Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)

TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY

Kossuth Akadémia májusi 6-tól-július 5-ig repülőtábort szervezett Tóth Lajos főhadnagy 1/3. századánál. Ugyancsak itt a legénységi állományú repülőgépvezető-növendékek a Csapó Béla főhadnagy vezette l/2-es kiképzőszázadnál folytattak kiképzést, de itt hajtották végre a próbaszolgálatos tisztek és tiszthelyettesek repülőtáborát is, mintegy 99 fővel. Az alosztály-parancsnoki tanfolyam hajózóképzettségű hallgatói Szolnokon Szántai Alajos főhadnagy 1/1-es századnál repültek.

1949. július 15-tel kinevezték Huba László századost a repülőhajózó iskola parancsnokának, politikai tisztje Dósai István főhadnagy volt. A budaörsi repülő műszaki iskola parancsnoka Rajnai Béla főhadnagy, az ő politikai tisztje Fekete Lajos százados. Ezzel a döntéssel az l/l. repülőosztály gyakorlatilag iskolává alakult át. Az 1949. augusztus elsejére kidolgozott szervezeti határozatban az iskolát már Honvéd „Kilián György” Repülő Hajózó Tiszti Iskolának hívják.

Az 1949. május és augusztus között Kecskeméten lezajlott repülőkiképzést (a bekövetkezett repülőesemények ellenére) az elöljáró eredményesnek minősítette. 1949. augusztus 31-én harci riadót követően a szolnoki repülőosztály Kecskeméten lévő két százada visszatelepült Szolnokra, így lehetővé vált a felkészülés Kecskeméten a Szovjetunióból érkező harci repülőgépek fogadására, valamint az érintett állomány felkészülésére egy országos méretű átképzés (ÖÁT) megszervezésére és végrehajtására. Szeptember 9-én a kecskeméti repülőtérre megérkeztek a szovjet harci és szállító repülőgépek. 52 db Jak 9P „Vércse” típusú vadászrepülőgép (lajstromjelük V-101-tői,), 50 db 11-10 „Párduc” csatarepülőgép (lajstromjelük Z-101-től,), valamint négy Li-2-es „Teve” típusú szállító-repülőgép (lajstromjelük S-101-től). December 4-én érkezett még három db meglehetősen elhasznált Jak-9V kétkormányos „Liszánka” típusú vadászrepülőgép is (lajstromjelük G-1-től), ezeket az átképzéshez és az oktatói képzéshez használták fel. 28 db Jak-9-est és 12 db ll-10-est Kecskeméten hagytak, a többit átrepülték Tökölre.

Szeptember 24-én Szolnokon tisztté és tiszthelyettessé avattak az I. és II. éves legénységi állományból 115 növendéket (2 hadnagyot, 36 alhadnagyot, 17 főtörzsőrmestert, 25 törzsőrmestert és 35 őrmestert). 1949 szeptemberében a budapesti Világifjúsági Találkozó alkalmából hazánkban tartózkodó Ivan Kozsedub, a Szovjetunió háromszoros hőse és Alek- szej Mereszjev, a Szovjetunió hőse meglátogatta a szolnoki repülőtábor résztvevőit. Az akkori beszámolók szerint ez a találkozás mély hatást tett a pilótajelöltekre.

A Honvéd Repülő Csapatok parancsnokságán, 1949. október 1-én életbe lépő Petőfi hadrend7 jelentős szervezeti változásokat hozott. Most már „hivatalosan” is megalakult a két repülő tisztképző iskola (Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola és a Vasvári Pál Repülő Szakképző Tiszti Iskola). Hadrendbe állt a 41. Vegyes Repülőezred (az első harci repülőezredünk). Parancsnoka Tóth Zoltán százados, parancsnokhelyettes Tóth Lajos főhadnagy,8 törzsparancsnok Székelyhídi Hugó főhadnagy, ezredmérnök Gaál Sándor főhadnagy. Az ezred első és második századát Jak-9P-kel, a harmadikat ll-10-ekkel szerelték fel. Új önálló hadrendi elemként jött létre Mátyásföldön a 16. futárrepülő-század, Tökölön a Repülő Műszaki Intézet (REMI), Budapesten pedig a Repülő Időjelző Központ (RIK). Földi repülésirányító szakaszokat (FRISZ) telepítettek Mátyásföldre, Szolnokra, illetve Kecskemétre és Budaörsre. Módosították az 1. önálló szállítórepülő-raj, a Repülő Szertár és a Repülő Javító Műhely,

