Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Örsi Julianna: Egy kunsági tudós, Gyárfás István kutatói életpályája
ÖRSI JULIANNA: EGY KUNSÁGI TUDÓS, GYÁRFÁS ISTVÁN KUTATÓI ÉLETPÁLYÁJA Gyárfás István ahhoz az ifjú történésznemzedékhez tartozott, akik számára az osztrák-magyar kiegyezés megadta a lehetőséget: a kibontakozó tudományos életben a szereplést, a kutatást és a publikálást. Gyárfás István igyekezett is ezeket kihasználni. Felvetődött benne a gondolat, hogy létre kellene hozni egy, a történelem iránt érdeklődő értelmiségiekből álló egyesületet. Ebben támogatták Kecskemétről Hornyik János, Horváth Döme, Kiskőrösről Szilágyi Sándor. Ez nem valósult meg, mert időközben megalakult a Magyar Történelmi Társulat Pesten, amely lehetőséget biztosított a számukra. Ennek alapító és választmányi tagjaként ott forog a tudományos körökben, barátságokat köt, gondolatokat cserél, és megnyílik előtte a társulat új történeti folyóiratában való publikálás lehetősége. 1867-től haláláig 17 írását közli a Századok. Rendkívül sokat ír, és írásaihoz megtalálja a közlési lehetőséget a szaporodó új folyóiratokban. Kiskunhalasi tartózkodása alatt megírja és kiadja A jászkunok története első és második kötetét. Az előfizetők gyűjtését már 1869 tavaszán megkezdi. Erre fel tudja használni a Századokat és a Jász-Kunság újságot is.105 Néhány hónap alatt a Jászkun Kerületek közönsége már 200 példányt előfizetett. A névsort közzé is teszi, s a gyűjtést továbbfolytatja. Nagy munkájának első két kötetét Kecskeméten, Sziládi Károly nyomdájában nyomtattatja ki. Arról is értesülünk egy Pestyhez írt levélből, hogy A Jászkunok története első kötete 1874-re már elfogyott, és a másodikból is alig 50 darab van mindössze. Gyárfás könyveit a fővárosban Tettey és Pfeiffer könyvkereskedő is árusítja.106 A Pfeiffer F. nyomdának több évtizedes kapcsolata van a halasiakkal. Már 1861-ben is ők nyomtatták Toóth János Kis-Kun-Halas története című könyvét, amely nagy hatással volt Gyárfás történetírói tevékenysége indulására. Ezt a könyvet olvasta ugyanis először, amelyről 1861-ben mondott Gyárfás Istvánról megemlékező beszédet 1887. március 20-án az MTA ülésén. Lásd nyomtatásban: Szilágyi Sándor 1887. 105 Megjegyezzük, hogy a Jász-Kunság az előfizetői felhívás mellett közli az előfizetők névsorát is 1870-től. 106 Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Szabadka, 1874. április 18.) Levelestár-OSZK Kézirattár könyvismertetőt írt a budapesti Szemlébe, illetve a Magyar Tudományos Értesítőbe.'07 A jász-kunok története negyedik kötetét is ez a nyomda nyomja 1885-ben. Gyárfás István írásai eljutnak mindazokhoz, akik ez idő tájt a tudományt művelik. Könyveit is körültekintően terjeszti. Meg is van az eredmény: kivívja a tudósok elismerését. Pesty Frigyes és Szilágyi Sándor 1874-ben ajánlotta az akadémiai tagságra - tudjuk meg egyik leveléből. Beszámol arról is, hogy Pesty kedvező nyilatkozata őt további kutatásra ösztönzi. Bárcsak mehetne, de meg van bénítva.108 Erre nem sokáig kell várnia. Miután új beosztása Budapesti tartózkodást igényel, így 1876-tól kapcsolatait ott is erősíteni tudja. Egy másik leveléből az is kiderül, hogy a történelmi társulatnál a választmányi tagságáról az ott uralkodó önkényeskedés miatt 1874-ben lemondott.109 Néhány kutatóval nem értett egyet (pl. Hunfalvy Pállal) eltérő nézetei miatt. Azt nem tudjuk, hogy ezek mennyire késleltették a tudományos elismerését, de tény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába 1878. június 14-én vette fel. Akadémiai székfoglalóját 1879. január 14-én tartotta Dobó István Egerben címmel.110 Bibliográfiája 1881 -ben bekerül az MTA Almanachjába is. Már ez az írása is jelzi, hogy a jászkun kutatásait valószínűleg befejezte, összegzés és újabb témák fogalmazódnak meg a tervében. 1881-1882- ben lehetőséget kap, hogy a tudós társaság felolvasóülésén előadja újabb és újabb eredményeit (a parasztvármegyéről, a Petrarca-kódexről és a jászkunok nyelvéről, nemzetiségéről). Előadásait az Akadémia Kiadónál az Értekezések a történelmi tudományok köréből c. sorozatban meg is jelentette.111 Lehetősége volt halála előtt rövid idővel (1883. június 18-án), hogy Jerney János emlékének is adózzon e grémium előtt.112 A jászkunok történetének harmadik kötetét már új közjogi környezetben, az új Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnokon jelentették meg halála évében. A negyedik kötet pedig majd 1885-ben Budapesten, a Pfeiffer nyomda kiadásában, Szél Farkas sajtó alá rendezésében jelent meg. Továbbiak (ötödik és hatodik kötet) is lettek volna, melyek csaknem elkészültek - tudjuk meg Szilágyi Sándortól, de az anyag valószínűleg elkallódott vagy felfedezésre vár. „A jászkún-történet érdekes lapja a magyar történetnek. Viharos sorsuk változatossága híven tükröződik e könyvben, kiváltságos és különleges állásuk minden phazisai, az a rettenetes csapás, mely a török hódítással érte őket, midőn a megyékben olvadtak fel, s csak nehezen tudták jogaik foszlányait megvédeni az enyészettől, gyalázatos eladatásuk a német lovagrendnek, s a redemptio sajátságos története megérdemeltek egy kimerítő monographiát. Részint abban, a mi megjelent, részint kéziratban mind bírjuk ezt, s ezek alapos ismerete nélkül a magyar történet hiányos volna.”"3 A ki nem adott kötetek előzetes anyagából némi ízelítőt kaphatunk az 1883-ban megjelent „A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése” című cikkéből.114 107 GYÁRFÁS István 1861.140-154.; Magyar Tudományos Értesítő 1862.1.456. 108 Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Szabadka, 1874. április 18.) Levelestár-OSZK Kézirattár 109 Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Szabadka, 1874. április 18.) Levelestár-OSZK Kézirattár 110 GYÁRFÁS István 1879. 111 Felolvasó ülések:: 1881. november 7,1882. május 8. Lásd: GYÁRFÁS István 1882 a, b, c. 112 GYÁRFÁS István 1883. 113 SZILÁGYI Sándor 1887.16. 114 GYÁRFÁS István 1883. (különnyomat) 531 5. Előfizetési felhívás a Jászkunok története megrendeléséhez
