Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)

FEKETE ISTVÁN : A SZOLNOKI HONVÉD KILIÁN GYÖRGY REPÜLŐ HAJÓZÓ TISZTI ISKOLA MEGALAKULÁSA

________________ÉS SZERVEZETI VÁLTOZÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI (1947-1962)________________

Repülőmérnöki szolgálat. Mihályfi Lajos őrgy. (iskolamérnök), Fülöp János szds (isk. mérnökh.), Vargyas Gyula őrm. (klgs. mk.), Gáspár János törm. (fegyver mk.)

Kiképző (növendéki) zászlóalj. Parancsnok Branát István százados (majd Kiss Zoltán százados, később Németh Rezső hadnagy). Parancsnokhelyettes Szántai Alajos főhadnagy. Törzsparancsnok Gyulavári Gyula alhadnagy. Politikai tiszt Jeskovszki István hadnagy. Századparncsnokok: Dobai Géza, Vincze Vendel hadnagyok, Gyulavári Gyula alhadnagy. Szolgálatvezető: Tátrai József főtörzsőrmester

A tiszti iskola repülőalakulatai induláskor (1949. október 1.):

Repülőkiképző ezred (Kovács Pál főhadnagy) Szolnok;

1. Iskolaszázad (UT-2 „Galamb”) Hübner György főhadnagy, Szolnok;

2. Vadász század (Jak-9 „Vércse”) Egri Imre főhadnagy, Szolnok;

3. Csatás század (IL-10 „Párduc”) Kaszás Imre főhadnagy, Szolnok.

Az iskola repülőgép-állománya induláskor a következő táblázatban feltüntetettek szerint alakult.11 Megjegyzendő, hogy a Jak-9 és 11-10-es gépek csak „elvileg” voltak az iskola állományában, mivel azok 1950. június

5-ig Kecskeméten hajtottak végre kiképzési feladatokat, és csak ezt követően kerültek Szolnokra.

A Kilián Iskola repülőgép állománya, 1949 ősze

UT-2 (db)#

Zlin-381 (db)

Aradó 96B (db)

Jak-9

11-10

Összesen

(db)

23

3

2

12

13

53

A következő táblázat azt mutatja be, hogy az iskolára a legkülönbözőbb helyekről kerültek viszonylag nagy létszámban repülőgép-vezető és megfigyelő növendékek.

A Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola hajózó és megfigyelő növendékeinek létszáma (1949.10. hó)

Szervezet, intézmény

hajózó/megfigyelő növ. (fő)

Megjegyzés

Mátyásföldön működő Repülő Kiképző Osztály (1949. tavaszi és nyári növendék állománya)

Kb. 120

még nem vizsgázott növendék

Az OMRE-nál 1949. január hóban repülésüket megkezdettek

248/114 (összesen 362)

1949. október 1-5 között vizsgáztak, a Kiliánra kerültek

Kossuth Akadémia végzős akadémikusai;

Kecskeméti repülőtábor végzősei (május-augusztus hó)

Kb. 100

ÖSSZESEN (Az iskola létszáma a sor- és polgári állománnyal kb. 1200-1400 fő lehetett)

Kb. 562 fő megfigyelő és hajózó növendék

Az október 11-én a Kilián Iskolára bevonult hajózó növendékek egyike a következők szerint emlékezett vissza azokra a napokra:

