Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Demeter Orsolya: Egy észak alföldi mezőváros – Keresztes története a XV–XVI. században
DEMETER ORSOLYA: EGY ÉSZAK ALFÖLDI MEZŐVÁROS - KERESZTES TÖRTÉNETE A 15-16. SZÁZADBAN adatait vettem alapul a lakosság számának meghatározására. 1548- ban 92 családfő alapján 460 fő, 1583-ban 78 családfővel számolva 390, továbbá 1594-ben 63 családfő szerint 315 fő népességszámot kapunk, ami a település adózó családjainak egyértelmű csökkenését mutatja. Mindezek hasonlóságot mutatnak a portális összeírások adataival.58 Míg 1544-ben mindössze két zsellércsalád élt a városban, 1546-ban már 27 portával számolhatunk, 1594-re pedig (kilenc fővel) megjelentek a földnélküli zsellérek is.59 A társadalom mobilitására a földrajzi nevekből keletkezett családnevek mutatnak rá. A középkori Keresztes lakosainak jelentős hányada viselt származási helyre utaló, földrajzi nevekből keletkezett családneveket, melyek jórészt közeli településeket rejtenek. A tizedjegyzékekben sorra feltűnnek a hospes réteghez tartozás bizonyítékai. Bár az nem dönthető el minden kétséget kizáróan, hogy mikor történt a bevándorlás, valamint az sem bizonyos, hogy maga az említett személy vagy pedig annak egyik felmenője került a városba. A Kereszteshez közeli bükkaljai (Alsó- vagy Felső) Ábrány faluból jöhettek az Abraniak, míg a Borsodi- Mezőség északi részén elterülő Mezőcsátra utal a Chyathy/Czati vezetéknév.60 Stephani Panj özvegye jelenik meg az 1583-as gabona- dézsma jegyzék névsorában, akinek a férje bizonyára a közeli Kácstól délre fekvő, Borsod vármegyei Panyittardja településről származhatott.61 Az Ábránytól délre fekvő középkori Barátiról/Baráti-Nyárádról (,Baratynarag, 1323) jöhetett a Barattos család.62 Vannak adataink arra vonatkozóan is, hogy Miskolcról, Ózdról és a Miskolccal szomszédos (Hejő)Csabáról is költöztek a vizsgált településre. A Monosiak a Bükk délnyugati oldalán, a Mónos-patak vidékéről származhattak.63 A Borsod vármegye délkeleti részén, a Tisza partján lévő százdi monostor nevét őrizheti a Kerezthes-i Zazdy birtokos család neve.64 Az egri káptalan Kál nevezetű birtokáról települhettek át a Ka/y/Ka//ak.65 A felvidéki Bars vármegyéből, Barsvárból jöhettek a Barsutiak, míg az Abaúj vármegye középső részén lévő Szináról a Szinthajiak. A Cserhát dombjai között fekvő Szirákról települhetett Keresztesre a Szirahí család.66 Az Alföldről is van adatunk: Joannes Zenthgyrali minden bizonnyal Szentkirályról érkezett. A Dunántúlról, a Kapos folyó völgyéből a Kapossyak ismertek. A Derechkeji névből nem dönthető el egyértelműen a származási hely. Akár a Bács vármegyei, akár a Bihar vármegye északnyugati részén fekvő településről is jöhettek, de nem zárható ki Mátraderecske sem. A Bwdj család vagy a török eredetű Bűd településről (ma: Hernádbüd), vagy pedig a Fejér, majd Pest megyei Bugyi községről kapta nevét.67 * 58 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32.363-as mikrofilm - Keresthes 1548., 1583., 1594. évi dézsmajegyzéke 59 MNL OL E158.; BOROVSZKY Samu 1909.163-164. 60 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32. 363-as mikrofilm - Keresthes 1548., 1583. évi dézsmajegyzéke 61 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32. 363-as mikrofilm - Keresthes 1548. évi dézsmajegyzéke 62 SUGÁR István 1980.1. sz.; MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32. 363-as mikrofilm - Keresthes 1548. évi dézsmajegyzéke 63 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32. 363-as mikrofilm - Keresthes 1594. évi dézsmajegyzéke 64 SUGÁR István 1980.158. sz. 65 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32. 363-as mikrofilm - Keresthes 1548., 1583. évi dézsmajegyzéke 66 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32. 