7 HM 35.000/Eln. HVK 5.a.-1949. sz. miniszteri rendelet

8 Tóth Lajos főhadnagy 1950. május 1 -tői töltötte be ezt a beosztást.

továbbá a Repülő Orvosi Intézet (ROI) állománytábláját. A meglévő repülőtér gondnokságok repülést kiszolgáló zászlóaljakká alakultak át (RKZ), a már meglévőkön kívül létrejött még négy új RKZ, és megkezdte működését a 19. önálló repülőfényképész-szakasz.9

II. A Honvéd „Kilián György” Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása, szervezetének, működési körülményeinek megszilárdulása

Az 1949 októberében 1-jével megalakult iskola törzsállománya a következő volt.

Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola törzsállománya (1950.01.30.)

Parancsnok: Huba László őrgy.,

Parancsnokhelyettes: Mezőlaki József hdgy. (megbízva)

Politikai osztály:10 Dósai László fhdgy. (osztályvezető), Takács Bélafhdgy. (osztályvezető-helyettes),

instruktorok: Pató János alhdgy., Lovas Pál alhdgy.,

Szatmári Miklós, Lendvai János (gépkocsivezető)

Társadalomtudományi és politikai tanszék:

Hajdú György fhdgy. (tanszékvezető), Csiger Sándor hdgy. (főea),

Előadók: Torró György hdgy. és Gecs János alhdgy.

Hadtörténet ea.: Hegedűs Frigyes alhdgy.

Iskola párttitkára: Tolner László hdgy.

Szakszervezeti vezetők:

Kéki József, Ruskó Erzsébet, Eresei Sándor, Oskó Lajosné

Iskolatörzs: Emmerling István őrgy (törzsparancsnok), iskola-megfigyelő: Fekete György őrgy., iskola híradóparancsnok: Mihály István hdgy.,

Bertalan Jánosné (Zomora Margit) gépírónő

Hadtáp főnökség. Gonda István főhadnagy hadtápfőnök, ifj. Lőrinc Andor ruházati beszerző,

Horváth Elemér cukrász,

Lendvai Jánosné gazdasági vezető

Kiképzési osztály: Orbán György szds (kik. ov.),

Előadók: Abonyi Gyula hdgy (harckik. ea.), Kiss Pál szds. (főea.), Antal László szds., Marosújvári Géza alhdgy., (tereptan ea.), Uszkai László fhdgy. és Szabó Sándor alhdgy. (megfi. bombavetés ea.), Barabás Zoltán hdgy. (megfi. ea.), Zimmermann József hdgy. (megfi. bo.), Szálkái Sándor alhdgy. (megfi. ea), Dömötör Gyula alhdgy. (idj. tan ea.), Tésy István hdgy. (rád. hír. főea.), Benedek Sándor szds. (főea.), Selmeczi János fhdgy. (rep. elm.), Nagy Árpád fhdgy. (motortan), Varga Lajos ftörm, és Hajdú János törm. (lélöv. főea.),

Tobak Tibor hdgy. (ea.), Kovács Gyula hdgy. (ált. előkészítés), Salamon László hdgy. (testnev. ea), Kiss József alhdgy. és Váradi János törm. (ea.), Csipes Sándor, Kultsár és Fehér közismereti tanárok; Pataki Valéria könyvtáros, Lendvai Jánosné (Kenyeres Mária).

9 A fejezetben felhasznált szakirodalom, forrásanyag: IVÁN Dezső 1999.; KENYERES Dénes 1998.; SZABÓ József János-SZANI Ferenc-ZSILÁK András

1999. KILLIÁN TÖRTÉNET 1984.; CSENDES László 1998. 23.

10 A tiszti iskolákon a politikai tiszt (később politikai helyettes) vezetésével politikai osztályok működtek, ezenkívül oktatási-nevelési feladattal még társadalomtudományi és politikai tanszékeket is létrehoztak, melyeket az illetékes tanszékvezetők irányítottak.

550