11 SZABÓ József János-SZANI Ferenc-ZSILÁK Andrási 999.31.

„A bevonuló növendékeket a vasútállomásról tehergépkocsival vitték be a Kilián Iskolára. A vasútállomáson bombák okozta tölcsérek, árkok, földtúrások, foghíjas utcák sora volt látható. A kép hasonló volt a laktanyában is, ennek elplanírozása zömmel a beérkezett ’újoncok’ feladata volt. A több mint 350 növendéket olyan szobákban (körletekben) helyezték el, ahol helyiségenként minimum harminc emeletes vaságy volt. A matracok megtömése növendéki feladat volt, ahol nem a kényelem, hanem a ’sarkosság’ volt a fő szempont. A parancsnokok kiképző őrmesterek voltak, akik pár hónappal előttünk vonultak be, és ’professzorai’ voltak a belrend kialakításának. Miután megtörtént a bevonultak elhelyezkedése, megérkezett két fodrász, és az ún. kultúrteremben mindenkit ’tarra’ vágtak (Fekete Jóska szép frizurája is áldozatul esett ennek a műveletnek). Mindezek után megtörtént a tancsoport beosztás. A tancsoport-parancsnokok között egy pilóta sem volt, ennek megfelelően repülés helyett megkezdődött az alaki kiképzés, szabályzatismeret, lőgyakorlat, lövészteknőásás, menetgyakorlat és ehhez hasonló ’finomságok’. Nem nehéz belátni, hogy mindezek miatt a pilótanövendékek és az alparancsnoki állomány között kibékíthetetlen ellentétek támadtak, ugyanis az utóbbiak nem tudták a növendékeket meggyőzni arról, hogy ezekre ’az ésszel fel nem fogható dolgokra’ miért is van szükség."

A szolnoki repülőtér általános állapota, állaga az áttelepülés után is sok gondot okozott a parancsnokoknak és a személyi állománynak egyaránt. Ennek szemléletes példája volt, hogy 1948 telén a hangár még annyira rossz állapotban volt, hogy abban repülőgépet nemhogy tárolni, de még javítás céljára sem volt szabad bevinni. Ezért a laktanya területén található egyik gépkocsiszínt tették alkalmassá arra, hogy abban a téli időszakban folyó repülőkiképzéshez minimálisan szükséges öt db UT-2 és három db Zlin-381 Fecske típusú repülőgépet elhelyezhessék. A többi 18 db UT-2-est átrepülték Miskolcra, és a MASZOVLET tulajdonában lévő hangárban helyezték el. Ezeket a gépeket 1949 márciusában hozták vissza Szolnokra.

Az iskolára beiskolázott megfigyelő és repülőgép-vezető növendékek létszámát tartalmazó táblázatból is jól kiolvasható, hogy mintegy 80%-uk alapvető repülő előképzettséggel rendelkezett. A táblázatból az is kitűnik, hogy a növendékek alapvetően három területről kerültek az iskolára: egyrészt a Mátyásföldön működő Honvéd Repülő osztály legénységi századából, másrészt az OMRE kiképzőtáborából (ők voltak a legtöbben), valamint a Kecskeméten repült Kossuth Akadémia repülőtiszti fakultásról és a szintén ott május-augusztusban szervezett repülőtáborból. Ebből a növendéki körből hárman különösen kiemelést érdemelnek. Az egyik Béler Gyula, aki a mátyásföldi állományból került a Kiliánra, és nyugdíjba vonulásig volt az intézmény repülőoktatója, majd ezt követően egészen haláláig a csapathagyományok ápolója, szerelmese, szakértője. Meghatározó szerepe volt az iskola történeti anyagának feltárásában és a csapatmúzeum létrehozásában. A másik ilyen személyiség Vadas Jenő százados, aki kiváló csatarepülő-, majd vadászrepülő-oktatóként vált ismertté. Kossuth Akadémiát végzett fiatal tisztként őt nevezték ki az iskola vadászrepülő-ezredének parancsnokává. Leszerelése után MÉM RSZ- pilóta lett, innen ment nyugdíjba. (Fia egyik vadászrepülő-alakulatunknál szintén repülőgép-vezetőként szolgált). A harmadik ismert személyiség Szigeti György ny. alezredes, aki az OMRE-nál kapott előképzést, ő az iskolaezred mezőtúri 1. századának volt parancsnoka, majd később ezredparancsnok-helyettessé nevezték ki, a légierőtől ment nyugdíjba.

A kiképzés annak idején az iskolán elméleti és gyakorlati elemekből, ösz- szetevőkből állt. A bevonult növendékeket a kiképző zászlóalj fogadta, ők

551