Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Művészettörténet - Egri Mária: Lakatos Aranka művészete
TISICUM XXII. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET viszonyát a figuralitáshoz, a kifejezés realitásához, a kompozíció ötletes megoldásaihoz. A művésztelep grémiumának az alapítástól mindmáig vállalt törekvése, hogy a táborban készült műalkotásokkal lássák el Mezőtúr köztereit-köz- épületeit, testvérvárosait, hogy a telepen alkotott műveikkel gyarapítsák a város képzőművészeti gyűjteményét. Ma már több mint 200, e célra védett műtárgyat regisztrált a kuratórium, emellett közel 25 közterületen elhelyezett alkotást, amelyet a telep művészei készítettek a város, illetve a testvérvárosok számára. Közöttük több Lakatos Aranka munkája. A teljesség igénye nélkül említsük meg A II. világháború mezőtúri áldozatainak emlékművét, amelyet Balogh Gézával, Borbás Tiborral és Györfi Sándorral 1991 -ben emelt. A Badár-emlékház falán 1995-ben elhelyezett domborműves emléktáblát, amelyet Badár Balázs, a mezőtúri fazekasságot világhírre emelő mester tiszteletére készített. A Szegedi Kis István Gimnázium 2007-ben avatta fel Márai Sándor büsztjét, 2009-ben dr. Homoki-Nagy István és Salgó Endre kettős domborműve került fel Kossuth utcai szülőházuk falára. A város testvértelepüléseinek művésztelepi programjában Lakatos Aranka nevéhez fűződik dr. Bedő Albert (2006, Káinok) és dr. Géléi Ferenc (2007, Árkos) portréja. Az évi művésztelepi munkát a kolónia megalakításától kezdődően táborzáró kiállítások követik. Ezek a tárlatok nemcsak a város előtt adnak számot a nyáron készült művekről, de a résztvevők számára is ekkor értékelhetők a kiöntött, megtisztított, cizellált munkák. Lakatos Aranka legtöbb alkotása is itt került először közönség elé, s közülük jó néhány gazdagította az eltelt évtizedek alatt a Mezőtúri Galéria gyűjteményét. Tallózzunk talán először portréi között. Lakatos érzékelhetően odaadó figyelemmel közelít modelljéhez, átérezve annak teljes karakterét. Nagy erénye, hogy összességében képes megidézni a választott személyről azt a képet, benyomást, amely ismereteink révén mindannyiunkban él. Elsőként idézzük fel az egymást örökítő művészek szép szokása szerint holland kollegájáról, Allart Lakke szobrászművészről készült Al-Art c. (1993) munkáját (2. kép), vagy a művésztelep menedzser vezetőjéről, 2. Al-Art, 1993. bronz, 47x42 cm Kádár Editrő\ formált nagyszerű portréját (1996). Mindkét arcmás a művész legjobb mintázó készségét tükrözi. Művészportréi (Krúdy, Kölcsey, Holló László, Márai, Dali, Tóth Árpád) különbözőségükkel bizonyítják, milyen magas fokon képes átélni alanyának személyiségét. A közönség számára igényelt külső hasonlóságok mellett a művész tökéletesen érzékelteti alanya belső jellemzőit. Mintázásának finom modulációjával teremti meg azokat az asszociációkat, amelyek felvillantják előttünk a személyiség belső jegyeit. Elsőként Holló László 1991-ben készült portréját említjük. A magyar expresszionista festészet debreceni atyamesterének bronz büsztje nemcsak a szigorú igazságkereső, a tócóskerti remete remek egyéniségére utal, de felfelé tekintő, magasra tartott feje, szikár vonású keskeny arca alföldi képeinek égbenyúló, kiszáradt alakjait is asszociálja. (3. kép) 3. Holló László, 1991. bronz, 48x34 cm A Holló-büsztöt néhány esztendővel megelőzte Krúdy Gyula portréja, amelyet 1989-ben a nyíregyházi Vadasparkban állítottak fel. A park bővítése során a 60x55 centiméteres, mészkő alapzatú szobor ismeretlen helyre került. Több generáció számára Krúdy fogalmát Huszárik Zoltán Szindbád filmjének hangulata színezi:’ Sára Sándor feledhetetlen képi világa, Dajka Margit, Latinovits Zoltán emlékezetes játéka. A mesélő, a nosztalgikus álomteremtő Krúdyt a művész 2010-ben a mezőtúri művésztelepen újraformálta. A város számára készült domborműves variációja a közeljövőben kerül helyére. Lakatos Aranka érzékeny, mélyen empatikus alaptermészete mellett minden esetben hosszan elmerül választott modellje életútjának, művészetének megismerésében. A sokoldalú közelítés, az azonosulás alakjainak többszöri megformálására inspirálja. Más-más mű, eltérő megoldású büsztben, egészalakos portréban, tekintettel természetesen a nyilvánosság elvárásaira is. A legtöbb variációban Tóth Árpád arcmásával találkozunk. Először síremlékére mintázta meg a költő portréját, majd egy 1 1971. Mafilm Stúdiói. 606
