Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Örsi Julianna: Egy kunsági tudós, Gyárfás István kutatói életpályája
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY Gyárfás közismertségét mutatja, hogy halála kapcsán több napilap, folyóirat közölt megemlékezéseket (Fővárosi Lapok, Halasi Újság, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Századok, Vasárnapi Újság). Az 1883. július 16-án Budapesten elhunyt tudóst szeretett városában, Kiskunhalason helyezték örök nyugalomra. A Magyar Tudományos Akadémián 1887. március 20-án Szilágyi Sándor tartott emlékbeszédet.115 Halála után megemlékezett a Kis-Kun-Halasi Lyceum is egykori segítőjéről az 1893/4 évi értesítőjében, és bekerült a XIX-XX. század fordulóján megjelent jelentősebb lexikonokba is.116 A halasi helytörténeti irodalmon túl az 1960-as évek második felétől a Magyar Életrajzi Lexikonban kap szócikket, majd Kosáry Domokos emeli a fontos források közzé művét.117 Az 1980-as években Fekete Dezső kiskunhalasi helytörténész hívta fel a figyelmet Gyárfás István munkásságára, és állította össze bibliográfiáját.118 A rendszerváltás után a Jászságért Alapítványnak köszönhetjük, hogy Gyárfás István könyvét reprint újból kézbe vehetjük.119 Gyárfás István életéről és munkásságáról a negyedik kötetben, az Utószóban Sei- meczi László értekezik.120 Hatása a Jászkunság kutatására Selmeczi László 1992-ben arra vállalkozott, hogy a négykötetes mű kapcsán nemcsak a szerzőt mutatja be, de a mai olvasónak is segítséget ad a jászkunok történetének hiteles megismeréséhez a tudomány mai álláspontja alapján. Kétségtelen, így bírálnia kell Gyárfás István előbb említett művét több ponton (őshaza, etnogenezis stb.). A nyelvészek sem fogadják el a kun és a magyar nyelv rokonságát. Györffy György, Kosáry Domokos, Czeglédi Károly és mások azt emelik ki, hogy Gyárfás István nézetei elavultak. Miért hivatkoznak akkor annyian Gyárfás Istvánra, különösen, amikor a kunokról van szó? Gyárfás István munkásságának legnagyobb értéke a hihetetlen mennyiségű eredeti forrásanyag feltárása, a szakirodalom bedolgozása, amelyet a XIX. századi pozitivista szemléletű történész felszínre hozott. Jelentőségét növeli, hogy a források egy része azóta elveszett. így különösen a jászkunok magyarországi történetére vonatkozó XVI-XVII. századi adatai megkerülhetetlenek a történészek számára. Ezért van az, hogy különösen a helytörténészek igen gyakran a Gyárfás-féle adatokra hivatkoznak, az a kiindulópontjuk. Hasonlóan vélekedhetünk nyelvészeti munkájáról is. Amint arra utaltunk, már ifjúkorában érdeklődött a kun nyelv és - tegyük hozzá - a nyelvjárások iránt is. A hozzáférhető anyagot igyekezett hűen rögzíteni. Ezt bizonyítják megmaradt jegyzetei is.121 Ezen anyag összevetése a megírt és kiadott tanulmánnyal még elvégzőjére vár.122 Másik írására reagálva a Petrarca-kódexszel kapcsolatban Györffy György már elvégezte az elemzést. 6. Biczó Géza: Gyárfás István arcképe (A festmény a Szilády Áron Református Gimnázium tulajdona) Amikor azt mondjuk, írjuk, hogy Gyárfás István a Jászkunság legismertebb kutatója, elfogadhatjuk, de hozzá kell tennünk, hogy csak a legjelentősebb könyve, A jász-kunok története közismert. Számos írása azonban ma már nehezen hozzáférhető lapokban jelent meg, kéziratai pedig még jórészt felkutatásra várnak. E sokoldalú tudós és közéleti ember széles körű munkásságát igyekeztünk a nyilvánosság elé tárni 2013-ban egy emlékkonferencián, majd azt követően tervezzük a konferenciakötet illetve egy levelezésgyűjtemény kiadását. 115 SZILÁGYI Sándor 1887. 116 SZINNYEI József 1896.14-18.; RÉVAI... 1913.129. 117 MÉL 1.1967.635.; KOSÁRY Domokos 1970.673. 118 FEKETE Dezső 1983. 119 GYÁRFÁS István 1992. 120 SELMECZI László 1992. 121 A kun nyelv. Gyárfás doboz (C/33.) Ráday Levéltár 122 GYÁRFÁS István 1883. 532
