolgát”, távozott. A gondnokság hozzáfogott a repülőtér üzemkész állapotba tételéhez, amivel ugyancsak iparkodniuk kellett, mert ennek függvénye volt a repülőalakulat fogadása Szolnokon. Megkezdték az épületek, létesítmények és a repülőtér üzemi területének rendbehozatalát. Az objektum a több éves „gazdahiány” miatt nagyon elhanyagolt állapotban volt, ezért munka volt bőven. A repülőtér fűtését az ott található termál források vizével (30-35 C fokos volt) oldották meg, s ezt használták az állomány fürdetésére is. 1948. november 15-én került sor az 1. Honvéd Repülő Kiképző Osztály parancsnokságának, az első hajózókiképző-századnak, valamint az I. Honvéd Önálló Ejtőernyős Századnak (ők egy évig voltak itt) az áttelepü- lésére Mátyásföldről Szolnokra. Az ejtőernyősszázad parancsnoka Godó Ferenc főhadnagy volt. A repülőtér első, háború utáni „állománytábla szerinti” parancsnoka Gyenes János alezredes lett volna, de ő olyan rövid ideig volt ebben a beosztásban, hogy le sem költözött Szolnokra. Ezért a gyakorlatban az első parancsnoknak Huba László századost tekintik. Áttelepüléskor az éves orvosi vizsga alapján az osztály hajózó (repülőgép vezető) állománya 40 oktatóból és 43 növendékből állt. November 15-én 22 darab UT-2-es, 5 darab Zlin-381 és 2 darab Aradó 96B típusú repülőgépet repültek át ide. Az osztály 2. szakkiképző százada Mátyásföldön maradt 15 db ZLIN-381 és 11 db UT-2-es repülőgéppel. Ezek az eszközök elsősorban a Kossuth Akadémia repülőakadémikus növendékei gyakorlati kiképzését szolgálták. 1949 áprilisában a 2. szakkiképző századot 1/2-es repülő szakkiképző-osztállyá szervezték, és Budaörsre helyezték. A Szolnokon lévő repülőkiképző-osztály állománytábla szerint parancsnokságból, egy hajózókiképző-századból, műszaki állományból, kiszolgáló, biztosító és ellátó alegységekből (KBE) állt. Ide sorolták be a már említett 42 sportrepülőt is. Az osztály állományába tartozott még az ejtőernyős század és a 2. Repülőtér gondnokság, így a szervezet létszáma a következőképen alakult: A szolnoki katonai repülőtéren települt első katonai szervezetek (1948.11.15.) Megnevezés Tiszt Tiszthelyettes Legénység Összesen Repülőkiképző-osztály parancsnokság, hajózó kiképző század és kiszolgálók 29 43 376 448 Ejtőernyős század 6 16 212 234 2. Repülőtér gondokság 5 2 36 43 ÖSSZESEN 40 61 624 725 Repülőtechnika UT-2 Galamb 22 db; Zlin-381 Fecske 5 db Aradó 96B 2 db 1949. január 5-én 160 hajózó és 120 ejtőernyős növendék vonult be Szolnokra a hajózó kiképzőosztályhoz és az ejtőernyős-századhoz. Ezek a növendékek 1949. március 5-én tettek katonai esküt. A már említett 42 fő „OMRE-s” növendék részére az elméleti felkészítés még ebben a hónapban, míg a gyakorlati kiképzés februártól kezdődött el. Ekkor a repülőoktatók többségét Szolnokon is a Magyar Királyi Honvéd Légierő tisztjei és tiszthelyettesei alkották. 1949. március 6-án (az 1849-es szolnoki csata centenáriumi ünnepsége keretében) a város csapatzászlót adományozott az 1. Honvéd Repülő Kiképző Osztálynak. A Magyar Kommunisták Pártja Politikai Bizottságának (MKP PB) 1948 tavaszán hozott döntése kiemelt feladattá tette a hadsereg tiszti utánpótlásának biztosítását. Ennek érdekében 1949-től többek között 15 tisztiiskola megalakítását határozták el, ahol a képzési idő (nyolchónapos időtartamtól a háromévesig) többféle változatot foglalt magában.1949 5 1949. március 15-én a „Klapka” hadrend megalakult6, az 1. önálló szállítórepülő-raj parancsnoka Tuba István százados. Az l/l-es repülőhajózó-osztály három hajózószázados alakulattá vált. Az osztály 1/1. repülőszázada Szolnokon maradt, míg a 2. és 3. repülőhajózó-kiképzőszázada áttelepült Kecskemétre. Március végén Szolnokról Kecskemétre vezényelték az osztályparancsnokságot is. Az I/2. és I/3. repülőszázad a hajózok (már kiképzett és kiképzést igénylő állomány) felkészítésével, az 1/1-es pedig Szolnokon megfigyelő tevékenységgel és az itt maradt hajózónövendékek gyakorlati felkészítésével foglalkozott. A kiképzés UT-2- es Galamb, Zlin-381 -es Fecske, Arado-96A „Varjú” és Arado-96B „Holló” típusú repülőgépeken folyt. Az 1/1. honvéd repülő-hajózó kiképző osztály szervezeti felépítése Osztályparancsnok: Homér László őrnagy, majd Huba László százados Szervezet megnevezése parancsnoka települési helye 1. repülőhajózó-kiképző század Szántai Alajos főhadnagy Szolnok (hajózó és megfigyelő kiképzés) 2. repülőhajózó-kiképző század Csapó Béla főhadnagy Kecskemét (hajózok típusátképzés) 3. repülőhajózó-kiképző század Tóth Lajos főhadnagy majd Forró Pál hdgy. Kecskemét (hajózok típusátképzés) Az OMRE 1949 áprilisától, szeptember 30-ig repülőgyakorlati kiképzést folytatott Algyőn, Szentesen és Balatonkilitin 50-50, Győrött 42, Esztergomban pedig 59 fővel, így mindösszesen 251 növendék felkészítését végezték. Az 1949. május elsejei díszelgésre a repülőgépeket és a személyzetet Kecskemétről és Szolnokról Mátyásföldre telepítették át, ahol a díszelgő légi vegyes osztály parancsnoka, Horváth Barna alezredes irányításával készültek fel a légiparádéra. A díszelgő zászlóaljnak 20 db Galamb és 9-9 darab Fecske és Holló repülőgépe volt. Az UT-2-esek az MDP formációt repülték ki. 1949. május elseje, a díszszemle után a pilótákat és a repülőgépeket az l/l. repülőhajózó-kiképző osztálynál összpontosították. Kecskeméten a 5 Ezekben az intézményekben 1949-53 között 19.641 fő végezte el a tanulmányait. 6 HM 8.000/Eln. HVK 5/a. rendelet 549