363-as mikrofilm - Keresthes 1548., 1594. évi dézsmajegyzéke 67 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32. 363-as mikrofilm - Keresthes 1548. évi dézsmajegyzéke Az etnikumra utaló családnevek ugyancsak bevándorolt népességről vallanak, az adólajstromokban az alábbiakat találhatjuk: Olá/Oiáh, Kun, Tót/Toth, 1579-től pedig a Térék/Török.6S A helyi értelmiségről is rendelkezünk némi adattal. Több oklevélben (1474,1477) is feltűnik Kerezthes-i Czaya László Pál nevű fia, akit többször prezsbitemek, majd baccalaureusnak, baccalaureus presbiternek, illetve egyszer mesternek tituláltak, tehát papi képesítéssel rendelkezett, és későbbi címeiből is arra következtethetünk, hogy külföldi egyetemen is tanulhatott. 1516-ban pedig egy adománylevélben találkozhatunk Kerezthes-i Márton presbiter nevével. Az 1548-as gabonadézsma jegyzékben Valentinus Pap és Melchior Zabo nevezetű bírókat (judex) jegyeztek fel, akiknek dézsmát kellett fizetniük, 1583-ban Blasius Szabó a judex primarius, 1594-ben pedig Szalj Gáspár és Lazarus Peteo. 1546- ban 3, 1554-ben 2 portáról tudjuk, hogy bíró tulajdona. Ismeretes az 1596. évi bíró személye is, Chapo György, aki még a hadmozdulatok előtti állapotokról tudósít.69 A református lelkészek: Miskolci Puah Pál (1576), Orosz Gáspár (1577), Petneházai Simon János (1583) és Makiári Demeter (1594).70 A XV. század végétől több keresztesi birtokosról van tudomásunk. 1474-ben Kerezthes-i Czaya László fiai: Pál presbiter, Péter és Benedek Monthay és Babona possessiókon vettek birtokot az örökölhetőség jogával. Ezen adásvételhez a szomszéd birtokosok (Kerezthes-i Draxay Imre, Kerezthes-i Zazdy István és mások) is hozzájárultak. Báthori István országbíró még ebben az esztendőben beiktatta őket a birtokba, amelyek egy részét 1477-ben a Keresztesi család átadta az egri káptalannak.71 Ismertek jelentős polgárcsaládok, többek között a Fekete és a Bery család, amelyek tagjai közül többen vajdaként szerepeltek különböző oklevelekben. 1455-ben például Hunyadi János Felsew Nyges-i Fekethew Péternek adományozott egy szabad telket és udvarházat Kerezthes (Kerezthws) mezővárosban egy majdani malommal együtt, amit később Beatrix királyné az utódaira is kiterjesztett. 1516-ban néhai Kerezthes-i Hoth László fia, nővérének a terheit is magára vállalva a Kerezthes possess/onak a Nyaraad possessio felől való végén, a Kaach-wyzc nevű patakon lévő malomban való teljes részét, összes tartozékaival és haszonvételeivel együtt, 9 magyar aranyforintért eladta Kerezthes-i Márton presbiternek és néhai Kerezthes-i Flewessy Tamás fiának, valamint ezek örököseinek.72 Az 1578. évi közgyűlési jegyzőkönyv említi néhai Mikó Éliást, akinek nemesi udvarháza és ahhoz tartozó birtoka volt, amit később Mikó Zsófia és Margit asszonyok, valamint Bajó Gáspár, Kristóf és Margit, végül Bácsmegyey Boldizsár és Mátyás, továbbá Somody Tamás nemesek (nobiles) együttesen bírtak. 1570-ben szintén egy közgyűlési jegyzőkönyvből értesülünk néhai Újszászy László özvegyének, Flanvay, másképpen Nagyszájú Katalin asszonynak Keresztesen lévő birtokrészeiről. 68 BENCSIK János 2001. 258.; MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32. 363-as mikrofilm - Keresthes 1548., 1583., 1594. évi dézsmajegyzéke, 1579. évi báránytized jegyzék 69 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 32.363-as mikrofilm - Keresthes 1548., 1583., 1594. évi dézsmajegyzéke; MNL OL E158.; BOROVSZKY Samu 1909.107.; SUGÁR István 1980.155-164., 418-419. sz.; TÓTH Péter 1990.157. sz.; BODNÁR Tamás-TÓTH Péter 2005.88. 70 BODNÁR Tamás 2003.609. 71 SUGÁR István 1980.155-164., 418-419. sz. 72 MNL OL Dl 15077. sz.; TÓTH Péter 1990.90., 110., 157. sz. 485
