Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Demeter Orsolya: Egy észak alföldi mezőváros – Keresztes története a XV–XVI. században
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY Nemes Sülye János egy Nagyházhely nevezetű telekkel bírt, amit 1579- ben nemes Holczman Istvánra hagyományozott.73 6. Gazdaság Az oklevelek és tizedlajstromok mindenképpen azt tanúsítják, hogy a gazdaság fő ágazatát a XVI. század végéig, a török pusztításig biztosan a szarvasmarha- és juhtenyésztés adta, amit elsősorban természeti adottságainak köszönhetett. A hegyvidékről lefutó patakvölgyek mentén legeltetésre, kaszálásra alkalmas rétek terültek el. Hasonló környezeti feltételek mellett a szomszédos központi hely, Mezőkövesd is foglalkozott állattartással, de a diósgyőri uradalmon belül gazdaságának jellegét inkább a gabonatermesztés határozta meg. Miskolc, Diósgyőr és Csaba szőlőművelésből és malomiparából élt.74 A szarvasmarha-tenyésztés fontosságát hangsúlyozta, hogy a keresztesi vlahok nem csupán királyi birtokon, hanem a nemesek földjein is legeltethettek. Keresztes cívisei, hospesei és lakosai panaszt tettek 1473-ban Mátyás királynál, miszerint a régi királyoktól nyert és a Mátyás által is megerősített szabadságuk értelmében, jószágaikat és barmaikat a Tisza mindkét partján, bármely nemes területén szabadon legeltethessék. Ennek ellenére egyes nemes urak az állataikat levágták, pásztoraikat pedig megverték. A királyi parancslevél elrendelte, hogy az elöljárók a keresztesi polgárokat a régi szabadságaikban tartsák meg.75 A széna felértékelődésére vall, hogy a száz emberkaszálós keresztesi Felsőrétet, amely a késő középkorban még a mezőváros használatában volt, Balassa Zsigmond elfoglalta és a diósgyőri várhoz csatolta.76 (lásd: 7. kép) Az említett rét már korábban is vita tárgyát képezte, a várnagyok előszeretettel tulajdonították el annak hasznát. II. Lajos 1518-ban adott ki egy parancslevelet, amelyben felszólította Borsod vármegye főispánját, Kossacki Jánost, hogy a Keresztes városhoz tartozó Felsőrétet adja vissza a mezőváros lakosságának, szabadságukban pedig a lakosokat ne háborgassa, ne adóztassa, és munkatételekkel ne terheltesse. Valószínűleg ennek a parancsnak nem volt foganatja, mert egy 1523. évi oklevélben Mária királynőnek meg kellett erősítenie, ugyanis Pemfflinger Sebestyén várnagy, ugyancsak saját birtoka számára, használatba vette a nevezett rétet. így vissza kellett adnia a területet a városlakóknak örök bírásra, annak 1523. évi termését pedig a várhoz rendelték.77 1456 tavaszán Zyne-i János panaszára vizsgálatot tartottak a megyében, mert Kerezthes-i hospesek 300 juhot vittek el tőle.78 Az állatok fele földesúri jogon Habsburg Mária királynét illette, akinek idején ménest, ökör- és juh- nyájakat tartottak, de a zálogbirtoklás korában már felhagytak az allodiális állattartással. A XVI. században még mindig jelentős állattenyésztés folyt, amit az 1579. évi báránytized jegyzék is jól mutat: 22 lakos több mint 200 bárányt adózott. Sorszám Agnus-összes Név Agnus-tized Redemtio (dénár) 1. 267 Colomanus Bernat 26 14 2. 98 Benedictus Tar 4 16 3. 197 Micolaus Dobrosy 19 4 4. 190 Stephanus Bolia 195. 144 Blasius Zabo 14 8 6. 130 Georgius Dokay 137. 40 Emericus Conczos Servitor:? 48. 94 Benedictus Génczy 9 8 9. 139 Petrus Kozma 13 8 10. 77 Gregorius Kwtas 7 14 11. 82 Joannis Kwtas 8 4 12. 59 Gáspár Was 5 18 13. 55 Emericus Dwl 5 10 14. 189 András Olajos 18 18 15. 71 Emericus Posogj 7 2 16. 74 Thomas Timár 7 8 17. 24 Blasius Dwl Servitor: Posogj 2 8 18. 112 Joannes Czwta 11 4 19. 20 Joannes Olaz Servitor:? 220. 71 Stephanus Kozma 7 2 21. 55 Joannes Térék 5 10 22. 70 Gsparus Posogy 72. táblázat: 1579-es báránytized jegyzék (MNL B-A-Z m. Lt. XV.-32.363-as mikrofilm [1579/18] Kereztes, Mohi járás) 73 BARSI János 2001.327. sz.; TÓTH Péter 2008.482,1993. sz.; MNL B-A-Z m. Lt. IV. 501/a. 1.100. 74 TÓTH Péter 1994.115.; DRASKÓCZI István 1996.147. 486 75 MNL OL Dl 17509. sz.; MNL B-A-Z m. Lt. XV. 1.141. sz.; BOROVSZKY Samu 1909.151. 76 GYULAI Éva 1998.183-184, 178-179.; MNL OL UeC 5/1,87/73. 77 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 1.142, 144. sz. 78 MNL OL Dl 70248. sz.
